
2012. július 27., 08:282012. július 27., 08:28
Ezzel szemben a németországi vállalatvezetőknek mindössze egyharmada tart újabb recessziótól. A cég összesen 10 európai uniós tagállamban vizsgálta, hogy a vállalatvezetők hogyan értékelik az államadósság gazdaságra kifejtett hatását. Mint kiderült, a megkérdezett romániai szakemberek 80 százaléka úgy véli, a pénzügyi krízis csúcspontja még csak ezután következik, ennek ellenére többségük a GDP 1–2 százalékos növekedésére számít 2013-ban, ugyanakkor becslésük szerint saját vállalatuk 10 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni.
Romániában más államokhoz képest nagyobb a munkanélküliségtől való félelem, az államadósság ugyanakkor elsősorban a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja Németországhoz hasonlóan. Emellett az építkezési és fogyasztási javak szektora, valamint az autóipar tűnik a legsérülékenyebbnek, az energiaszolgáltatók, a gyógyszeripar és a média ezzel szemben továbbra is stabil
A Roland Berger felmérése alapján úgy tűnik, Romániában a gazdasági tevékenységek csökkenésére, a hitelezések visszaszorítására, valamint az export visszaesésére lehet számítani a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója is, aki az osztrák Wirtschaftsblatt napilapnak adott interjújában elmondta, az ország politikai bizonytalansága elriasztja a külföldi befektetőket.
„Amíg a munkatörvények, az állami illetékek vagy a gazdasági növekedésről szóló előrejelzések egyik napról a másikra módosulnak, nem várható el a beruházások növekedése. A hosszú távú projektekhez nem sürgősségi kormányrendeletekre, hanem a körülmények kiszámíthatóságára van szükség, a befektetőnek látnia kell, hogy milyen stratégia mentén kormányoz az ország vezetősége” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy miért csökkennek folyamatosan a külföldi beruházások Romániában. Mint mondta, a Ponta-kormánnyal kapcsolatban az aggodalom csak növekszik, a külföldi vállalatvezetők egyelőre várakoznak. Van Groningen szerint azonban a bizonytalanság nemcsak az utóbbi hónapokban jelentkezett, mindez több évtizedes probléma Romániával kapcsolatban.
„Egyértelmű, hogy az ország nem fejlődött megfelelően, ezt több tanulmány is alátámasztja. Leginkább a hiányos tőkepiac és a rosszul kivitelezett infrastruktúra ad okot aggodalomra, emellett hiányzik a kormány és a befektetői szektor közötti párbeszéd, holott ez utóbbi járul hozzá legnagyobb mértékben az államkasszához. Úgy tűnik, hogy az ország első emberei nem mindig értik, mit is kellene tenniük a gazdaság stimulálásához” – fejtette ki van Groningen.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója elmondta, egyelőre a gazdasági szereplők az őszi parlamenti választások eredményeire várnak. „Meglehet, hogy ezt követően stabil időszak következik, sajnos azonban a vállalatoknak addigra már pontosan kidolgozott költségvetési tervük lesz a jövő évre nézve. Attól tartok, hogy emiatt komoly beavatkozásra lesz szükség a beruházások terén. A NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen jót tett az ország megítélésének, azóta viszont jelentősen csökkent a reformok és a kivitelezések ritmusa. Egy uniós irányelvet például három év alatt kell megvalósítani, ehhez képest Románia általában két és fél évig karba tett kézzel ül” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Roland Berger tanulmánya szerint egyébként a romániai vállalatok több mint fele, 58 százalékuk felkészült a gazdasági tevékenység további csökkenésére, illetve egy újabb recesszióra. Az utóbbi egy év során ugyanakkor jelentősen nőtt a félelem azzal kapcsolatban, hogy egyre nehezebb lesz hozzáférni a finanszírozási lehetőségekhez. Az ország prioritása jelenleg az eladások és a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint a kockázatok pontosabb kezelése. A felmérés egyébként ez év márciusa és májusa között készült több mint 300 vállalatvezető bevonásával.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.