2011. április 12., 08:522011. április 12., 08:52
Pléth Imre polgármester lapunknak elmondta, nem tudni pontosan, mikor nyílt meg a hajdani gyógyfürdő, egy azonban biztos: több mint kétszáz éve használják gyógykezelésre az itteni vizet. A korabeli létesítmény nagyobb medencékkel nem rendelkezett, a betegek számára kádakba töltötték a felmelegített gyógyvizet, így kúrálták az ízületi betegségeket és különféle „női bajokat”. Az elöljáró szerint a község tulajdonában levő, jelentős forgalmú fürdő állapota azonban a kommunista rendszer alatt nagyon leromlott, az 1990-es évekre már használhatatlanná vált.
„Hol a termelőszövetkezet bérelte, hol a fogyasztási szövetkezet, hol maga a polgármesteri hivatal működtette, lényegében nem volt egy állandó gazdája a létesítménynek, így nem is foglalkoztak a karbantartással” – magyarázta az elöljáró a létesítmény tönkrementének okait. Mint kifejtette: a rendszerváltást követően a település akkori vezetősége nekilátott egy szabadtéri strand kialakításának, amit az is indokolt, hogy a próbafúrások révén sikerült termálvizet felszínre hozniuk. A másodpercenkénti 12 literes hozamú, 65 fokos víz pedig képes ellátni egy nagyobb strandot, illetve ennek segítségével a tervezett turisztikai komplexum fűtése is megoldható.
Azonban az átmenet zavaros időszakában nem tudták kivitelezni a terveiket: megépült ugyan egy szabadtéri medence és egy öltöző, illetve sikerült „pirosba” felhúzni egy negyvenöt szobás szállodát, azonban a befejezésre már nem futotta. Pléth Imre, aki 2004 óta polgármester a községben, úgy véli, nagyon nehéz volt azokban az időkben tervezni, hisz volt olyan év, hogy az infláció elérte a 160 százalékot is. A fürdőépítési elképzelésekhez azonban később viszszatértek, az elöljáró szerint sikerült ugyanis európai uniós támogatást szerezniük egy, a margittai és a tasnádi stranddal, illetve az ezeket fenntartó önkormányzatokkal közösen. A PHARE CES program 4,5 millió eurós finanszírozásából 1,5 millió euró jutott Krasznabélteknek, amelyből felújították a fürdő területén levő utakat, parkolót építettek, valamint létrehoztak egy kisebb sportpályát.
A tervezett strand áramellátó rendszerét is korszerűsítették, továbbá új vízvezetékeket fektettek le, és kialakították a szennyvízkezelő rendszert is, mely többek között hűtőmedencével is el van látva, mivel a meleg vizet tilos egyből a szabadba engedni. Azonban ez még nem volt elég, az elöljáró szerint ugyanis további 12,3 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy működőképessé tegyék a strandot, azaz hogy befejezzék a félkész szállodát, valamint hogy építsenek egy újabb, félig fedett nagy medencét is.
A műszaki tervek már kész vannak, a megvalósításba pedig az elképzelések szerint betársul a megyei tanács is. „Sikerült belefoglaltatnunk a bélteki fürdőt az országos turisztikai fejlesztési programba, így minden valószínűség szerint tudunk majd szerezni kormánypénzeket a kivitelezéshez – magyarázta lapunk érdeklődésére Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök. – A megyei költségvetésből is támogatjuk az építkezést, erre a célra idén 2,7 millió lejt különítettünk el.”
Az elnök szerint jelenleg egy településközi fejlesztési társulás megalapításán dolgoznak, melyben a krasznabélteki önkormányzat mellett a megyei tanács szerepel, a jövőben pedig az a társulás lesz a fürdő gazdája. A községből a leendő strandra vezető út is rettenetes állapotban van, ezzel kapcsolatosan Pléth Imre polgármester elmondta: a két és fél kilométeres útszakasz felkerült arra a listára, amelyet a megyei tanács benyújtott a regionális fejlesztési és turisztikai minisztérium Tízezer kilométernyi megyei út felújítása című programjának támogatására.
Az elöljáró azt reméli, a lista véglegesítése után is szerepelni fog ez a tétel a Szatmár megyei fejlesztések között. Hozzátette: mindemellett előterjesztettek egy 200 ezer eurós összértékű projektet az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz, melyből, ha nyer, egy turisztikai információs központ épül a strand területén. „Jövő nyárra működőképes állapotba hozzuk a bélteki fürdőt, így a következő strandszezonban már fogadhatjuk itt a turistákat” – ígérte Csehi Árpád tanácselnök.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!