
2011. június 29., 07:302011. június 29., 07:30
A tiltakozások mögött az áll, hogy a Görögországot gyakorlatilag életben tartó nemzetközi hitelnyújtók csak az új megszorítások fejében hajlandóak folytatni a támogatás folyósítását. Az országgyűlés ma és holnap szavaz az újabb kiadáscsökkentésről és adóemelésekről, amelyek elfogadása szükséges ahhoz, hogy Görögország lehívhassa a nemzetközi mentőhitel következő részletét.
Erre az összegre feltétlenül szüksége van a görög államnak ahhoz, hogy a jövő hónap közepére ne váljon fizetésképtelenné. Tegnap délután nagyjából 20 ezer tiltakozó gyűlt össze a görög parlament előtt. A demonstráció eleinte békés volt, de idővel kivált a tömegből néhány száz álarcos, csuklyás fiatal, és rátámadt a rendőrökre, akik könnygázt vetettek be. Többen megsebesültek. A tiltakozók felgyújtottak egy műholdas távközlési kocsit, bezúzták több üzlet kirakatát, és közben a médiát és a bankokat szidalmazó rigmusokat skandáltak. Előzőleg a békés tüntetők transzparensekkel, dobszó kíséretében végigvonultak Athén belvárosán, és a megszorító csomag elleni jelszavakat skandáltak. Görögországban sokan úgy érzik, velük fizettetik meg a politikusok által elkövetett hibákat. Szerintük a tervezett intézkedések az egyszerű munkavállalókat és a nyugdíjasokat sújtják, miközben nem érintik a gazdagokat.
Mint arról több ízben beszámoltunk, a mediterrán országot negyven éve nem látott gazdasági válság sújtja. A fiatalok körében meghaladja a 40 százalékot a munkanélküliek aránya, az államadósság a GDP 150 százalékára rúg. A görög állam már nem tudja a piacról finanszírozni az államháztartási hiányt, ezért nemzetközi segítségre szorul. Az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy súlyos következményei lesznek, ha a görög parlament nem szavazza meg az újabb takarékossági csomagot. Egész Európa pénzügyi stabilitása forog kockán – hangsúlyozta korábban Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Az athéni parlamenti szavazás kimenetele bizonytalan, mert a kormányon lévő szocialisták néhány képviselője elutasítja a megszorításokat, miközben az ellenzéki konzervatívok maroknyi csoportja jelezte, megszavazza azt. Ha a parlament el is fogadja a csomagot, megfigyelők szerint az igazi nehézségek ezután jelentkezhetnek, az intézkedések végrehajtásakor. Sok közalkalmazotti állás megszűnne, és be kellene zárni több állami vállalatot.
Tegnap délután Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az elkövetkező néhány óra Görögországban kulcsfontosságú a világgazdaság stabilitása szempontjából.
| Aligha elkerülhető a súlyosan eladósodott Görögország, Portugália és Írország adósságának a csökkentése a Citigroup elemzői szerint. „Szerintünk szükség van egy B tervre is, azaz a három eladósodott ország adósságának a csökkentésére” – állítja a Citigroup. Ez a csökkentés jelentős veszteséget okozna a hitelező bankoknak, ennek mértéke az elemzők szerint az adósságok névértékének 50 százalékát is elérheti. Az elemzők egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a három országban a jelentős megszorítások ellenére is növekedni fog a következő években az államadósság: 2014-ig Görögországban a nemzeti össztermék (GDP) 180 százalékára, Portugáliában 135 százalékára, Írországban 145 százalékára. Spanyolország kilátásait óvatosabban ítélik meg az amerikai bank elemzői: az EU negyedik legnagyobb gazdaságában az államadósság – bár továbbra is emelkedni fog – a GDP 90 százalékára rúghat 2014-ben. |
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!