2011. április 12., 08:522011. április 12., 08:52
Pléth Imre polgármester lapunknak elmondta, nem tudni pontosan, mikor nyílt meg a hajdani gyógyfürdő, egy azonban biztos: több mint kétszáz éve használják gyógykezelésre az itteni vizet. A korabeli létesítmény nagyobb medencékkel nem rendelkezett, a betegek számára kádakba töltötték a felmelegített gyógyvizet, így kúrálták az ízületi betegségeket és különféle „női bajokat”. Az elöljáró szerint a község tulajdonában levő, jelentős forgalmú fürdő állapota azonban a kommunista rendszer alatt nagyon leromlott, az 1990-es évekre már használhatatlanná vált.
„Hol a termelőszövetkezet bérelte, hol a fogyasztási szövetkezet, hol maga a polgármesteri hivatal működtette, lényegében nem volt egy állandó gazdája a létesítménynek, így nem is foglalkoztak a karbantartással” – magyarázta az elöljáró a létesítmény tönkrementének okait. Mint kifejtette: a rendszerváltást követően a település akkori vezetősége nekilátott egy szabadtéri strand kialakításának, amit az is indokolt, hogy a próbafúrások révén sikerült termálvizet felszínre hozniuk. A másodpercenkénti 12 literes hozamú, 65 fokos víz pedig képes ellátni egy nagyobb strandot, illetve ennek segítségével a tervezett turisztikai komplexum fűtése is megoldható.
Azonban az átmenet zavaros időszakában nem tudták kivitelezni a terveiket: megépült ugyan egy szabadtéri medence és egy öltöző, illetve sikerült „pirosba” felhúzni egy negyvenöt szobás szállodát, azonban a befejezésre már nem futotta. Pléth Imre, aki 2004 óta polgármester a községben, úgy véli, nagyon nehéz volt azokban az időkben tervezni, hisz volt olyan év, hogy az infláció elérte a 160 százalékot is. A fürdőépítési elképzelésekhez azonban később viszszatértek, az elöljáró szerint sikerült ugyanis európai uniós támogatást szerezniük egy, a margittai és a tasnádi stranddal, illetve az ezeket fenntartó önkormányzatokkal közösen. A PHARE CES program 4,5 millió eurós finanszírozásából 1,5 millió euró jutott Krasznabélteknek, amelyből felújították a fürdő területén levő utakat, parkolót építettek, valamint létrehoztak egy kisebb sportpályát.
A tervezett strand áramellátó rendszerét is korszerűsítették, továbbá új vízvezetékeket fektettek le, és kialakították a szennyvízkezelő rendszert is, mely többek között hűtőmedencével is el van látva, mivel a meleg vizet tilos egyből a szabadba engedni. Azonban ez még nem volt elég, az elöljáró szerint ugyanis további 12,3 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy működőképessé tegyék a strandot, azaz hogy befejezzék a félkész szállodát, valamint hogy építsenek egy újabb, félig fedett nagy medencét is.
A műszaki tervek már kész vannak, a megvalósításba pedig az elképzelések szerint betársul a megyei tanács is. „Sikerült belefoglaltatnunk a bélteki fürdőt az országos turisztikai fejlesztési programba, így minden valószínűség szerint tudunk majd szerezni kormánypénzeket a kivitelezéshez – magyarázta lapunk érdeklődésére Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök. – A megyei költségvetésből is támogatjuk az építkezést, erre a célra idén 2,7 millió lejt különítettünk el.”
Az elnök szerint jelenleg egy településközi fejlesztési társulás megalapításán dolgoznak, melyben a krasznabélteki önkormányzat mellett a megyei tanács szerepel, a jövőben pedig az a társulás lesz a fürdő gazdája. A községből a leendő strandra vezető út is rettenetes állapotban van, ezzel kapcsolatosan Pléth Imre polgármester elmondta: a két és fél kilométeres útszakasz felkerült arra a listára, amelyet a megyei tanács benyújtott a regionális fejlesztési és turisztikai minisztérium Tízezer kilométernyi megyei út felújítása című programjának támogatására.
Az elöljáró azt reméli, a lista véglegesítése után is szerepelni fog ez a tétel a Szatmár megyei fejlesztések között. Hozzátette: mindemellett előterjesztettek egy 200 ezer eurós összértékű projektet az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz, melyből, ha nyer, egy turisztikai információs központ épül a strand területén. „Jövő nyárra működőképes állapotba hozzuk a bélteki fürdőt, így a következő strandszezonban már fogadhatjuk itt a turistákat” – ígérte Csehi Árpád tanácselnök.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
szóljon hozzá!