Utcai lázadások törtek ki Athénban

A tiltakozások mögött az áll, hogy a Görögországot gyakorlatilag életben tartó nemzetközi hitelnyújtók csak az új megszorítások fejében hajlandóak folytatni a támogatás folyósítását. Az országgyűlés ma és holnap szavaz az újabb kiadáscsökkentésről és adóemelésekről, amelyek elfogadása szükséges ahhoz, hogy Görögország lehívhassa a nemzetközi mentőhitel következő részletét.

Erre az összegre feltétlenül szüksége van a görög államnak ahhoz, hogy a jövő hónap közepére ne váljon fizetésképtelenné. Tegnap délután nagyjából 20 ezer tiltakozó gyűlt össze a görög parlament előtt. A demonstráció eleinte békés volt, de idővel kivált a tömegből néhány száz álarcos, csuklyás fiatal, és rátámadt a rendőrökre, akik könnygázt vetettek be. Többen megsebesültek. A tiltakozók felgyújtottak egy műholdas távközlési kocsit, bezúzták több üzlet kirakatát, és közben a médiát és a bankokat szidalmazó rigmusokat skandáltak. Előzőleg a békés tüntetők transzparensekkel, dobszó kíséretében végigvonultak Athén belvárosán, és a megszorító csomag elleni jelszavakat skandáltak. Görögországban sokan úgy érzik, velük fizettetik meg a politikusok által elkövetett hibákat. Szerintük a tervezett intézkedések az egyszerű munkavállalókat és a nyugdíjasokat sújtják, miközben nem érintik a gazdagokat.

Mint arról több ízben beszámoltunk, a mediterrán országot negyven éve nem látott gazdasági válság sújtja. A fiatalok körében meghaladja a 40 százalékot a munkanélküliek aránya, az államadósság a GDP 150 százalékára rúg. A görög állam már nem tudja a piacról finanszírozni az államháztartási hiányt, ezért nemzetközi segítségre szorul. Az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy súlyos következményei lesznek, ha a görög parlament nem szavazza meg az újabb takarékossági csomagot. Egész Európa pénzügyi stabilitása forog kockán – hangsúlyozta korábban Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Az athéni parlamenti szavazás kimenetele bizonytalan, mert a kormányon lévő szocialisták néhány képviselője elutasítja a megszorításokat, miközben az ellenzéki konzervatívok maroknyi csoportja jelezte, megszavazza azt. Ha a parlament el is fogadja a csomagot, megfigyelők szerint az igazi nehézségek ezután jelentkezhetnek, az intézkedések végrehajtásakor. Sok közalkalmazotti állás megszűnne, és be kellene zárni több állami vállalatot.

Tegnap délután Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az elkövetkező néhány óra Görögországban kulcsfontosságú a világgazdaság stabilitása szempontjából.