
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet. A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt: a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.
2023. szeptember 23., 19:432023. szeptember 23., 19:43
2023. szeptember 23., 19:442023. szeptember 23., 19:44
A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Az engedéllyel kapcsolatos észrevételeket és óvásokat szeptember 28-áig lehet benyújtani.
Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt:
A két partiumi megyeszékhelyt összekötő út műszaki tervének uniós finanszírozásáról szerződést idén júliusban írták alá.
A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.
így összesen 138 kilométert valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.
A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.
A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy
A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel. Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb. Emiatt
Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!