Fotó: Agerpres
2010. január 04., 08:432010. január 04., 08:43
A jövedéki adó emelése miatt január elsejétől drágult szinte valamennyi termék, illetve szolgáltatás. Az idei év első napjával kezdődően ugyanis nőtt a dohányipari termékek, üzemanyagok, illetve a villanyáram jövedéki adója, ami pedig szinte teljes körű áremelkedéshez vezet. Emellett az is jelentősen növelni fogja az árakat, hogy a különböző adók, illetékek kiszámításakor figyelembe vett referencia lej/euró árfolyam is 14 százalékkal magasabb idén, mint a 2009-es szint.
A dohányipari termékek jövedéki adója elsejétől az ezerszálankénti 64 euróról 74 euróra emelkedett, ami miatt hamarosan egy doboz cigaretta legalább tíz lejbe kerülhet. Az év közepéig drágulnak a szeszes italok is, ezek ára a becslések szerint 4 és 6 százalék közötti értékkel emelkedik a gyengébb, míg 6 és 8 százalék közöttivel a 38 fokot meghaladó tömény italok esetében.
Az ólommentes benzin esetében a jövedéki adó a korábbi, tonnánkénti 436 euróról 452 euróra, a gázolaj esetében 336 euróról 347 euróra nőtt, míg a kereskedelmi célra használt villanyáram esetében az eddigi megawattóránkénti 0,42 euró helyett 0,5 eurót kell fizetni.
Emellett – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a tejtermékektől kezdve a szárnyashúson át a kenyérig minden drágább lesz 2010-ben. Az előrejelzések szerint a tejtermékek mintegy 3–8 százalékkal kerülhetnek többe, mint 2009-ben. A tejipari vállalkozások szövetsége szerint az áremelés a jövedéki adó, az üzemanyag és az elektromos áram árának növekedése miatt válik szükségessé, az adók kiszámításánál alkalmazott átváltási érték ugyanis 14 százalékkal emelkedett, amire még rátevődik az importalapanyagok árának 20–25 százalékos növekedése is.
Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy az érintett termékek ára hirtelen az égbe szökne: a drágítást fokozatosan, két-három szakaszban vezetik be, a folyamat várhatóan január közepétől márciusig tart.
A szárnyashús ára is jelentős mértékben növekszik majd: a baromfitenyésztők szövetségének bejelentése szerint januártól 20–30 százalékos áremelés várható, így kompenzálják ugyanis az elmaradt állami támogatások hiányát.
Drágábban vásárolhatunk zöldségeket és gyümölcsöket is február közepétől az üzemanyagár-növekedés és a lej értékvesztése miatt. Az ok: e termékek mintegy 70 százaléka importból származik.
E termékek esetében 7–10 százalékos áremelkedés várható, ám az élelmiszer-ipari vállalkozók szövetsége szerint ez még az optimista becslés. Ráadásul az alapanyagok drágulása ugyanilyen mértékű áremelkedést eredményez a belőlük készülő konzervek, befőttek és lekvárok esetében is.
Nem marad szinten a kenyér ára sem: az importgabona drágulása miatt az első negyedévben várhatóan 5–10 százalékkal kell majd többet fizetnünk a sütőipari termékekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok