
Fotó: Bone Ewald
2010. május 13., 08:482010. május 13., 08:48
A hagyományos termékek regionális védettségét független termelők nem kezdeményezhetik, ezért az illető termelőknek egy székelyföldi egyesületbe kell tömörülniük, ha le szeretnék védeni termékeiket. Hargita megyében már működik a Hargita Megyei Pékek Egyesülete, amelynek kezdeményezője és tagja a Hargita Megyei Tanács.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztálya tegnap egyeztetést szervezett az egyesület tagjai, valamint a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége között, amelyen a Hargita megyei pékek eldöntötték: tárgyalnak a Kovászna megyei termelőkkel egy közös egyesület létrehozásáról, amely kezdeményezheti a kürtőskalács és a pityókás kenyér székelyföldiként való levédését.
Kovászna megyében még nem létezik a Hargita megyeihez hasonló péktermelői egyesület, ezért a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint Uzon község polgármesteri hivatala ma 20 órától az uzoni Pünkösti-kúriában szervez találkozót a háromszéki kürtőskalács-, valamint pityókáskenyér-sütőkkel, minden érintett vállalkozót szeretettel várnak.
Ezen a találkozón a Hargita Megyei Pékek Egyesületének képviselői is részt fognak venni a székelyföldi egyesület megalakítása érdekében, derül ki a közleményből. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, és egyesületeket, szövetségeket hozzanak létre, hiszen ez nagyban hozzájárulhat az értékesítési problémáik megoldásához.
Ez a folyamat a Hargita megyei termelők esetében már elkezdődött, számos ágazaton belül egyesület jött létre, amelyeknek tagja a megyei önkormányzat is. Reményeink szerint a székelyföldi szintű regionális védettség a hagyományos és helyi termékeknek fog előnyt szerezni a piacon, és segíteni fogja a helyi termelőket az értékesítésben” – nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.