Hirdetés

Újra meglebegtetették a béremelést

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Legtöbb öt százalékkal nőhetnek az idei év folyamán a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, ha ezt a gazdaság növekedési üteme lehetővé teszi, és az IMF is rábólint. Az emelést a költségvetésből finanszíroznák.

Bálint Eszter

2012. január 31., 07:582012. január 31., 07:58

Felhatalmazták tegnapi ülésükön a kormánykoalíciót alkotó pártok Emil Boc miniszterelnököt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában tartózkodó küldöttségével tárgyaljon a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak áprilistól történő emeléséről. Mindezt Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt, a demokrata-liberálisok (PDL) első alelnöke jelentette be az ülést követően. A politikus azonban az újságírók kérdéseire nem volt hajlandó részleteket elárulni, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az emelést a költségvetésből finanszíroznák.

Emil Boc később leszögezte, a kormány enyhe mértékben növelné a fizetéseket és a nyugdíjakat, de csakis akkor, ha a gazdaság helyzete ezt lehetővé teszi, semmiképp nem készülnek populista intézkedések révén megbontani a stabilitást. „A kormány nem fogja kinyitni a populista intézkedések csapját. Ez nem jelenti azt, hogy nem próbáljuk betartani a decemberben tett vállalásokat, de megvannak a feltételek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyúttal arra szólította fel a tárcavezetőket is, hogy óvatos kommunikációt folytassanak.

Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról beszélt, hogy a kormány már tárgyal az IMF képviselőivel a bérek és nyugdíjak esetleges megemeléséről, s rámutatott arra is, hogy ezt belefoglalták a szándéknyilatkozatba is. Kérdésre válaszolva annyit tudott mondani, hogy fölbecsülni sem tudja, milyen mértékű bér- és nyugdíjemelésről lehet esetleg szó, amíg nem látja az első negyedévi gazdasági mutatókat.

Legtöbb 5 százalékról
lehet szó

Sulfina Barbu munkaügyi miniszter a témában tegnap úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a gazdaság növekedése eléri az 1,8-2,3 százalékot, akkor lehet szó bér- és nyugdíjemelésről, aminek mértéke legtöbb 5 százalék lehet. „Egyelőre nem állnak a rendelkezésünkre a gazdaság növekedéséről szóló adatok. Meg kell várnunk az első negyedév végét. De ha nem lesz megfelelő a növekedés, akkor nem fogunk hitelt felvenni ahhoz, hogy indexálni tudjuk a fizetéseket és a nyugdíjakat, mivel ez nem lehetséges” – szögezte le a szaktárcavezető.

Traian Băsescu államfő egyébként vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekkel járna bizonyos populista intézkedések foganatosítása. „Ha azt nézzük, hogy milyen árat fizettek az emberek, mennyi áldozatot hoztak annak érdekében, hogy kialakuljon a jelenlegi stabilitás, kár lenne ezt megbontani, s egyetlen populista intézkedéssel semmissé tenni az eddigi erőfeszítéseket” – fejtette ki az államelnök. Hozzátette: egyes prognózisok szerint fennáll a veszély, hogy az euróövezeti országok receszszióba kerülnek, ami miatt Románia is nehézségekbe ütközhet.

Franks jó irányról beszél

A fizetés- és nyugdíjemelés kérdéséről ugyan tegnapi sajtónyilatkozatában konkrétan nem beszélt Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációjának vezetője, azonban részletesen értekezett az ország gazdaságának alakulásáról. Szerinte a jövőt illetően egyaránt vannak jó és rossz hírek. „Visszatért a gazdasági növekedés – négy egymást követő negyedévben bővülést regisztrált a román gazdaság. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy 2011 utolsó negyedében a növekedés üteme elérte a 2,5 százalékot, ami jóval több annál, amire számítottunk, s úgy látjuk, hogy 2012-ben is bővülés várható. Rossz hír azonban, hogy ez a növekedés nem elég a romániai lakosság életfeltételeinek javítására. 1,5 vagy 2,5 százalék jobb, mint semmi, de nem elég. Nagyobb növekedésre van szükség” – fogalmazott Jeffrey Franks.

Az IMF szakértője szerint ugyanakkor még mindig hatalmas gondok akadályozzák a további növekedést. Elsőként azt említette, hogy nem áll elég munkahely az aktív lakosság rendelkezésére, főként a fiatalok és az idősebek esetében nagyok a bajok. Szerinte éppen ezért olyan politikákra van szükség, amelyek gazdasági növekedést és béremelést eredményeznek, de szükség van az oktatási rendszer minőségi javítására is. További javaslatként fogalmazta meg, hogy a szociális juttatásokat a leginkább rászorulók felé kellene irányítania. A minimálbér esetleges emelése kapcsán Franks azt mondja, hogy ezáltal a munkáltatók kevesebb új munakerőt alkalmaznának, miközben jelenleg pontosan ezt kellene bátorítani. Ezért szerinte meg kell találni az egyensúlyi állapotot.

Hossu: ez vicc

Választásikampány-szagú Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke szerint az 5 százalékos béremelés, mivel „az 1,8 százalékos növekedés egy vicc, a kormány semmit sem tett a gazdaság fellendítése érdekében”. Hossu azt mondja, hogy eközben lehetséges lenne a minimálbér emelése, ami valamennyi alkalmazottat pozitívan érintené, és az állam sem járna rosszul, mivel számítása szerint az a tény, hogy január elsejétől 30 lejjel nőtt a legkisebb garantált fizetés, 30 millió lejes pluszt hozott az államkasszába.
 

Az alkalmazottak fele elégedetlen

Elégedetlen a romániai alkalmazottak több mint fele a fennálló munkakörülményekkel, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) felmérése szerint a beosztottak 55 százaléka gondolta úgy az elmúlt évben, hogy bére nem tükrözi az elvégzett munkát, 2010-ben ez az arány 48 százalék volt. A megkérdezettek elsősorban azt kifogásolták, hogy munkaadóik nem avatták be őket a döntéshozó folyamatokba, nem jutalmazták munkahelyükkel szemben tanúsított lojalitásukat, illetve jelentős pszichikai nyomásnak tették ki őket, például egy adott feladat elvégzésére szánt határidő csökkentésével.

Amint a tanulmányból kiderül, az elégedetlenkedők között kétszer annyi férfit találunk, mint nőt, ugyanakkor 52 százalékkal nagyobb azok aránya, akik a magánszektorban dolgoznak az állami alkalmazottakkal szemben. 2010-hez képest a szakmai képzések, illetve csapatépítő tevékenységek száma is csökkent, az akkori 43,8 százalékhoz képest tavaly az alkalmazottak 35,3 százaléka jelezte, hogy részt vesz hasonló elfoglaltságokon. A felmérés szerint az is problémát jelent, hogy a munkakapcsolatok formálisabbá váltak mind az alkalmazottak és beosztottak, mind a munkatársak között, előbbiek esetében 23-ről 17 százalékra, utóbbiaknál pedig 71-ről 64 százalékra csökkent a kollégák közötti baráti kapcsolatok aránya a 2010-es adatokat figyelembe véve. Ennek következtében az együttműködés helyett a versengés került előtérbe a munkaközösségek körében.

Az alkalmazottak pozitív önértékelése is alulmarad az egy évvel korábbi eredményekhez képest, az akkori 54 százalékhoz képest 2011-ben 45 százalékuk gondolta úgy, hogy sikerült javítani tevékenységükön egy év alatt. A felmérésből emellett az is kiderül: 2010 és 2011 között 100-ból mindössze egy, külföldön dolgozó román állampolgár tért vissza hazájába, ezzel szemben minden ötödik lakos szeretne más országban munkát vállalni.

A BNS illetékesei szerint a fennálló probléma elsősorban a gazdasági válságnak tudható be, a konfliktusok kezelése érdekében ugyanakkor azt javasolják az állami és magánszektorban tevékenykedő munkaadóknak, hogy alkalmazottaikat próbálják minél mélyebben bevonni a döntéshozásba, értékeljék hűségüket, és csökkentsék a rájuk nehezedő pszichikai nyomást. A kormánynak ugyanakkor minél több külföldi és hazai befektetőt kellene bevonzania mind az állami, mind a magánszférába, elsősorban a délnyugati és északnyugati térségekben, a külföldön dolgozók többsége ugyanis innen származik.


 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
Hirdetés
2026. augusztus 22., szombat

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást

Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
Hirdetés
Hirdetés