2010. május 03., 09:242010. május 03., 09:24
A háromszéki vállalkozók elsősorban az ellenőrzések gyakoriságára és a formai hibák miatt kirótt büntetések miatt panaszkodtak. Változtatni kell a pénzügyőrség politikáján, a fő tevékenység az adócsalás csökkentése kell hogy legyen, és nem a könyvelési törvénybe foglalt szabályozásoktól való eltérés büntetése.
Ladányi szerint a pénzügyőrnek az adócsalást kell felderítenie és az elkövetőket bíróság elé állítania, ne azt tegye, hogy beül egy cég irodájába, megissza a kávét, majd kirója a büntetést, mert egy számlára nem írták fel a személyi számot, vagy elmaradt róla az aláírás. Ezek formai hibák, ezektől függetlenül a cég befizeti az adót az államkasszába, magyarázta a főpénzügyőr. Ladányi megígérte, még jövő héten körlevelet küld a megyei igazgatóságokhoz, amelyben felhívja a figyelmet az ellenőrzési politika változására, hogy elsősorban az adócsalókra, és ne a formai hibákra fektessék a hangsúlyt.
Az Országos Pénzügyőrség vezetője elmondta, azt tervezi, készítenek egy hatékony kockázatelemzési informatikai rendszert, az esettanulmányok alapján kiszűrik az adócsalásra hajlamos cégeket, és elsősorban azokat ellenőrzik, a többi, rendes adófizető vállalkozót békén hagyják, nem zaklatják. Ladányi elmondta, ha elsősorban a kockázati tényezők figyelembevételével ellenőriznek, a becsületes vállalkozóknál csökkenni fog a vizsgálódásaik száma. A kockázati tényezők azonban titkosak, mert csak így hatékonyak. Ha több adócsalást tudunk kiszűrni, növeljük az államkaszszába befolyt összegeket, segítjük a tisztességes vállalkozókat, mert az adócsalók nekik jelentenek nem lojális konkurenciát, fogalmazta meg a főpénzügyőr.
Viszont ha egy vizsgálódás során nem derül fény adócsalásra, nincs szükség újabb ellenőrzésre, előfordult, hogy egy cégnél egyik nap a pénzügyi hatóság, másik nap a pénzügyőrség ellenőrzött, erre semmi szükség. Ladányi elmondta, a pénzügyőrök 15 százalékos ösztönzést kapnak a kirótt bírságok után, közvetlenül érintettek abban, hogy minél többet büntessenek.
Ennek ellenére Ladányi bízik abban, hogy tud változtatni az eddigi hozzáálláson, szerinte az ellenőrzési politikát a pénzügyőrség menedzsmentje szabja meg. Változtatni kellene a fizetési rendszeren, hiszen egy kezdő pénzügyőr bruttó fizetése 700 lej, a megyei igazgatóké bruttó 2300 lej. Az ösztönzések összege nem haladhatja meg a fizetések másfélszeresét. Emelni kellene a fizetést, és ösztönzést csak rendkívüli horderejű ügyek esetében adni, fogalmazta meg Ladányi, de kifejtette, ezek a változások nem tartoznak a hatáskörébe.
A főpénzügyőr elmondta, nem készült összesítés, hogy milyen típusú kihágásokra róják ki a legtöbb bírságot, bár egy ilyen statisztika talán segítené a pénzügyőrség hatékonyabb működtetését. Az adócsalás miatt kell fizetni a nagy összegű büntetést, de tény, hogy a könyvelési törvény be nem tartása miatt büntetnek gyakrabban. A bevételeik a gazdasági válságban csökkentek, a vállalkozóknak nincs pénzük, hogy kifizessék a bírságot, és egyre gyakrabban előfordul, hogy a törvényszéken fellebbezik meg a büntetést, amit aztán a bíróság megróvásra változtat.
Ladányi Árpád Csaba elmondta, a pénzügyi hatóság vezetőjének és a pénzügyminiszternek is továbbítja a háromszéki vállalkozók és könyvelők észrevételeit. Édler András RMDSZ-képviselő, akinek a meghívására Ladányi Árpád Csaba Háromszékre látogatott, kifejtette, rendkívül fontos, hogy partnerre találjanak a pénzügyőrségben, hiszen a vállalkozók működtetik egy ország gazdaságát, ők fizetik be az adókat, ezért rendkívül fontos, hogy nem lojális konkurenciát jelentő adócsalókat kiszűrjék, viszont a tisztességes adófizetőket békén hagyják. Debreczeni János a Hiteles Könyvelők és Könyvvizsgálók Szövetsége Kovászna megyei fiókjának elnöke elmondta, javaslataik, kéréseik megegyeznek a főpénzügyőr által felvázolt módosításokkal, és reméli, lesz bátorsága ezeket véghezvinni.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.