Hirdetés

Újabb akadály gördült el a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése elől

•  Fotó: Bihar Megyei Tanács

Fotó: Bihar Megyei Tanács

Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet. A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt: a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.

Krónika

2023. szeptember 23., 19:432023. szeptember 23., 19:43

2023. szeptember 23., 19:442023. szeptember 23., 19:44

A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Az engedéllyel kapcsolatos észrevételeket és óvásokat szeptember 28-áig lehet benyújtani.

Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt:

Hirdetés

a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.

A két partiumi megyeszékhelyt összekötő út műszaki tervének uniós finanszírozásáról szerződést idén júliusban írták alá.

A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.

Az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út (Dex11) a tervek szerint 120,1 kilométer hosszú lesz, ugyanakkor a projekt részeként Nagyszalonta felé 5, Aradra 3 kilométeres bekötőutat is építenek, illetve megvalósítják a magyar határ felé vezető 9,85 kilométeres aszfaltcsíkot is,

így összesen 138 kilométert valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.

A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.

A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy

2010-ben egyetlen gyorsforgalmi útkapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, ma pedig kettő működik, a harmadik pedig épül csengeri átkelési ponttal, az M49-es út meghosszabbításával, és most már jóváhagyták a negyediket is.

A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel. Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.

Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb. Emiatt

olcsóbb is megépíteni: hosszabb távon, nehezebb terepen 100 millió eurós tételű spórolásokat is eredményezhet a sztrádához képest.

Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést

Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
Hirdetés
Hirdetés