Hirdetés

Újra meglebegtetették a béremelést

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Legtöbb öt százalékkal nőhetnek az idei év folyamán a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, ha ezt a gazdaság növekedési üteme lehetővé teszi, és az IMF is rábólint. Az emelést a költségvetésből finanszíroznák.

Bálint Eszter

2012. január 31., 07:582012. január 31., 07:58

Felhatalmazták tegnapi ülésükön a kormánykoalíciót alkotó pártok Emil Boc miniszterelnököt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában tartózkodó küldöttségével tárgyaljon a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak áprilistól történő emeléséről. Mindezt Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt, a demokrata-liberálisok (PDL) első alelnöke jelentette be az ülést követően. A politikus azonban az újságírók kérdéseire nem volt hajlandó részleteket elárulni, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az emelést a költségvetésből finanszíroznák.

Emil Boc később leszögezte, a kormány enyhe mértékben növelné a fizetéseket és a nyugdíjakat, de csakis akkor, ha a gazdaság helyzete ezt lehetővé teszi, semmiképp nem készülnek populista intézkedések révén megbontani a stabilitást. „A kormány nem fogja kinyitni a populista intézkedések csapját. Ez nem jelenti azt, hogy nem próbáljuk betartani a decemberben tett vállalásokat, de megvannak a feltételek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyúttal arra szólította fel a tárcavezetőket is, hogy óvatos kommunikációt folytassanak.

Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról beszélt, hogy a kormány már tárgyal az IMF képviselőivel a bérek és nyugdíjak esetleges megemeléséről, s rámutatott arra is, hogy ezt belefoglalták a szándéknyilatkozatba is. Kérdésre válaszolva annyit tudott mondani, hogy fölbecsülni sem tudja, milyen mértékű bér- és nyugdíjemelésről lehet esetleg szó, amíg nem látja az első negyedévi gazdasági mutatókat.

Legtöbb 5 százalékról
lehet szó

Sulfina Barbu munkaügyi miniszter a témában tegnap úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a gazdaság növekedése eléri az 1,8-2,3 százalékot, akkor lehet szó bér- és nyugdíjemelésről, aminek mértéke legtöbb 5 százalék lehet. „Egyelőre nem állnak a rendelkezésünkre a gazdaság növekedéséről szóló adatok. Meg kell várnunk az első negyedév végét. De ha nem lesz megfelelő a növekedés, akkor nem fogunk hitelt felvenni ahhoz, hogy indexálni tudjuk a fizetéseket és a nyugdíjakat, mivel ez nem lehetséges” – szögezte le a szaktárcavezető.

Traian Băsescu államfő egyébként vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekkel járna bizonyos populista intézkedések foganatosítása. „Ha azt nézzük, hogy milyen árat fizettek az emberek, mennyi áldozatot hoztak annak érdekében, hogy kialakuljon a jelenlegi stabilitás, kár lenne ezt megbontani, s egyetlen populista intézkedéssel semmissé tenni az eddigi erőfeszítéseket” – fejtette ki az államelnök. Hozzátette: egyes prognózisok szerint fennáll a veszély, hogy az euróövezeti országok receszszióba kerülnek, ami miatt Románia is nehézségekbe ütközhet.

Franks jó irányról beszél

A fizetés- és nyugdíjemelés kérdéséről ugyan tegnapi sajtónyilatkozatában konkrétan nem beszélt Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációjának vezetője, azonban részletesen értekezett az ország gazdaságának alakulásáról. Szerinte a jövőt illetően egyaránt vannak jó és rossz hírek. „Visszatért a gazdasági növekedés – négy egymást követő negyedévben bővülést regisztrált a román gazdaság. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy 2011 utolsó negyedében a növekedés üteme elérte a 2,5 százalékot, ami jóval több annál, amire számítottunk, s úgy látjuk, hogy 2012-ben is bővülés várható. Rossz hír azonban, hogy ez a növekedés nem elég a romániai lakosság életfeltételeinek javítására. 1,5 vagy 2,5 százalék jobb, mint semmi, de nem elég. Nagyobb növekedésre van szükség” – fogalmazott Jeffrey Franks.

Az IMF szakértője szerint ugyanakkor még mindig hatalmas gondok akadályozzák a további növekedést. Elsőként azt említette, hogy nem áll elég munkahely az aktív lakosság rendelkezésére, főként a fiatalok és az idősebek esetében nagyok a bajok. Szerinte éppen ezért olyan politikákra van szükség, amelyek gazdasági növekedést és béremelést eredményeznek, de szükség van az oktatási rendszer minőségi javítására is. További javaslatként fogalmazta meg, hogy a szociális juttatásokat a leginkább rászorulók felé kellene irányítania. A minimálbér esetleges emelése kapcsán Franks azt mondja, hogy ezáltal a munkáltatók kevesebb új munakerőt alkalmaznának, miközben jelenleg pontosan ezt kellene bátorítani. Ezért szerinte meg kell találni az egyensúlyi állapotot.

Hossu: ez vicc

Választásikampány-szagú Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke szerint az 5 százalékos béremelés, mivel „az 1,8 százalékos növekedés egy vicc, a kormány semmit sem tett a gazdaság fellendítése érdekében”. Hossu azt mondja, hogy eközben lehetséges lenne a minimálbér emelése, ami valamennyi alkalmazottat pozitívan érintené, és az állam sem járna rosszul, mivel számítása szerint az a tény, hogy január elsejétől 30 lejjel nőtt a legkisebb garantált fizetés, 30 millió lejes pluszt hozott az államkasszába.
 

Az alkalmazottak fele elégedetlen

Elégedetlen a romániai alkalmazottak több mint fele a fennálló munkakörülményekkel, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) felmérése szerint a beosztottak 55 százaléka gondolta úgy az elmúlt évben, hogy bére nem tükrözi az elvégzett munkát, 2010-ben ez az arány 48 százalék volt. A megkérdezettek elsősorban azt kifogásolták, hogy munkaadóik nem avatták be őket a döntéshozó folyamatokba, nem jutalmazták munkahelyükkel szemben tanúsított lojalitásukat, illetve jelentős pszichikai nyomásnak tették ki őket, például egy adott feladat elvégzésére szánt határidő csökkentésével.

Amint a tanulmányból kiderül, az elégedetlenkedők között kétszer annyi férfit találunk, mint nőt, ugyanakkor 52 százalékkal nagyobb azok aránya, akik a magánszektorban dolgoznak az állami alkalmazottakkal szemben. 2010-hez képest a szakmai képzések, illetve csapatépítő tevékenységek száma is csökkent, az akkori 43,8 százalékhoz képest tavaly az alkalmazottak 35,3 százaléka jelezte, hogy részt vesz hasonló elfoglaltságokon. A felmérés szerint az is problémát jelent, hogy a munkakapcsolatok formálisabbá váltak mind az alkalmazottak és beosztottak, mind a munkatársak között, előbbiek esetében 23-ről 17 százalékra, utóbbiaknál pedig 71-ről 64 százalékra csökkent a kollégák közötti baráti kapcsolatok aránya a 2010-es adatokat figyelembe véve. Ennek következtében az együttműködés helyett a versengés került előtérbe a munkaközösségek körében.

Az alkalmazottak pozitív önértékelése is alulmarad az egy évvel korábbi eredményekhez képest, az akkori 54 százalékhoz képest 2011-ben 45 százalékuk gondolta úgy, hogy sikerült javítani tevékenységükön egy év alatt. A felmérésből emellett az is kiderül: 2010 és 2011 között 100-ból mindössze egy, külföldön dolgozó román állampolgár tért vissza hazájába, ezzel szemben minden ötödik lakos szeretne más országban munkát vállalni.

A BNS illetékesei szerint a fennálló probléma elsősorban a gazdasági válságnak tudható be, a konfliktusok kezelése érdekében ugyanakkor azt javasolják az állami és magánszektorban tevékenykedő munkaadóknak, hogy alkalmazottaikat próbálják minél mélyebben bevonni a döntéshozásba, értékeljék hűségüket, és csökkentsék a rájuk nehezedő pszichikai nyomást. A kormánynak ugyanakkor minél több külföldi és hazai befektetőt kellene bevonzania mind az állami, mind a magánszférába, elsősorban a délnyugati és északnyugati térségekben, a külföldön dolgozók többsége ugyanis innen származik.


 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt

Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)

A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)
2026. március 13., péntek

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak

Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak
2026. március 13., péntek

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron

Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron
2026. március 13., péntek

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban

Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban
2026. március 13., péntek

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként

Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében

Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében
2026. március 12., csütörtök

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri

Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri
2026. március 12., csütörtök

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába

Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába
Hirdetés
Hirdetés