2011. április 12., 08:522011. április 12., 08:52
Pléth Imre polgármester lapunknak elmondta, nem tudni pontosan, mikor nyílt meg a hajdani gyógyfürdő, egy azonban biztos: több mint kétszáz éve használják gyógykezelésre az itteni vizet. A korabeli létesítmény nagyobb medencékkel nem rendelkezett, a betegek számára kádakba töltötték a felmelegített gyógyvizet, így kúrálták az ízületi betegségeket és különféle „női bajokat”. Az elöljáró szerint a község tulajdonában levő, jelentős forgalmú fürdő állapota azonban a kommunista rendszer alatt nagyon leromlott, az 1990-es évekre már használhatatlanná vált.
„Hol a termelőszövetkezet bérelte, hol a fogyasztási szövetkezet, hol maga a polgármesteri hivatal működtette, lényegében nem volt egy állandó gazdája a létesítménynek, így nem is foglalkoztak a karbantartással” – magyarázta az elöljáró a létesítmény tönkrementének okait. Mint kifejtette: a rendszerváltást követően a település akkori vezetősége nekilátott egy szabadtéri strand kialakításának, amit az is indokolt, hogy a próbafúrások révén sikerült termálvizet felszínre hozniuk. A másodpercenkénti 12 literes hozamú, 65 fokos víz pedig képes ellátni egy nagyobb strandot, illetve ennek segítségével a tervezett turisztikai komplexum fűtése is megoldható.
Azonban az átmenet zavaros időszakában nem tudták kivitelezni a terveiket: megépült ugyan egy szabadtéri medence és egy öltöző, illetve sikerült „pirosba” felhúzni egy negyvenöt szobás szállodát, azonban a befejezésre már nem futotta. Pléth Imre, aki 2004 óta polgármester a községben, úgy véli, nagyon nehéz volt azokban az időkben tervezni, hisz volt olyan év, hogy az infláció elérte a 160 százalékot is. A fürdőépítési elképzelésekhez azonban később viszszatértek, az elöljáró szerint sikerült ugyanis európai uniós támogatást szerezniük egy, a margittai és a tasnádi stranddal, illetve az ezeket fenntartó önkormányzatokkal közösen. A PHARE CES program 4,5 millió eurós finanszírozásából 1,5 millió euró jutott Krasznabélteknek, amelyből felújították a fürdő területén levő utakat, parkolót építettek, valamint létrehoztak egy kisebb sportpályát.
A tervezett strand áramellátó rendszerét is korszerűsítették, továbbá új vízvezetékeket fektettek le, és kialakították a szennyvízkezelő rendszert is, mely többek között hűtőmedencével is el van látva, mivel a meleg vizet tilos egyből a szabadba engedni. Azonban ez még nem volt elég, az elöljáró szerint ugyanis további 12,3 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy működőképessé tegyék a strandot, azaz hogy befejezzék a félkész szállodát, valamint hogy építsenek egy újabb, félig fedett nagy medencét is.
A műszaki tervek már kész vannak, a megvalósításba pedig az elképzelések szerint betársul a megyei tanács is. „Sikerült belefoglaltatnunk a bélteki fürdőt az országos turisztikai fejlesztési programba, így minden valószínűség szerint tudunk majd szerezni kormánypénzeket a kivitelezéshez – magyarázta lapunk érdeklődésére Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök. – A megyei költségvetésből is támogatjuk az építkezést, erre a célra idén 2,7 millió lejt különítettünk el.”
Az elnök szerint jelenleg egy településközi fejlesztési társulás megalapításán dolgoznak, melyben a krasznabélteki önkormányzat mellett a megyei tanács szerepel, a jövőben pedig az a társulás lesz a fürdő gazdája. A községből a leendő strandra vezető út is rettenetes állapotban van, ezzel kapcsolatosan Pléth Imre polgármester elmondta: a két és fél kilométeres útszakasz felkerült arra a listára, amelyet a megyei tanács benyújtott a regionális fejlesztési és turisztikai minisztérium Tízezer kilométernyi megyei út felújítása című programjának támogatására.
Az elöljáró azt reméli, a lista véglegesítése után is szerepelni fog ez a tétel a Szatmár megyei fejlesztések között. Hozzátette: mindemellett előterjesztettek egy 200 ezer eurós összértékű projektet az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz, melyből, ha nyer, egy turisztikai információs központ épül a strand területén. „Jövő nyárra működőképes állapotba hozzuk a bélteki fürdőt, így a következő strandszezonban már fogadhatjuk itt a turistákat” – ígérte Csehi Árpád tanácselnök.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!