
Temes megye újraiparosítását tervezi a megyei önkormányzat és a gazdasági fejlesztési ügynökség (ADETIM), amely a térség egykor sikeres hazai brandjeit élesztené újra, de új beruházásokat is támogatna.
2013. július 04., 16:162013. július 04., 16:16
Az illetékesek rámutattak: a rendszerváltás előtt jelentős ipari tevékenység zajlott a térségben, amely a kilencven utáni első években végbement fejetlen privatizálás miatt rövid időn belül hanyatlásnak indult. A megyei önkormányzat többek között olyan márkákat virágoztatna fel, mint a Guban cipőgyár, a Comtim húsfeldolgozó, a Kandia édességgyár, a Fructus gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, a Modatim készruhagyár vagy az Azur festék-előállító.
A belföldi nyersanyagokat feldolgozó üzemek egykor jelentős bevételi forrást jelentettek Temes megyében, az előállított termékek 90 százalékát ugyanis exportálták. „Az újraiparosításhoz mindenekelőtt fel kell mérni, hogy mire van leginkább kereslet, mind országos, mind európai uniós szinten. Az egykori gyárak felélesztése mellett új iparágakat is szeretnénk a megyében meghonosítani” – magyarázta Sergiu Bălaşa, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója.
A projektre szánt költségvetés egyelőre 2,3 millió lej, amelyből 92 ezer lej az ADETIM vissza nem térítendő támogatása. Bălaşa ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy hamarosan pályázni lehet a 2014–2020-ra kiutalt európai uniós alapokra, a finanszírozási program meghatározásának szempontjából pedig ez az év döntő fontosságú. Mint mondta, a továbbiakban egyeztetni fognak a temesvári egyetemek szakértőivel, valamint megyei és helyi illetékesekkel, hogy közösen tervezzék meg a térség gazdasági–társadalmi fejlesztéséhez szükséges lépéseket. „Közösen döntjük el, hogy milyen ágazatokban érdemes teret hódítani, az uniós pályázatok lehívásáért benyújtandó dokumentációt pedig ez alapján állítjuk majd össze” – mutatott rá Bălaşa.
A megye gazdasági fejlesztési stratégiáját egyébként már 1998-ban összeállították az illetékesek, az ADETIM pedig azóta folyamatosan aktualizálja a programot. A rendszerváltás előtt virágzó gyárak közül ma már csak az elektronikai gépeket előállító AEM üzem működik eredeti nevén, igaz, az elmúlt években mintegy 2000 alkalmazottat kellett meneszteni a fennmaradás érdekében. A többi gyár, amely túlélte az illetékesek által kaotikusnak nevezett privatizációt, más néven, külföldi tulajdonossal működnek tovább, így az exportált termékek már nem hazai márka alatt kerülnek a külföldi boltok polcaira.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!