Elsöprő többséggel fogadta el kedden Strasbourgban az Európai Parlament plénuma azt az uniós jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankkártyás fizetésnél a kereskedőkre kivetett bankközi díjaknak az EU-ban.
2015. március 11., 16:462015. március 11., 16:46
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint 621 képviselő támogatta a javaslatot, 26-an szavaztak ellene, és 29-en tartózkodtak.
„A jogszabály a jelenleg formálódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel együtt egyenlő versenyfeltételeket biztosít a szektorban Európában. Javítja a díjszabás átláthatóságát, ösztönzi a versenyt és ezentúl a kártyahasználók és a forgalmazók is a számukra legelőnyösebb kártyát választhatják\" – mondta a javaslatért a parlamentben felelős spanyol, néppárti képviselő, Pablo Zalba.
Az új szabályok értelmében a nemzetközi és a belföldi tranzakciók esetében is a pénzmozgás 0,2 százaléka lehet a maximális bankközi díj. A belföldi tranzakció esetében a szabály csak öt év múlva lép életbe, ám akkor a tagállamok 5 eurócentes felső korlátot is bevezethetnek.
A hitelkártyák esetében 0,3 százalék lesz a megszabott maximum, de a tagállamok ennél szigorúbb szabályt is szabhatnak majd. A bankközi díjak maximum alól kivétel lesz a készpénzfelvétel. A szabályok nem vonatkoznak majd az üzleti kártyákra, valamint az olyan kártyákra sem, amelyeknél ugyanaz a kibocsátó és az elfogadó pénzintézet.
A közvetlenül választott parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben állapodott meg a kérdésben. Az új szabályok fél évvel azt követően léphetnek hatályba, hogy a miniszterek tanácsa is formálisan rábólint az egyezségre, és a jogszabályt kihirdetik az unió hivatalos közlönyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!