Újabb akadály gördült el a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése elől

•  Fotó: Bihar Megyei Tanács

Fotó: Bihar Megyei Tanács

Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet. A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt: a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.

Krónika

2023. szeptember 23., 19:432023. szeptember 23., 19:43

2023. szeptember 23., 19:442023. szeptember 23., 19:44

A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Az engedéllyel kapcsolatos észrevételeket és óvásokat szeptember 28-áig lehet benyújtani.

Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt:

a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.

A két partiumi megyeszékhelyt összekötő út műszaki tervének uniós finanszírozásáról szerződést idén júliusban írták alá.

A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.

Az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út (Dex11) a tervek szerint 120,1 kilométer hosszú lesz, ugyanakkor a projekt részeként Nagyszalonta felé 5, Aradra 3 kilométeres bekötőutat is építenek, illetve megvalósítják a magyar határ felé vezető 9,85 kilométeres aszfaltcsíkot is,

így összesen 138 kilométert valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.

A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.

A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy

2010-ben egyetlen gyorsforgalmi útkapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, ma pedig kettő működik, a harmadik pedig épül csengeri átkelési ponttal, az M49-es út meghosszabbításával, és most már jóváhagyták a negyediket is.

A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel. Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.

Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb. Emiatt

olcsóbb is megépíteni: hosszabb távon, nehezebb terepen 100 millió eurós tételű spórolásokat is eredményezhet a sztrádához képest.

Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét

A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét
2025. október 17., péntek

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni

Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni
2025. október 17., péntek

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát
2025. október 17., péntek

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta

Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta
2025. október 17., péntek

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció

Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció
2025. október 17., péntek

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé

Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé
2025. október 17., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport

Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport
2025. október 17., péntek

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne

Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne
2025. október 17., péntek

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők

A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők
2025. október 16., csütörtök

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban

Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban