
Fotó: Bone Ewald
2010. május 13., 08:482010. május 13., 08:48
A hagyományos termékek regionális védettségét független termelők nem kezdeményezhetik, ezért az illető termelőknek egy székelyföldi egyesületbe kell tömörülniük, ha le szeretnék védeni termékeiket. Hargita megyében már működik a Hargita Megyei Pékek Egyesülete, amelynek kezdeményezője és tagja a Hargita Megyei Tanács.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztálya tegnap egyeztetést szervezett az egyesület tagjai, valamint a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége között, amelyen a Hargita megyei pékek eldöntötték: tárgyalnak a Kovászna megyei termelőkkel egy közös egyesület létrehozásáról, amely kezdeményezheti a kürtőskalács és a pityókás kenyér székelyföldiként való levédését.
Kovászna megyében még nem létezik a Hargita megyeihez hasonló péktermelői egyesület, ezért a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint Uzon község polgármesteri hivatala ma 20 órától az uzoni Pünkösti-kúriában szervez találkozót a háromszéki kürtőskalács-, valamint pityókáskenyér-sütőkkel, minden érintett vállalkozót szeretettel várnak.
Ezen a találkozón a Hargita Megyei Pékek Egyesületének képviselői is részt fognak venni a székelyföldi egyesület megalakítása érdekében, derül ki a közleményből. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, és egyesületeket, szövetségeket hozzanak létre, hiszen ez nagyban hozzájárulhat az értékesítési problémáik megoldásához.
Ez a folyamat a Hargita megyei termelők esetében már elkezdődött, számos ágazaton belül egyesület jött létre, amelyeknek tagja a megyei önkormányzat is. Reményeink szerint a székelyföldi szintű regionális védettség a hagyományos és helyi termékeknek fog előnyt szerezni a piacon, és segíteni fogja a helyi termelőket az értékesítésben” – nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.