
A közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte az ukrajnai háború, mint a nyugat-európaiakét
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Az ukrajnai háború 2022-ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését, és közel 1 százalékponttal növelte az inflációt – állapította meg a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján hétfőn közzétett tanulmány.
2025. január 20., 20:102025. január 20., 20:10
2025. január 20., 20:162025. január 20., 20:16
Az elemzés az vizsgálja, hogyan hatott háború a közép- és kelet-európai régió, különösen Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára.
A tanulmány szerzői szerint általánosságban pedig elmondható, hogy a régió országaiban az ukrajnai háborút követő energiadrágulás aránytalanul nagy hatással volt a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az árnövekedések az alacsony jövedelmű háztartásokat érintették a legsúlyosabban, mivel jelentősen kevesebbet tudtak fogyasztásra fordítani.
Ezek közé tartozik a korábban Ukrajnában vagy Oroszországban működő nyugati vállalatok áttelepülése a régióba, a védelmi ipari beruházások növekedése, ami rövid távon fellendítheti a gazdasági növekedést, valamint a NATO-n belüli együttműködés keretében megvalósuló stratégiai beruházások támogatása.
Az infrastruktúra, a zöldenergia és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem a hosszú távú ellenálló képességet is erősítik – állapították meg az elemzésben.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte a háború, mint a nyugat-európaiakét. Ez részben az előbbi gazdaságok strukturális gyengeségeivel, részben a konfliktusövezethez való földrajzi közelségükkel tulajdonítható, ami a makrogazdasági mutatóik nagyobb ingadozásához vezetett.
és növelték a védelmi kiadásaikat – magyarázzák a szerzők.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
szóljon hozzá!