Újabb bizottsági vita a hitelcseretörvényről

Daniel Zamfir nemzeti liberális párti (PNL) képviselő (képünkön) a bizottsági vita kezdetén arra hívta fel a figyelmet, jövő hónapban lesz egy éve, hogy beterjesztették a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt – szerinte a törvénytervezetnek „a létező legfertőzőbb mérgezési kampányt” kellett elszenvednie.

„Véget kell vetnünk az emberek várakozásának, ők most egyik hónapról a másikra kérnek kölcsön. Meg kell védenünk az embereket attól, hogy a bankok próbálják megakadályozni a hitelcserét” – szögezte le Zamfir, aki szerint a kérdésben gyorsan dönteni kell. „Azt hiszem, sikerült tisztázni a lényegi dolgokat, amelyeket az államfő kért. Megállapítottuk, hogy a törvény csak a fogyasztókra vonatkozik, a profikra nem” – mutatott rá Zamfir.

Kitart a jegybank

A „barikád” túloldalán Florin Georgescu jegybanki alelnök ismételten leszögezte, hogy a központi pénzintézet alapvető célkitűzése a pénzügyi stabilitás biztosítása. Szerinte ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól azokat a személyeket, „akik szubjektív okokból nem akarják tovább törleszteni a bank felé felhalmozott tartozásukat”. A jegybank képviselője szerint, amennyiben nem foglalják bele a jogszabályba a BNR által javasolt módosításokat, akkor fennáll a bankrendszer megkárosításának kockázata.

Liviu Voinea, a jegybank másik alelnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő törvény negatívan befolyásolja a fiatalok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők hitelekhez való hozzáférését, hiszen az önrész növekedését, illetve valamennyi hitelkonstrukció drágulását eredményezi, módosítások nélkül pedig az Első otthon program végét is jelenti. A BNR képviselője szerint kellene hogy létezzenek hitelcserés, illetve a vitatott rendelkezés hatálya alá nem eső bankkölcsönök.

Durván visszavágott a honatyáknak Bogdan Olteanu BNR-alelnök is, amikor arról kérdezték, hogy a jegybank miért nem védte meg a fogyasztókat, amikor hitelhez folyamodtak. Mint hangsúlyozta, a törvényhozók döntöttek arról, hogy ez az eszköz a fogyasztóvédelmi hatóság kezében legyen, nem pedig a központi pénzintézetében, így nem tudnak beleszólni. Annak kapcsán pedig, hogy a bankoknak is meg kellene osztaniuk a kockázatot az ügyfelekkel, csak ennyit mondott: „létezik ilyen rendszer, iszlám banknak hívják”. (Az iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat.)

Taps a bírálónak

Mintegy válaszképpen Răzvan Mironescu PNL-es képviselő leszögezte, hogy a román jegybankot nem a jelen levő szakemberek és nem is Mugur Isărescu elnök vezeti, hanem a külföldi bankok. Kijelentését megtapsolták a jogi bizottság tagjai.

„Erre a törvényre nem lett volna szükség, ha a bankok korrektek lettek volna az ügyfelekkel” – fogalmazott a liberális párti politikus, aki szerint a korrekt bánásmód azt feltételezi, hogy az ügyfélnek jogában áll értékesíteni tulajdonát.

Jelentés keddre

Végül bő három és fél órányi általános vita után az a döntés született, hogy mindenki fogalmazza meg konkrét álláspontját, a keddi jogi bizottsági döntésen majd ezekről szavaznak, és aznap készítik el a testület jelentését is, amelyet a plénum elé kell eljuttatniuk. A keddi ülésen a képviselőknek egyebek mellett arról kell dönteniük, hogy megemelik-e 150 000 euróról 250 000 euróra a törvény hatálya alá eső lakóingatlanok plafonértékét, illetve hogy kivonják-e a jogszabály hatálya alól az Első otthon programot, ahogyan azt a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte.

Előbbi biztosnak tűnik, miután Daniel Zamfir a múlt héten arról számolt be, hogy a PSD támogatni fogja, hogy legyen plafonérték a jogszabályban, ám azt a szenátus által megállapított 150 000 euróról 250 000 euróra emelnék. Emellett  – tette hozzá Zamfir – a szociáldemokraták is úgy vélik, hogy az Első otthon programot ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól.