
2012. július 27., 08:282012. július 27., 08:28
Ezzel szemben a németországi vállalatvezetőknek mindössze egyharmada tart újabb recessziótól. A cég összesen 10 európai uniós tagállamban vizsgálta, hogy a vállalatvezetők hogyan értékelik az államadósság gazdaságra kifejtett hatását. Mint kiderült, a megkérdezett romániai szakemberek 80 százaléka úgy véli, a pénzügyi krízis csúcspontja még csak ezután következik, ennek ellenére többségük a GDP 1–2 százalékos növekedésére számít 2013-ban, ugyanakkor becslésük szerint saját vállalatuk 10 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni.
Romániában más államokhoz képest nagyobb a munkanélküliségtől való félelem, az államadósság ugyanakkor elsősorban a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja Németországhoz hasonlóan. Emellett az építkezési és fogyasztási javak szektora, valamint az autóipar tűnik a legsérülékenyebbnek, az energiaszolgáltatók, a gyógyszeripar és a média ezzel szemben továbbra is stabil
A Roland Berger felmérése alapján úgy tűnik, Romániában a gazdasági tevékenységek csökkenésére, a hitelezések visszaszorítására, valamint az export visszaesésére lehet számítani a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója is, aki az osztrák Wirtschaftsblatt napilapnak adott interjújában elmondta, az ország politikai bizonytalansága elriasztja a külföldi befektetőket.
„Amíg a munkatörvények, az állami illetékek vagy a gazdasági növekedésről szóló előrejelzések egyik napról a másikra módosulnak, nem várható el a beruházások növekedése. A hosszú távú projektekhez nem sürgősségi kormányrendeletekre, hanem a körülmények kiszámíthatóságára van szükség, a befektetőnek látnia kell, hogy milyen stratégia mentén kormányoz az ország vezetősége” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy miért csökkennek folyamatosan a külföldi beruházások Romániában. Mint mondta, a Ponta-kormánnyal kapcsolatban az aggodalom csak növekszik, a külföldi vállalatvezetők egyelőre várakoznak. Van Groningen szerint azonban a bizonytalanság nemcsak az utóbbi hónapokban jelentkezett, mindez több évtizedes probléma Romániával kapcsolatban.
„Egyértelmű, hogy az ország nem fejlődött megfelelően, ezt több tanulmány is alátámasztja. Leginkább a hiányos tőkepiac és a rosszul kivitelezett infrastruktúra ad okot aggodalomra, emellett hiányzik a kormány és a befektetői szektor közötti párbeszéd, holott ez utóbbi járul hozzá legnagyobb mértékben az államkasszához. Úgy tűnik, hogy az ország első emberei nem mindig értik, mit is kellene tenniük a gazdaság stimulálásához” – fejtette ki van Groningen.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója elmondta, egyelőre a gazdasági szereplők az őszi parlamenti választások eredményeire várnak. „Meglehet, hogy ezt követően stabil időszak következik, sajnos azonban a vállalatoknak addigra már pontosan kidolgozott költségvetési tervük lesz a jövő évre nézve. Attól tartok, hogy emiatt komoly beavatkozásra lesz szükség a beruházások terén. A NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen jót tett az ország megítélésének, azóta viszont jelentősen csökkent a reformok és a kivitelezések ritmusa. Egy uniós irányelvet például három év alatt kell megvalósítani, ehhez képest Románia általában két és fél évig karba tett kézzel ül” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Roland Berger tanulmánya szerint egyébként a romániai vállalatok több mint fele, 58 százalékuk felkészült a gazdasági tevékenység további csökkenésére, illetve egy újabb recesszióra. Az utóbbi egy év során ugyanakkor jelentősen nőtt a félelem azzal kapcsolatban, hogy egyre nehezebb lesz hozzáférni a finanszírozási lehetőségekhez. Az ország prioritása jelenleg az eladások és a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint a kockázatok pontosabb kezelése. A felmérés egyébként ez év márciusa és májusa között készült több mint 300 vállalatvezető bevonásával.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.