
2012. július 27., 08:282012. július 27., 08:28
Ezzel szemben a németországi vállalatvezetőknek mindössze egyharmada tart újabb recessziótól. A cég összesen 10 európai uniós tagállamban vizsgálta, hogy a vállalatvezetők hogyan értékelik az államadósság gazdaságra kifejtett hatását. Mint kiderült, a megkérdezett romániai szakemberek 80 százaléka úgy véli, a pénzügyi krízis csúcspontja még csak ezután következik, ennek ellenére többségük a GDP 1–2 százalékos növekedésére számít 2013-ban, ugyanakkor becslésük szerint saját vállalatuk 10 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni.
Romániában más államokhoz képest nagyobb a munkanélküliségtől való félelem, az államadósság ugyanakkor elsősorban a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja Németországhoz hasonlóan. Emellett az építkezési és fogyasztási javak szektora, valamint az autóipar tűnik a legsérülékenyebbnek, az energiaszolgáltatók, a gyógyszeripar és a média ezzel szemben továbbra is stabil
A Roland Berger felmérése alapján úgy tűnik, Romániában a gazdasági tevékenységek csökkenésére, a hitelezések visszaszorítására, valamint az export visszaesésére lehet számítani a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója is, aki az osztrák Wirtschaftsblatt napilapnak adott interjújában elmondta, az ország politikai bizonytalansága elriasztja a külföldi befektetőket.
„Amíg a munkatörvények, az állami illetékek vagy a gazdasági növekedésről szóló előrejelzések egyik napról a másikra módosulnak, nem várható el a beruházások növekedése. A hosszú távú projektekhez nem sürgősségi kormányrendeletekre, hanem a körülmények kiszámíthatóságára van szükség, a befektetőnek látnia kell, hogy milyen stratégia mentén kormányoz az ország vezetősége” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy miért csökkennek folyamatosan a külföldi beruházások Romániában. Mint mondta, a Ponta-kormánnyal kapcsolatban az aggodalom csak növekszik, a külföldi vállalatvezetők egyelőre várakoznak. Van Groningen szerint azonban a bizonytalanság nemcsak az utóbbi hónapokban jelentkezett, mindez több évtizedes probléma Romániával kapcsolatban.
„Egyértelmű, hogy az ország nem fejlődött megfelelően, ezt több tanulmány is alátámasztja. Leginkább a hiányos tőkepiac és a rosszul kivitelezett infrastruktúra ad okot aggodalomra, emellett hiányzik a kormány és a befektetői szektor közötti párbeszéd, holott ez utóbbi járul hozzá legnagyobb mértékben az államkasszához. Úgy tűnik, hogy az ország első emberei nem mindig értik, mit is kellene tenniük a gazdaság stimulálásához” – fejtette ki van Groningen.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója elmondta, egyelőre a gazdasági szereplők az őszi parlamenti választások eredményeire várnak. „Meglehet, hogy ezt követően stabil időszak következik, sajnos azonban a vállalatoknak addigra már pontosan kidolgozott költségvetési tervük lesz a jövő évre nézve. Attól tartok, hogy emiatt komoly beavatkozásra lesz szükség a beruházások terén. A NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen jót tett az ország megítélésének, azóta viszont jelentősen csökkent a reformok és a kivitelezések ritmusa. Egy uniós irányelvet például három év alatt kell megvalósítani, ehhez képest Románia általában két és fél évig karba tett kézzel ül” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Roland Berger tanulmánya szerint egyébként a romániai vállalatok több mint fele, 58 százalékuk felkészült a gazdasági tevékenység további csökkenésére, illetve egy újabb recesszióra. Az utóbbi egy év során ugyanakkor jelentősen nőtt a félelem azzal kapcsolatban, hogy egyre nehezebb lesz hozzáférni a finanszírozási lehetőségekhez. Az ország prioritása jelenleg az eladások és a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint a kockázatok pontosabb kezelése. A felmérés egyébként ez év márciusa és májusa között készült több mint 300 vállalatvezető bevonásával.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.