2010. április 27., 10:312010. április 27., 10:31
A Valutaalap delegációja április 27. és május 7. között tartózkodik Romániában, ahol a kormány illetékesei mellett várhatóan a Román Nemzeti Bank, a pártok és a szakszervezetek vezetőivel is találkoznak.
Tonny Lybek, az IMF bukaresti irodájának vezetője előzetesen úgy nyilatkozott, szó lesz egyebek mellett a költségvetési hiányról. „Azonban meg kell érteni, hogy a hiánycél tartása nem az IMF kérése, hanem Románia gazdasági programjának része” – hangoztatta a valutaalapi szakember.
Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint Románia mennyiségileg teljesítette az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségek többségét, de a kiadásokat a kormánynak még mindig nem sikerült kellő mértékben csökkentenie, miközben a bevételek folyamatosan csökkennek. Az elemző szerint a kormánynak további elbocsátásokat kell végrehajtania a közszférában a kiadások leszorítása érdekében. Az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság képviselőit is magában foglaló küldöttség Románia középtávú gazdasági kilátásairól és a kormány szükséges intézkedéseiről is tárgyalni fog.
Mihai Tănăsescu, Románia IMF-képviselője eközben úgy nyilatkozott: a látogatásra azután kerül sor, hogy a washingtoni pénzintézet lefelé módosította az ez évre becsült román gazdaság növekedési mutatóját. Korábban az IMF és a román kormány 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számított, a legújabb becslés szerint azonban a bruttó össztermék (GDP) értéke 2010-ben várhatóan csak 0,8 százalékkal nő.
Tănăsescu szerint ez a változás nyomást gyakorol a költségvetés bevételi oldalára, emiatt a bukaresti tárgyalásokon megvizsgálhatják annak a lehetőségét, hogy a korábban megállapított 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányhoz képest valamivel magasabb értékben állapodjanak meg a felek. Tănăsescu szerint ezzel egy időben Romániának fel kell gyorsítania a közkiadások szerkezetének a reformját, vagyis csökkentenie kell a közalkalmazotti fizetésekre és nyugdíjakra szánt költséget.
Mint ismeretes, a Boc-kormány tavaly márciusban kötött az IMF szervezésében csaknem 20 milliárd euró többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.