
Fotó: A szerző felvétele
2011. július 11., 08:532011. július 11., 08:53
A miniszteri biztos hétvégén tartott előadást, a szatmárnémeti demokrácia-központban megrendezett fórumon, ahol több, az erdélyi magyarokat anyagilag támogatni hivatott programról esett szó. A szatmárnémeti származású Ulicsák szerint a magyar kormány – a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alap révén – az előző évekhez hasonlóan 12–13 milliárd forintot szán évente a határon túliak támogatására, az összeg növelésére pedig nem látszik esély a jövőben sem. Ez egyébként az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki. Jelentős változásokat vezetnek be azonban a támogatás elosztását illetően, ezentúl ugyanis nem aprózzák el a pénzeket, hanem, a helyi szereplőkkel közösen kidolgozott stratégiához illeszkedve bírálják majd el a kérelmeket figyelve a projektek társadalmi hasznára is, hogy ne tetszetős, ámde „üres” pályázatokat támogassanak. „Először értékeltük úgy ki a programokat, hogy nem az egyes politikai szervezetek különböző spanjaihoz, illetve az RMDSZ háttérszervezeteihez jutott a támogatásra szánt pénz” – szögezte le Ulicsák Szilárd.
A miniszteri biztos eredményként könyvelte el azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap legutóbbi fordulójában már csak háromszoros volt a túlpályázás (ennyivel haladta meg az igénylések öszszege a rendelkezésre álló pénzt), míg az előző években 10–15-szörös volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy világosan meg tudták fogalmazni az elvárásaikat, ami sokakat kímélt meg a fölösleges munkától, illetve a sikertelenség miatt érzett csalódástól. A szakértők véleménye szerint egyébként a támogatási programok esetében a 2,5–3-szoros túlpályázottság az optimális. A Bethlen Gábor Alap három fő tevékenységi terület támogatására helyezi a hangsúlyt: az oktatásra, a szórványra, illetve az egyházakra. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80 százalékát kívánják oktatásra fordítani, ebből a legnagyobb tételt (körülbelül 6 milliárd forintot) az oktatási-nevelési támogatás teszi ki. A történelmi egyházakat a magyar kormány igen fontos partnernek tekinti, ezért igyekszenek a számukra, illetve az egyházakhoz kötődő civil szervezetek számára elérhető forrásokat is bővíteni. A szórvánnyal kapcsolatban kifejtette: itt is célirányosan kell felhasználni az összeget, hisz „nem érdemes arra pénzt adni, hogy például valaki utoljára megkondítsa a harangot”. A biztos szerint a szórványban élőket elsősorban kollégiumok, különböző központok létrehozásában kívánják segíteni, valamint iskolabuszokat biztosítanak számukra, ha erre szükség van.
Zatykó Gyula, az EMNT demokrácia-központ hálózatának partiumi igazgatója a szatmári fórumon arról beszélt, hogy tervezik, az országhatáron átnyúló gazdasági háló kiépítését, segítve a magyar vállalkozások együttműködését. Erre vonatkozólag egy szakértői csoport már készíti a tervezetet, amely a gazdasági mellett a magyar társadalmi háló újjáépítését is célozza. „Olyan lesz ez a kezdeményezés, mint amikor egy levágott végtagot visszavarrnak és újraindul benne az élet” – szemléltette Zatykó az egyre légiesedő országhatárokon átnyúló kapcsolatépítés mikéntjét. A tervezet kidolgozásában a Debreceni Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói, továbbá a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdász Egyesületének szakértői vesznek részt, a munkát pedig Szilágyi Ferenc, a PKE tanára irányítja. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke elmondta: a Mikó Imre Terv néven ismert erdélyi gazdaságfejlesztési program szeptember közepére elkészül, melynek gyakorlatba ültetéséhez a magyar, illetve a román kormányon kívül az EU-tól is próbálnak pénzt szerezni.
A Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitel-programjával kapcsolatban kifejtette: őszre valószínűleg kimerül az 500 ezer eurós keretük, azonban reményeik szerint még ez évben sikerül növelniük a hitelezésre szánt összeget. A szakértő szerint mivel a közép-, illetve kelet-európai országok az Unió által a 2007–2013-as költségvetési periódusban számukra kiírt forrásoknak csak töredékét sikerült lehívniuk, nem kizárt, hogy a ciklus végén újraindítják az EU mikrohitel-programját, amelynek elosztásában ők is részt kívánnak venni.
| Ősztől bővül a demokrácia-központok feladatköre – közölte a hét végén Szatmárnémetiben Toró T. Tibor, az intézményrendszert létrehozó EMNT ügyvezető elnöke. Monitorozni fognak: egyrészt az önkormányzatok tevékenységét kell majd figyelemmel követniük, hozzájárulva a magyar lakosság tájékoztatásához is a mindennapjaikat érintő történésekkel kapcsolatban. Másrészt pedig a civil szférát kell figyelniük, hogy napirenden legyenek ezek programjaival, eredményeivel, terveivel. Toró szerint egyébként a civil szervezetekről készülő adatbázis kitűnő alapul szolgálhat a magyar állami támogatások megítélése során. |
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!