
Fotó: Agerpres
2010. január 04., 08:432010. január 04., 08:43
A jövedéki adó emelése miatt január elsejétől drágult szinte valamennyi termék, illetve szolgáltatás. Az idei év első napjával kezdődően ugyanis nőtt a dohányipari termékek, üzemanyagok, illetve a villanyáram jövedéki adója, ami pedig szinte teljes körű áremelkedéshez vezet. Emellett az is jelentősen növelni fogja az árakat, hogy a különböző adók, illetékek kiszámításakor figyelembe vett referencia lej/euró árfolyam is 14 százalékkal magasabb idén, mint a 2009-es szint.
A dohányipari termékek jövedéki adója elsejétől az ezerszálankénti 64 euróról 74 euróra emelkedett, ami miatt hamarosan egy doboz cigaretta legalább tíz lejbe kerülhet. Az év közepéig drágulnak a szeszes italok is, ezek ára a becslések szerint 4 és 6 százalék közötti értékkel emelkedik a gyengébb, míg 6 és 8 százalék közöttivel a 38 fokot meghaladó tömény italok esetében.
Az ólommentes benzin esetében a jövedéki adó a korábbi, tonnánkénti 436 euróról 452 euróra, a gázolaj esetében 336 euróról 347 euróra nőtt, míg a kereskedelmi célra használt villanyáram esetében az eddigi megawattóránkénti 0,42 euró helyett 0,5 eurót kell fizetni.
Emellett – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a tejtermékektől kezdve a szárnyashúson át a kenyérig minden drágább lesz 2010-ben. Az előrejelzések szerint a tejtermékek mintegy 3–8 százalékkal kerülhetnek többe, mint 2009-ben. A tejipari vállalkozások szövetsége szerint az áremelés a jövedéki adó, az üzemanyag és az elektromos áram árának növekedése miatt válik szükségessé, az adók kiszámításánál alkalmazott átváltási érték ugyanis 14 százalékkal emelkedett, amire még rátevődik az importalapanyagok árának 20–25 százalékos növekedése is.
Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy az érintett termékek ára hirtelen az égbe szökne: a drágítást fokozatosan, két-három szakaszban vezetik be, a folyamat várhatóan január közepétől márciusig tart.
A szárnyashús ára is jelentős mértékben növekszik majd: a baromfitenyésztők szövetségének bejelentése szerint januártól 20–30 százalékos áremelés várható, így kompenzálják ugyanis az elmaradt állami támogatások hiányát.
Drágábban vásárolhatunk zöldségeket és gyümölcsöket is február közepétől az üzemanyagár-növekedés és a lej értékvesztése miatt. Az ok: e termékek mintegy 70 százaléka importból származik.
E termékek esetében 7–10 százalékos áremelkedés várható, ám az élelmiszer-ipari vállalkozók szövetsége szerint ez még az optimista becslés. Ráadásul az alapanyagok drágulása ugyanilyen mértékű áremelkedést eredményez a belőlük készülő konzervek, befőttek és lekvárok esetében is.
Nem marad szinten a kenyér ára sem: az importgabona drágulása miatt az első negyedévben várhatóan 5–10 százalékkal kell majd többet fizetnünk a sütőipari termékekért.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.