
Fotó: Agerpres
2012. január 31., 07:582012. január 31., 07:58
Felhatalmazták tegnapi ülésükön a kormánykoalíciót alkotó pártok Emil Boc miniszterelnököt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában tartózkodó küldöttségével tárgyaljon a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak áprilistól történő emeléséről. Mindezt Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt, a demokrata-liberálisok (PDL) első alelnöke jelentette be az ülést követően. A politikus azonban az újságírók kérdéseire nem volt hajlandó részleteket elárulni, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az emelést a költségvetésből finanszíroznák.
Emil Boc később leszögezte, a kormány enyhe mértékben növelné a fizetéseket és a nyugdíjakat, de csakis akkor, ha a gazdaság helyzete ezt lehetővé teszi, semmiképp nem készülnek populista intézkedések révén megbontani a stabilitást. „A kormány nem fogja kinyitni a populista intézkedések csapját. Ez nem jelenti azt, hogy nem próbáljuk betartani a decemberben tett vállalásokat, de megvannak a feltételek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyúttal arra szólította fel a tárcavezetőket is, hogy óvatos kommunikációt folytassanak.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról beszélt, hogy a kormány már tárgyal az IMF képviselőivel a bérek és nyugdíjak esetleges megemeléséről, s rámutatott arra is, hogy ezt belefoglalták a szándéknyilatkozatba is. Kérdésre válaszolva annyit tudott mondani, hogy fölbecsülni sem tudja, milyen mértékű bér- és nyugdíjemelésről lehet esetleg szó, amíg nem látja az első negyedévi gazdasági mutatókat.
Sulfina Barbu munkaügyi miniszter a témában tegnap úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a gazdaság növekedése eléri az 1,8-2,3 százalékot, akkor lehet szó bér- és nyugdíjemelésről, aminek mértéke legtöbb 5 százalék lehet. „Egyelőre nem állnak a rendelkezésünkre a gazdaság növekedéséről szóló adatok. Meg kell várnunk az első negyedév végét. De ha nem lesz megfelelő a növekedés, akkor nem fogunk hitelt felvenni ahhoz, hogy indexálni tudjuk a fizetéseket és a nyugdíjakat, mivel ez nem lehetséges” – szögezte le a szaktárcavezető.
Traian Băsescu államfő egyébként vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekkel járna bizonyos populista intézkedések foganatosítása. „Ha azt nézzük, hogy milyen árat fizettek az emberek, mennyi áldozatot hoztak annak érdekében, hogy kialakuljon a jelenlegi stabilitás, kár lenne ezt megbontani, s egyetlen populista intézkedéssel semmissé tenni az eddigi erőfeszítéseket” – fejtette ki az államelnök. Hozzátette: egyes prognózisok szerint fennáll a veszély, hogy az euróövezeti országok receszszióba kerülnek, ami miatt Románia is nehézségekbe ütközhet.
A fizetés- és nyugdíjemelés kérdéséről ugyan tegnapi sajtónyilatkozatában konkrétan nem beszélt Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációjának vezetője, azonban részletesen értekezett az ország gazdaságának alakulásáról. Szerinte a jövőt illetően egyaránt vannak jó és rossz hírek. „Visszatért a gazdasági növekedés – négy egymást követő negyedévben bővülést regisztrált a román gazdaság. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy 2011 utolsó negyedében a növekedés üteme elérte a 2,5 százalékot, ami jóval több annál, amire számítottunk, s úgy látjuk, hogy 2012-ben is bővülés várható. Rossz hír azonban, hogy ez a növekedés nem elég a romániai lakosság életfeltételeinek javítására. 1,5 vagy 2,5 százalék jobb, mint semmi, de nem elég. Nagyobb növekedésre van szükség” – fogalmazott Jeffrey Franks.
Az IMF szakértője szerint ugyanakkor még mindig hatalmas gondok akadályozzák a további növekedést. Elsőként azt említette, hogy nem áll elég munkahely az aktív lakosság rendelkezésére, főként a fiatalok és az idősebek esetében nagyok a bajok. Szerinte éppen ezért olyan politikákra van szükség, amelyek gazdasági növekedést és béremelést eredményeznek, de szükség van az oktatási rendszer minőségi javítására is. További javaslatként fogalmazta meg, hogy a szociális juttatásokat a leginkább rászorulók felé kellene irányítania. A minimálbér esetleges emelése kapcsán Franks azt mondja, hogy ezáltal a munkáltatók kevesebb új munakerőt alkalmaznának, miközben jelenleg pontosan ezt kellene bátorítani. Ezért szerinte meg kell találni az egyensúlyi állapotot.
Választásikampány-szagú Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke szerint az 5 százalékos béremelés, mivel „az 1,8 százalékos növekedés egy vicc, a kormány semmit sem tett a gazdaság fellendítése érdekében”. Hossu azt mondja, hogy eközben lehetséges lenne a minimálbér emelése, ami valamennyi alkalmazottat pozitívan érintené, és az állam sem járna rosszul, mivel számítása szerint az a tény, hogy január elsejétől 30 lejjel nőtt a legkisebb garantált fizetés, 30 millió lejes pluszt hozott az államkasszába.
| Elégedetlen a romániai alkalmazottak több mint fele a fennálló munkakörülményekkel, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) felmérése szerint a beosztottak 55 százaléka gondolta úgy az elmúlt évben, hogy bére nem tükrözi az elvégzett munkát, 2010-ben ez az arány 48 százalék volt. A megkérdezettek elsősorban azt kifogásolták, hogy munkaadóik nem avatták be őket a döntéshozó folyamatokba, nem jutalmazták munkahelyükkel szemben tanúsított lojalitásukat, illetve jelentős pszichikai nyomásnak tették ki őket, például egy adott feladat elvégzésére szánt határidő csökkentésével. Amint a tanulmányból kiderül, az elégedetlenkedők között kétszer annyi férfit találunk, mint nőt, ugyanakkor 52 százalékkal nagyobb azok aránya, akik a magánszektorban dolgoznak az állami alkalmazottakkal szemben. 2010-hez képest a szakmai képzések, illetve csapatépítő tevékenységek száma is csökkent, az akkori 43,8 százalékhoz képest tavaly az alkalmazottak 35,3 százaléka jelezte, hogy részt vesz hasonló elfoglaltságokon. A felmérés szerint az is problémát jelent, hogy a munkakapcsolatok formálisabbá váltak mind az alkalmazottak és beosztottak, mind a munkatársak között, előbbiek esetében 23-ről 17 százalékra, utóbbiaknál pedig 71-ről 64 százalékra csökkent a kollégák közötti baráti kapcsolatok aránya a 2010-es adatokat figyelembe véve. Ennek következtében az együttműködés helyett a versengés került előtérbe a munkaközösségek körében. Az alkalmazottak pozitív önértékelése is alulmarad az egy évvel korábbi eredményekhez képest, az akkori 54 százalékhoz képest 2011-ben 45 százalékuk gondolta úgy, hogy sikerült javítani tevékenységükön egy év alatt. A felmérésből emellett az is kiderül: 2010 és 2011 között 100-ból mindössze egy, külföldön dolgozó román állampolgár tért vissza hazájába, ezzel szemben minden ötödik lakos szeretne más országban munkát vállalni. A BNS illetékesei szerint a fennálló probléma elsősorban a gazdasági válságnak tudható be, a konfliktusok kezelése érdekében ugyanakkor azt javasolják az állami és magánszektorban tevékenykedő munkaadóknak, hogy alkalmazottaikat próbálják minél mélyebben bevonni a döntéshozásba, értékeljék hűségüket, és csökkentsék a rájuk nehezedő pszichikai nyomást. A kormánynak ugyanakkor minél több külföldi és hazai befektetőt kellene bevonzania mind az állami, mind a magánszférába, elsősorban a délnyugati és északnyugati térségekben, a külföldön dolgozók többsége ugyanis innen származik. |
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.