
Fotó: A szerző felvétele
2011. július 11., 08:532011. július 11., 08:53
A miniszteri biztos hétvégén tartott előadást, a szatmárnémeti demokrácia-központban megrendezett fórumon, ahol több, az erdélyi magyarokat anyagilag támogatni hivatott programról esett szó. A szatmárnémeti származású Ulicsák szerint a magyar kormány – a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alap révén – az előző évekhez hasonlóan 12–13 milliárd forintot szán évente a határon túliak támogatására, az összeg növelésére pedig nem látszik esély a jövőben sem. Ez egyébként az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki. Jelentős változásokat vezetnek be azonban a támogatás elosztását illetően, ezentúl ugyanis nem aprózzák el a pénzeket, hanem, a helyi szereplőkkel közösen kidolgozott stratégiához illeszkedve bírálják majd el a kérelmeket figyelve a projektek társadalmi hasznára is, hogy ne tetszetős, ámde „üres” pályázatokat támogassanak. „Először értékeltük úgy ki a programokat, hogy nem az egyes politikai szervezetek különböző spanjaihoz, illetve az RMDSZ háttérszervezeteihez jutott a támogatásra szánt pénz” – szögezte le Ulicsák Szilárd.
A miniszteri biztos eredményként könyvelte el azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap legutóbbi fordulójában már csak háromszoros volt a túlpályázás (ennyivel haladta meg az igénylések öszszege a rendelkezésre álló pénzt), míg az előző években 10–15-szörös volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy világosan meg tudták fogalmazni az elvárásaikat, ami sokakat kímélt meg a fölösleges munkától, illetve a sikertelenség miatt érzett csalódástól. A szakértők véleménye szerint egyébként a támogatási programok esetében a 2,5–3-szoros túlpályázottság az optimális. A Bethlen Gábor Alap három fő tevékenységi terület támogatására helyezi a hangsúlyt: az oktatásra, a szórványra, illetve az egyházakra. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80 százalékát kívánják oktatásra fordítani, ebből a legnagyobb tételt (körülbelül 6 milliárd forintot) az oktatási-nevelési támogatás teszi ki. A történelmi egyházakat a magyar kormány igen fontos partnernek tekinti, ezért igyekszenek a számukra, illetve az egyházakhoz kötődő civil szervezetek számára elérhető forrásokat is bővíteni. A szórvánnyal kapcsolatban kifejtette: itt is célirányosan kell felhasználni az összeget, hisz „nem érdemes arra pénzt adni, hogy például valaki utoljára megkondítsa a harangot”. A biztos szerint a szórványban élőket elsősorban kollégiumok, különböző központok létrehozásában kívánják segíteni, valamint iskolabuszokat biztosítanak számukra, ha erre szükség van.
Zatykó Gyula, az EMNT demokrácia-központ hálózatának partiumi igazgatója a szatmári fórumon arról beszélt, hogy tervezik, az országhatáron átnyúló gazdasági háló kiépítését, segítve a magyar vállalkozások együttműködését. Erre vonatkozólag egy szakértői csoport már készíti a tervezetet, amely a gazdasági mellett a magyar társadalmi háló újjáépítését is célozza. „Olyan lesz ez a kezdeményezés, mint amikor egy levágott végtagot visszavarrnak és újraindul benne az élet” – szemléltette Zatykó az egyre légiesedő országhatárokon átnyúló kapcsolatépítés mikéntjét. A tervezet kidolgozásában a Debreceni Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói, továbbá a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdász Egyesületének szakértői vesznek részt, a munkát pedig Szilágyi Ferenc, a PKE tanára irányítja. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke elmondta: a Mikó Imre Terv néven ismert erdélyi gazdaságfejlesztési program szeptember közepére elkészül, melynek gyakorlatba ültetéséhez a magyar, illetve a román kormányon kívül az EU-tól is próbálnak pénzt szerezni.
A Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitel-programjával kapcsolatban kifejtette: őszre valószínűleg kimerül az 500 ezer eurós keretük, azonban reményeik szerint még ez évben sikerül növelniük a hitelezésre szánt összeget. A szakértő szerint mivel a közép-, illetve kelet-európai országok az Unió által a 2007–2013-as költségvetési periódusban számukra kiírt forrásoknak csak töredékét sikerült lehívniuk, nem kizárt, hogy a ciklus végén újraindítják az EU mikrohitel-programját, amelynek elosztásában ők is részt kívánnak venni.
| Ősztől bővül a demokrácia-központok feladatköre – közölte a hét végén Szatmárnémetiben Toró T. Tibor, az intézményrendszert létrehozó EMNT ügyvezető elnöke. Monitorozni fognak: egyrészt az önkormányzatok tevékenységét kell majd figyelemmel követniük, hozzájárulva a magyar lakosság tájékoztatásához is a mindennapjaikat érintő történésekkel kapcsolatban. Másrészt pedig a civil szférát kell figyelniük, hogy napirenden legyenek ezek programjaival, eredményeivel, terveivel. Toró szerint egyébként a civil szervezetekről készülő adatbázis kitűnő alapul szolgálhat a magyar állami támogatások megítélése során. |
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!