
2012. május 11., 09:112012. május 11., 09:11
Mint részletezte, az előző kormány is hasonlóan járt el, amikor ugyan decembertől emelte a béreket, az ehhez szükséges összegeket már az idei költségvetésből irányozták elő. „A 25 százalékos bércsökkentésre olyan körülmények között került sor, hogy megvontak más juttatásokat is, így a fizetések tulajdonképpen 40 százalékkal lettek alacsonyabbak. Eközben az új bértörvénynek meg kellett volna szüntetnie a hatalmas eltéréseket a legkisebb és legnagyobb bérek között, azonban – bár ezért kétszer is felelősséget vállalt a kormány – a jogszabály majdnem teljes mértékben alkalmatlan a gyakorlatba ültetésre” – vélekedett a szaktárcavezető.
A bérek növekedési üteméről hasonlóképpen nyilatkozott egy másik tévéadónak adott interjújában Florin Georgescu pénzügyminiszter is, igaz, ő már a második, decemberi lépésben 7,5 százalékos emelésről beszélt. A tárcavezető közölte, a készülő sürgősségi kormányrendeletben arról rendelkeznek majd, hogy összesen 16 százalékkal nőnek a bérek, 8 százalékkal júniustól, míg 7,5 százalékkal decembertől.
Májusban még nem számíthatnak emelt nyugdíjakra azok az idős személyek sem, akiknek a 740 lejes juttatásuk után jogtalanul visszatartotta az állam a társadalombiztosítási hozzájárulást. Mariana Câmpeanu ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a nyugdíjasoknak – akiktől szintén levonták ezeket az összegeket, ám időközben elhunytak – a hozzátartozói nem fogják visszakapni a pénzeket. „Ezt el kell mondanom akkor is, ha ez rosszat tesz a megítélésemnek. Ilyen ugyanis a romániai nyugdíjrendszer, ilyen máshol is, ahol ez a generációk közötti támogatási rendszer működik: a nyugdíj és az ezzel járó jogok csak addig járnak, amíg életben vagy” – érvelt a munkaügyi miniszter.
Az alacsony jövedelműek ugyanakkor az újonnan beiktatott Ponta-kormány ígéretei szerint jövőre több pénzt vihetnek haza. Mariana Câmpeanu elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy megtartják 2013-ban is az 16 százalékos egységes adókulcsot, azonban az 1600 lejnél kevesebbet keresőknek ennél kevesebb jövedelemadót kell majd fizetniük. A miniszter szerda este arról beszélt, hogy első lépésként 800 lejre emelik a minimálbért, ez után a fizetés után pedig az adó csak 8 százalékos lesz. Aki 800 és 1600 lej között keres jövőre, attól 12 százalékot tartanak majd viszsza, 1600 lej felett pedig marad a 16 százalékos adókulcs. Ez a 16 százalék lesz a legmagasabb adó egyébként a kormány képviselője szerint, s továbbra is az egységes adókulcs nevet fogja viselni, mivel a profitadó és más hasonló adónemek szintje is ez marad 2013 után is.
További kedvezmény lehet ugyanakkor a munkavállalók számára a Ponta-kabinet másik beígért lépése, ami szerint 5 százalékra kellene csökkenteni a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásának a mértékét.
Egyelőre azonban Florin Georgescu elmondása szerint nem kell adó- vagy illetékmódosításra számítani, távlatilag azonban mintegy tíz adónemet szeretnének eltörölni a létező 113-ból. Azt, hogy idén nem nyúlnak hozzá az adókhoz és illetékekhez, megerősítette egyébként csütörtökön az éppen Brüsszelben tratózkodó Victor Ponta miniszterelnök is.
Mariana Câmpeanu azt is tervezi, hogy megvizsgálja, milyen pénzügyi hatással járna, ha a gyermeknevelési segély összegét visszaemelnék a 15 százalékos csökkentés előtti szintre. De azt ígéri, mindent megpróbál megtenni ennek érdekében. „Ez a következő megoldásra váró feladat” – szögezte le. A munkaügyi miniszter azonban azt is elmondta, hogy a gyes értékének felemelése a kismama korábbi átlagbérének a 85 százalékára, leghamarabb 2013-ban történhet meg.
Úgy tűnik, megkegyelmezne az új kormány mindazoknak, akik nem fizették be a helyi adókat és illetéket. Mint ismeretes, az előző kabinet azzal a szigorítással rukkolt elő, hogy nem járnak a különböző szociális juttatások azoknak, akik tartoznak a lakóhelyük önkormányzatának. A mostani munkaügyi miniszter azonban azt tervezi, hogy megszab egy befizetési határidőt, ezalatt a tulajdonképpeni türelmi idő alatt pedig folyósítanák a segélyeket. Azt hogy pontosan milyen hosszú lesz ez az időszak, egyelőre nem tudta megmondani. „Nem tudom... Hat hónap... Még konzultálok ebben a témában” – fogalmazott.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.