2011. április 12., 08:522011. április 12., 08:52
Pléth Imre polgármester lapunknak elmondta, nem tudni pontosan, mikor nyílt meg a hajdani gyógyfürdő, egy azonban biztos: több mint kétszáz éve használják gyógykezelésre az itteni vizet. A korabeli létesítmény nagyobb medencékkel nem rendelkezett, a betegek számára kádakba töltötték a felmelegített gyógyvizet, így kúrálták az ízületi betegségeket és különféle „női bajokat”. Az elöljáró szerint a község tulajdonában levő, jelentős forgalmú fürdő állapota azonban a kommunista rendszer alatt nagyon leromlott, az 1990-es évekre már használhatatlanná vált.
„Hol a termelőszövetkezet bérelte, hol a fogyasztási szövetkezet, hol maga a polgármesteri hivatal működtette, lényegében nem volt egy állandó gazdája a létesítménynek, így nem is foglalkoztak a karbantartással” – magyarázta az elöljáró a létesítmény tönkrementének okait. Mint kifejtette: a rendszerváltást követően a település akkori vezetősége nekilátott egy szabadtéri strand kialakításának, amit az is indokolt, hogy a próbafúrások révén sikerült termálvizet felszínre hozniuk. A másodpercenkénti 12 literes hozamú, 65 fokos víz pedig képes ellátni egy nagyobb strandot, illetve ennek segítségével a tervezett turisztikai komplexum fűtése is megoldható.
Azonban az átmenet zavaros időszakában nem tudták kivitelezni a terveiket: megépült ugyan egy szabadtéri medence és egy öltöző, illetve sikerült „pirosba” felhúzni egy negyvenöt szobás szállodát, azonban a befejezésre már nem futotta. Pléth Imre, aki 2004 óta polgármester a községben, úgy véli, nagyon nehéz volt azokban az időkben tervezni, hisz volt olyan év, hogy az infláció elérte a 160 százalékot is. A fürdőépítési elképzelésekhez azonban később viszszatértek, az elöljáró szerint sikerült ugyanis európai uniós támogatást szerezniük egy, a margittai és a tasnádi stranddal, illetve az ezeket fenntartó önkormányzatokkal közösen. A PHARE CES program 4,5 millió eurós finanszírozásából 1,5 millió euró jutott Krasznabélteknek, amelyből felújították a fürdő területén levő utakat, parkolót építettek, valamint létrehoztak egy kisebb sportpályát.
A tervezett strand áramellátó rendszerét is korszerűsítették, továbbá új vízvezetékeket fektettek le, és kialakították a szennyvízkezelő rendszert is, mely többek között hűtőmedencével is el van látva, mivel a meleg vizet tilos egyből a szabadba engedni. Azonban ez még nem volt elég, az elöljáró szerint ugyanis további 12,3 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy működőképessé tegyék a strandot, azaz hogy befejezzék a félkész szállodát, valamint hogy építsenek egy újabb, félig fedett nagy medencét is.
A műszaki tervek már kész vannak, a megvalósításba pedig az elképzelések szerint betársul a megyei tanács is. „Sikerült belefoglaltatnunk a bélteki fürdőt az országos turisztikai fejlesztési programba, így minden valószínűség szerint tudunk majd szerezni kormánypénzeket a kivitelezéshez – magyarázta lapunk érdeklődésére Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök. – A megyei költségvetésből is támogatjuk az építkezést, erre a célra idén 2,7 millió lejt különítettünk el.”
Az elnök szerint jelenleg egy településközi fejlesztési társulás megalapításán dolgoznak, melyben a krasznabélteki önkormányzat mellett a megyei tanács szerepel, a jövőben pedig az a társulás lesz a fürdő gazdája. A községből a leendő strandra vezető út is rettenetes állapotban van, ezzel kapcsolatosan Pléth Imre polgármester elmondta: a két és fél kilométeres útszakasz felkerült arra a listára, amelyet a megyei tanács benyújtott a regionális fejlesztési és turisztikai minisztérium Tízezer kilométernyi megyei út felújítása című programjának támogatására.
Az elöljáró azt reméli, a lista véglegesítése után is szerepelni fog ez a tétel a Szatmár megyei fejlesztések között. Hozzátette: mindemellett előterjesztettek egy 200 ezer eurós összértékű projektet az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz, melyből, ha nyer, egy turisztikai információs központ épül a strand területén. „Jövő nyárra működőképes állapotba hozzuk a bélteki fürdőt, így a következő strandszezonban már fogadhatjuk itt a turistákat” – ígérte Csehi Árpád tanácselnök.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!