Hirdetés

Ulicsák: átfogó stratégia mentén osztják a pénzeket a határon túlra

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

„Össze kell húzódnunk valahova, ahol meg tudunk erősödni, a tömbmagyar vidékeken pedig olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek vonzzák a magyarságot, amelyekben oktatási tevékenység folyik, kultúrát, szellemi, lelki értékeket közvetítenek” – vázolta röviden a magyar kormány határon túliakra vonatkozó politikájának lényegét Ulicsák Szilárd.

Babos Krisztina

2011. július 11., 08:532011. július 11., 08:53

 A miniszteri biztos hétvégén tartott előadást, a szatmárnémeti demokrácia-központban megrendezett fórumon, ahol több, az erdélyi magyarokat anyagilag támogatni hivatott programról esett szó. A szatmárnémeti származású Ulicsák szerint a magyar kormány – a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alap révén – az előző évekhez hasonlóan 12–13 milliárd forintot szán évente a határon túliak támogatására, az összeg növelésére pedig nem látszik esély a jövőben sem. Ez egyébként az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki. Jelentős változásokat vezetnek be azonban a támogatás elosztását illetően, ezentúl ugyanis nem aprózzák el a pénzeket, hanem, a helyi szereplőkkel közösen kidolgozott stratégiához illeszkedve bírálják majd el a kérelmeket figyelve a projektek társadalmi hasznára is, hogy ne tetszetős, ámde „üres” pályázatokat támogassanak. „Először értékeltük úgy ki a programokat, hogy nem az egyes politikai szervezetek különböző spanjaihoz, illetve az RMDSZ háttérszervezeteihez jutott a támogatásra szánt pénz” – szögezte le Ulicsák Szilárd.

Csökkenő túlpályázás

A miniszteri biztos eredményként könyvelte el azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap legutóbbi fordulójában már csak háromszoros volt a túlpályázás (ennyivel haladta meg az igénylések öszszege a rendelkezésre álló pénzt), míg az előző években 10–15-szörös volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy világosan meg tudták fogalmazni az elvárásaikat, ami sokakat kímélt meg a fölösleges munkától, illetve a sikertelenség miatt érzett csalódástól. A szakértők véleménye szerint egyébként a támogatási programok esetében a 2,5–3-szoros túlpályázottság az optimális. A Bethlen Gábor Alap három fő tevékenységi terület támogatására helyezi a hangsúlyt: az oktatásra, a szórványra, illetve az egyházakra. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80 százalékát kívánják oktatásra fordítani, ebből a legnagyobb tételt (körülbelül 6 milliárd forintot) az oktatási-nevelési támogatás teszi ki. A történelmi egyházakat a magyar kormány igen fontos partnernek tekinti, ezért igyekszenek a számukra, illetve az egyházakhoz kötődő civil szervezetek számára elérhető forrásokat is bővíteni. A szórvánnyal kapcsolatban kifejtette: itt is célirányosan kell felhasználni az összeget, hisz „nem érdemes arra pénzt adni, hogy például valaki utoljára megkondítsa a harangot”. A biztos szerint a szórványban élőket elsősorban kollégiumok, különböző központok létrehozásában kívánják segíteni, valamint iskolabuszokat biztosítanak számukra, ha erre szükség van.

Gazdasági háló készül

Zatykó Gyula, az EMNT demokrácia-központ hálózatának partiumi igazgatója a szatmári fórumon arról beszélt, hogy tervezik, az országhatáron átnyúló gazdasági háló kiépítését, segítve a magyar vállalkozások együttműködését. Erre vonatkozólag egy szakértői csoport már készíti a tervezetet, amely a gazdasági mellett a magyar társadalmi háló újjáépítését is célozza. „Olyan lesz ez a kezdeményezés, mint amikor egy levágott végtagot visszavarrnak és újraindul benne az élet” – szemléltette Zatykó az egyre légiesedő országhatárokon átnyúló kapcsolatépítés mikéntjét. A tervezet kidolgozásában a Debreceni Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói, továbbá a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdász Egyesületének szakértői vesznek részt, a munkát pedig Szilágyi Ferenc, a PKE tanára irányítja. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke elmondta: a Mikó Imre Terv néven ismert erdélyi gazdaságfejlesztési program szeptember közepére elkészül, melynek gyakorlatba ültetéséhez a magyar, illetve a román kormányon kívül az EU-tól is próbálnak pénzt szerezni.

A Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitel-programjával kapcsolatban kifejtette: őszre valószínűleg kimerül az 500 ezer eurós keretük, azonban reményeik szerint még ez évben sikerül növelniük a hitelezésre szánt összeget. A szakértő szerint mivel a közép-, illetve kelet-európai országok az Unió által a 2007–2013-as költségvetési periódusban számukra kiírt forrásoknak csak töredékét sikerült lehívniuk, nem kizárt, hogy a ciklus végén újraindítják az EU mikrohitel-programját, amelynek elosztásában ők is részt kívánnak venni.

Bővülő feladatkör
Ősztől bővül a demokrácia-központok feladatköre – közölte a hét végén Szatmárnémetiben Toró T. Tibor, az intézményrendszert létrehozó EMNT ügyvezető elnöke. Monitorozni fognak: egyrészt az önkormányzatok tevékenységét kell majd figyelemmel követniük, hozzájárulva a magyar lakosság tájékoztatásához is a mindennapjaikat érintő történésekkel kapcsolatban. Másrészt pedig a civil szférát kell figyelniük, hogy napirenden legyenek ezek programjaival, eredményeivel, terveivel. Toró szerint egyébként a civil szervezetekről készülő adatbázis kitűnő alapul szolgálhat a magyar állami támogatások megítélése során.


 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak

A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint

Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint
2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
2026. augusztus 22., szombat

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást

Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
Hirdetés
Hirdetés