
Fotó: Agerpres
2010. január 04., 08:432010. január 04., 08:43
A jövedéki adó emelése miatt január elsejétől drágult szinte valamennyi termék, illetve szolgáltatás. Az idei év első napjával kezdődően ugyanis nőtt a dohányipari termékek, üzemanyagok, illetve a villanyáram jövedéki adója, ami pedig szinte teljes körű áremelkedéshez vezet. Emellett az is jelentősen növelni fogja az árakat, hogy a különböző adók, illetékek kiszámításakor figyelembe vett referencia lej/euró árfolyam is 14 százalékkal magasabb idén, mint a 2009-es szint.
A dohányipari termékek jövedéki adója elsejétől az ezerszálankénti 64 euróról 74 euróra emelkedett, ami miatt hamarosan egy doboz cigaretta legalább tíz lejbe kerülhet. Az év közepéig drágulnak a szeszes italok is, ezek ára a becslések szerint 4 és 6 százalék közötti értékkel emelkedik a gyengébb, míg 6 és 8 százalék közöttivel a 38 fokot meghaladó tömény italok esetében.
Az ólommentes benzin esetében a jövedéki adó a korábbi, tonnánkénti 436 euróról 452 euróra, a gázolaj esetében 336 euróról 347 euróra nőtt, míg a kereskedelmi célra használt villanyáram esetében az eddigi megawattóránkénti 0,42 euró helyett 0,5 eurót kell fizetni.
Emellett – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a tejtermékektől kezdve a szárnyashúson át a kenyérig minden drágább lesz 2010-ben. Az előrejelzések szerint a tejtermékek mintegy 3–8 százalékkal kerülhetnek többe, mint 2009-ben. A tejipari vállalkozások szövetsége szerint az áremelés a jövedéki adó, az üzemanyag és az elektromos áram árának növekedése miatt válik szükségessé, az adók kiszámításánál alkalmazott átváltási érték ugyanis 14 százalékkal emelkedett, amire még rátevődik az importalapanyagok árának 20–25 százalékos növekedése is.
Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy az érintett termékek ára hirtelen az égbe szökne: a drágítást fokozatosan, két-három szakaszban vezetik be, a folyamat várhatóan január közepétől márciusig tart.
A szárnyashús ára is jelentős mértékben növekszik majd: a baromfitenyésztők szövetségének bejelentése szerint januártól 20–30 százalékos áremelés várható, így kompenzálják ugyanis az elmaradt állami támogatások hiányát.
Drágábban vásárolhatunk zöldségeket és gyümölcsöket is február közepétől az üzemanyagár-növekedés és a lej értékvesztése miatt. Az ok: e termékek mintegy 70 százaléka importból származik.
E termékek esetében 7–10 százalékos áremelkedés várható, ám az élelmiszer-ipari vállalkozók szövetsége szerint ez még az optimista becslés. Ráadásul az alapanyagok drágulása ugyanilyen mértékű áremelkedést eredményez a belőlük készülő konzervek, befőttek és lekvárok esetében is.
Nem marad szinten a kenyér ára sem: az importgabona drágulása miatt az első negyedévben várhatóan 5–10 százalékkal kell majd többet fizetnünk a sütőipari termékekért.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.