2012. március 02., 09:472012. március 02., 09:47
Ez volt az egyik fő következtetése annak a háromoldalú érdekegyeztetési csúcstalálkozónak, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtök este kezdődő értekezlete előtt tartottak Brüsszelben, az uniós intézmények, valamint az európai munkavállalói és munkaadói szövetségek legmagasabb rangú képviselőinek részvételével.
A csütörtökön közzétett legfrissebb statisztika szerint az euróövezetben soha nem látott szintre, 10,7 százalékra emelkedett a munkanélküliség. Jelentősen, 0,6 százalékponttal, 10,1 százalékra nőtt tavaly óta a ráta a teljes EU-ban is. A csúcstalálkozón felszólalt Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos is. Barrosóval együtt egyebek között azt hangoztatta, hogy az évtized végéig szóló EU 2020 stratégia, amely célul tűzi ki, hogy a 20–64 közti korosztályokban az uniós foglalkoztatási ráta elérje a 75 százalékot, kifejezi az Európai Bizottság elkötelezettséget az európai szociális modell fenntartása, sőt erősítése iránt. Herman Van Rompuy, az EU-tagországok kormányfői tanácsának elnöke azt emelte ki, hogy a válságkezelés során eddig hozott uniós és nemzeti intézkedések kezdik meghozni gyümölcsüket, és ez tükröződik a nemzetközi pénzügyi piacok alakulásában is.
A résztvevők álláspontja szerint a válság folytatódása miatt a tagállamoknak több erőfeszítést kell tenniük, különösen azért, hogy gazdaságaik megfelelő munkahelyeket és méltó életpályát kínáljanak a fiataloknak. Andor László emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság több új kezdeményezést tett e téren, és hangsúlyozta, hogy ennek sikeréhez szükséges a szociális partnerek bevonása is.
Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a brüsszeli csúcsot megelőző napon tartották meg a szakszervezetek tiltakozó akciójukat Európa-szerte, köztük a romániai városokban is. A munkavállalókat képviselő Bernadette Ségol most azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési szigor önmagában nem teszi lehetővé a kilábalást a válságból, szociális vízió nélkül pedig az EU-tagországokban a nacionalizmus és populizmus térnyerése fenyeget.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.