Újabb IMF-megállapodás jön

Az államfő közölte, ez többek között azért indokolt, mert a kormány elküldte az Európai Bizottságnak (EB) az európai uniós alapok 2014 és 2020 közötti felhasználására vonatkozó terveket, amelyek azonban nem nyerték el a brüsszeli illetékesek tetszését. Ezért is szükséges, hogy a hitelezőkkel – az IMF-fel, az EB-vel és a Világbankkal – közösen kell kidolgozni a középtávú fejlesztési stratégiát, amely a gazdasági növekedést szolgálja. Rámutatott: bár az ország gazdasági helyzete az államadósság alacsony és a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatti szintje miatt viszonylag stabil, még mindig nem sikerült megtalálni a növekedés nyitját. Băsescu úgy vélte, hogy a növekedést szolgáló stratégiába az energetikai, oktatási és kutatási projekteket is bele kellene foglalni.

Băsescu: demagógia helyett bányaipart

Az államfő a természeti kincsek felhasználásának szükségességéről is szólt. Rámutatott: az ország nem függhet kizárólag az uniós forrásoktól, mivel elegendő természeti kinccsel rendelkezik. „Számos beruházás akadt el a politikai demagógia miatt. Vannak réz- és aranylelőhelyeink, amelyek kitermelése tíz évvel ezelőtt leállt a magas kitermelési költségek miatt. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet” – mutatott rá Băsescu, leszögezve: a forráshiány csakis új munkahelyek révén küzdhető le. Úgy vélte: fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, amely a demagógiát a nemzeti érdek fölé helyezi. Emellett arra is kitért, hogy a jövőben az állami cégek privatizációját jobban elő kell készíteni, hogy ne hiteltelenedjék el a romániai privatizációs folyamat. Băsescu egyébként egy poént is megengedett magának: arra utalva, hogy a delegáció nyári látogatása során nem tudta fogadni őket, mivel a parlament felfüggesztette tisztségéből, és a menesztélséről szóló népszavazás előtt várt a sorsára, megjegyezte: akkoriban éppen egy garázsban vakációzott.

Victor Ponta miniszterelnök az új megállapodás kapcsán kifejtette: a jelenleg hatályos készenléti hitelszerződés áprilisban lejár. Az ennek keretében rendelkezésére álló összegekhez nem nyúlt hozzá, csupán biztonsági tartalékot képeztek. Hozzátette: az ő, az államfő és a jegybankelnök álláspontja is az, hogy újabb megállapodásra van szükség, amely bebiztosítja az eddig elért eredményeket. A cél az, hogy az ország a nemzetközi pénzpiacokról is minél alacsonyabb, lehetőleg 5 százalék alatti kamatú finanszírozáshoz jusson.

IMF: szerény növekedés várható

Erik de Vrijer, az IMF delegációjának vezetője leszögezte: Romániában 2013-ban is csupán szerény gazdasági növekedés várható még akkor is, ha jobb lesz a termés, és a mezőgazdaság jobban teljesít, mint idén, éppen az uniós források felhasználásával kapcsolatos, Băsescu által is emlegetett nehézségek, valamint a strukturális reformok elmaradása miatt. A delegációvezető mindazonáltal méltatóan szólt arról, hogy a kormánynak sikerült ellenőrzés alatt tartania a költségvetési hiányt, ez ugyanis megteremti a feltételét annak, hogy 2013-ban normalizálódjék a fiskális politika. Rámutatott: az állam adósságai még mindig nehezen kezelhetőek, az ország pénzügyi nehézségeihez pedig az operatív programok EB általi felfüggesztése is hozzájárult. De Vrijer azt is elmondta, hogy a Mugur Isărescuval folytatott megbeszélésen megvitatták az infláció kordában tartásának módozatait, és úgy vélte, a pénzromlás idén elsősorban az élelmiszerárak rossz termés miatti ingadozásának tudható be. A jegybank politikájáról szólva pozitív lépésként említette, hogy az tőkeinjekciókkal segítette a gazdaság működését.

Az IMF küldöttsége kedd óta immár hatodik alkalommal tartózkodik Bukarestben azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen mértékben teljesítette Románia a tavaly megkötött készenlétihitel-megállapodásban foglalt feltételeket.

Elemzők: fontos a stabilitás

Gazdasági elemzők pozitívan értékelik a döntést. Mihai Tănăsescu, Románia korábbi IMF-képviselője szerint ez a lehető legjobb fejlemény, és az is fontos elem, hogy szilárd konszenzus alapján született meg. „Úgy vélem, ez jelzi, hogy Románia komolyan kezeli a válságot. Az IMF-fel és az EB-vel fennálló partnerség folytatása a legjobb döntés, mivel nagy veszélyek leselkednek, főleg az eurózóna környékén, de nem csak, és egy olyan IMF-megállapodás, amelynek részeként nem használjuk fel a  rendelkezésre álló pénzt, fontos a stabilitás szempontjából” – mutatott rá. Egy másik elemző, Radu Ciofu is hasonlóan vélekedik: a konszenzus szerinte is stabilitást sugall, a megállapodás pedig „biztonsági övként” szolgálhat a gazdaság számára. Nem minden gazdasági szakember vélekedik azonban így: mint arról beszámoltunk, Ilie Şerbănescu gazdasági elemző szerint az IMF-megállapodásokban foglalt feltételek kritikátlan teljesítése nyomán fennáll a veszélye, hogy az ország valójában a valutaalap gyarmatává váljék.

Eddig két IMF-szerződés volt

Románia 2009-ben kötött két évre szóló, 20 milliárd euró összegű hitelszerződést az EU/IMF/Világbank hármasával, és a hitelkeret jó részét lehívta. 2011-ben újabb kétéves készenléti hitelmegállapodást kötött, de már csak 5 milliárd euróról, és ebből nem kívánnak lehívni összeget, ezért ez óvatossági keretnek minősül, bár a készenléti hitellel megegyező feltételeknek kell eleget tenni. Ez a szerződés 2013-ban járna le, és ezt váltaná egy újabb megállapodás.