Fotó: A szerző felvétele
2011. július 11., 08:532011. július 11., 08:53
A miniszteri biztos hétvégén tartott előadást, a szatmárnémeti demokrácia-központban megrendezett fórumon, ahol több, az erdélyi magyarokat anyagilag támogatni hivatott programról esett szó. A szatmárnémeti származású Ulicsák szerint a magyar kormány – a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alap révén – az előző évekhez hasonlóan 12–13 milliárd forintot szán évente a határon túliak támogatására, az összeg növelésére pedig nem látszik esély a jövőben sem. Ez egyébként az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki. Jelentős változásokat vezetnek be azonban a támogatás elosztását illetően, ezentúl ugyanis nem aprózzák el a pénzeket, hanem, a helyi szereplőkkel közösen kidolgozott stratégiához illeszkedve bírálják majd el a kérelmeket figyelve a projektek társadalmi hasznára is, hogy ne tetszetős, ámde „üres” pályázatokat támogassanak. „Először értékeltük úgy ki a programokat, hogy nem az egyes politikai szervezetek különböző spanjaihoz, illetve az RMDSZ háttérszervezeteihez jutott a támogatásra szánt pénz” – szögezte le Ulicsák Szilárd.
A miniszteri biztos eredményként könyvelte el azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap legutóbbi fordulójában már csak háromszoros volt a túlpályázás (ennyivel haladta meg az igénylések öszszege a rendelkezésre álló pénzt), míg az előző években 10–15-szörös volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy világosan meg tudták fogalmazni az elvárásaikat, ami sokakat kímélt meg a fölösleges munkától, illetve a sikertelenség miatt érzett csalódástól. A szakértők véleménye szerint egyébként a támogatási programok esetében a 2,5–3-szoros túlpályázottság az optimális. A Bethlen Gábor Alap három fő tevékenységi terület támogatására helyezi a hangsúlyt: az oktatásra, a szórványra, illetve az egyházakra. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80 százalékát kívánják oktatásra fordítani, ebből a legnagyobb tételt (körülbelül 6 milliárd forintot) az oktatási-nevelési támogatás teszi ki. A történelmi egyházakat a magyar kormány igen fontos partnernek tekinti, ezért igyekszenek a számukra, illetve az egyházakhoz kötődő civil szervezetek számára elérhető forrásokat is bővíteni. A szórvánnyal kapcsolatban kifejtette: itt is célirányosan kell felhasználni az összeget, hisz „nem érdemes arra pénzt adni, hogy például valaki utoljára megkondítsa a harangot”. A biztos szerint a szórványban élőket elsősorban kollégiumok, különböző központok létrehozásában kívánják segíteni, valamint iskolabuszokat biztosítanak számukra, ha erre szükség van.
Zatykó Gyula, az EMNT demokrácia-központ hálózatának partiumi igazgatója a szatmári fórumon arról beszélt, hogy tervezik, az országhatáron átnyúló gazdasági háló kiépítését, segítve a magyar vállalkozások együttműködését. Erre vonatkozólag egy szakértői csoport már készíti a tervezetet, amely a gazdasági mellett a magyar társadalmi háló újjáépítését is célozza. „Olyan lesz ez a kezdeményezés, mint amikor egy levágott végtagot visszavarrnak és újraindul benne az élet” – szemléltette Zatykó az egyre légiesedő országhatárokon átnyúló kapcsolatépítés mikéntjét. A tervezet kidolgozásában a Debreceni Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói, továbbá a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdász Egyesületének szakértői vesznek részt, a munkát pedig Szilágyi Ferenc, a PKE tanára irányítja. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke elmondta: a Mikó Imre Terv néven ismert erdélyi gazdaságfejlesztési program szeptember közepére elkészül, melynek gyakorlatba ültetéséhez a magyar, illetve a román kormányon kívül az EU-tól is próbálnak pénzt szerezni.
A Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitel-programjával kapcsolatban kifejtette: őszre valószínűleg kimerül az 500 ezer eurós keretük, azonban reményeik szerint még ez évben sikerül növelniük a hitelezésre szánt összeget. A szakértő szerint mivel a közép-, illetve kelet-európai országok az Unió által a 2007–2013-as költségvetési periódusban számukra kiírt forrásoknak csak töredékét sikerült lehívniuk, nem kizárt, hogy a ciklus végén újraindítják az EU mikrohitel-programját, amelynek elosztásában ők is részt kívánnak venni.
| Ősztől bővül a demokrácia-központok feladatköre – közölte a hét végén Szatmárnémetiben Toró T. Tibor, az intézményrendszert létrehozó EMNT ügyvezető elnöke. Monitorozni fognak: egyrészt az önkormányzatok tevékenységét kell majd figyelemmel követniük, hozzájárulva a magyar lakosság tájékoztatásához is a mindennapjaikat érintő történésekkel kapcsolatban. Másrészt pedig a civil szférát kell figyelniük, hogy napirenden legyenek ezek programjaival, eredményeivel, terveivel. Toró szerint egyébként a civil szervezetekről készülő adatbázis kitűnő alapul szolgálhat a magyar állami támogatások megítélése során. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!