2008. július 09., 00:002008. július 09., 00:00
A rendelet az Európában kereskedelmi forgalomban lévõ összes termék esetében energiahatékonysági követelményeket ír elõ. Ez az EU készenléti üzemmódban mért villamosenergia-fogyasztásában 2020-ig 73 százalékos csökkenést eredményezhet. A rendelet a háztartásokban és irodákban használatos összes elektromos készülékre – így televízióra, számítógépre, mikrohullámú sütõre – vonatkozik, és a termék rendeltetésétõl függõen 2010-re 1, illetve 2 watt legmagasabb megengedett energiafogyasztást ír elõ készenléti üzemmódban. 2013-tól az energiafogyasztás megengedett szintje 0,5, illetve 1 wattra csökken, ami már megközelíti a jelenlegi legjobb technológiával elérhetõ szintet.
A rendelet hatására a készenléti üzemmódban mért uniós villamosenergia-fogyasztás jelenlegi – évente megközelítõleg 50 TWh-s – szintje 2020-ra 73 százalékkal fog csökkenni. Ez a megtakarítás megfelel Dánia éves áramfogyasztásának. A rendeletet még meg kell vitatnia az Európai Parlamentnek is.
Az Európai Unió gazdasági, illetve pénzügyminiszterei ugyanakkor hétfõi brüsszeli tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy hetente közzé fogják tenni az olajkészleteikrõl szóló statisztikai adatokat. Mint Christine Lagarde francia gazdasági miniszter elmondta, ezzel nagyobb átláthatóságot kívánnak teremteni a drámai áremelkedések nyomán megbolydult nemzetközi olajpiacon.
Hírösszefoglaló
Idén már nem drágul a villanyáram
Idén nem drágul a villanyáram Romániában – jelentette ki tegnap a The Money Channel gazdasági és pénzügyi hírcsatornának nyilatkozva Ioan Silvaº. Az Electrica Rt. szolgáltatói igazgatója egyúttal arról is biztosította a fogyasztókat, hogy többé nem lesznek olyan gyakoriak az áramszünetek, mint az elmúlt idõszakban. Mint hangsúlyozta, a megnövekedett fogyasztás miatt olyan munkálatokhoz láttak, fõként a fõváros környékén, amelyek végeztével csökken az áramszünetek száma és idõtartama. Mint ismeretes, a villanyáram legutóbb július elsején drágult, átlagosan 5,3 százalékkal.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.