
Fotó: Albert Levente
A Zöldház program „tájfunt” okozott Kovászna megyében, ahol jóval többen igényeltek támogatást az ország más megyéihez képest – nyilatkozta a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) vezetője.
2017. február 10., 15:592017. február 10., 15:59
2017. február 10., 18:052017. február 10., 18:05
Gheorghe Neagu szerint a rendelkezésre álló alapok elosztásának feltételeit át kellene gondolni a következő pályázati időszakban. Az ügynökség igazgatója szerint a megyék lakosságának függvényében osztották el a pénzalapokat, azonban voltak olyan megyék, ahol nem költötték el az összes pénzt, míg más megyékben, mint Kovászna, nagyon hamar elfogytak a pénzalapok. Az idézett forrás szerint Háromszéken 168 iratcsomó átvételéhez volt elegendő a költségvetés, további 200 pályázatot nem tudtak átvenni – számolt be az Agerpres.
„Kovászna megyében és még néhány megyében tájfunt okozott a Zöldház program. Sajnálom, én is és kollégáim is hálátlan helyzetekbe kerültünk, sokan megértették, de sokan nem, hogy mi nem voltunk hibásak. Nagyon sok személy szeretett volna pályázni (...) Voltak olyan megyék, ahol nem költötték el a pénzt, és mi, Hargita vagy Brassó megye szendvedtünk. Én szégyelltem magam az emberek előtt, akik várólistákat írtak az udvaron várakozva, mint Ceauşescu idején a tévék és hűtőszekrények igénylésére” – nyilatkozta Gheorghe Neagu.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője egy sor javaslatot is megfogalmazott a minisztérium részére. Neagu szerint nem a megye lakosságának száma kellene hogy mérvadó legyen. Javasolta, hogy a többi megyében megmaradt pénzalapokat utalják át azoknak a megyéknek, ahol népszerű a program, továbbá hosszabbítsák meg az igénylési határidőt, csökkentsék a bürokráciát, növeljék a telekkönyvi kivonat érvényességének határidejét és tanítsák be jobban az iratcsomók átvételével foglalkozó személyzetet – magyarázta a környezetvédelmi igazgató. Neagu szerint országos szinten 9 millió lej maradt felhasználatlanul a program keretében, és ez az összeg valószínűleg még nőni fog, amennyiben hiányosságokat észlelnek a hatóságok egyes iratcsomókban.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!