Új szabályozást dolgoznak ki az őstermelőkért

 A sürgősségi rendelet tervezete szerint a romániai piacokon hamarosan kötelező módon el kell különíteni egy részt, ahol csak a magánszemélyek, vagyis az őstermelők kínálhatják portékájukat. Ez a termelőknek fenntartott terület pedig nem lehet kisebb, mint a piac fele. Ugyanakkor, aki a saját termését árulja, csak kártyával léphet be a piacra, amelyhez mellékelnie kell a termelői igazolványt és az eladási könyvecskét. A kártya nem ruházható át másra, tartalmazni fogja a termelő nevét és a helyet, ahol gazdálkodik.

Megelőznék a csalást

Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium főtitkára mintegy indoklásként elmondta, pontosan tudniuk kell, hogy a forgalomba bocsátott mezőgazdasági termékek honnan származnak. A tervek szerint a piacokon elektronikus mérlegeket állítanak fel, amint a termelő belép a piacra, az olvasó automatikusan levonja a kártyára feltöltött megtermelt mennyiségből, amit áruba bocsát, tehát nem tud viszonteladóként is árulni a piacon, mert nem forgalmazhat többet, mint amennyi a földjein megtermett. Botănoiu közlése szerint ezt a rendszert idén minden hazai piacon beüzemelik.

A mindenki számára kötelezővé váló eladási könyvecskébe eközben szintén minden eladott mennyiséget bevezetnek: akárcsak a számlatömbből, egy lapot kap a vásárló, egyet megtart az eladó, egyet pedig le kell adni a helyi polgármesteri hivatalhoz, ahol különben ezt a könyvet ki is lehet váltani. A tervek szerint külön könyvecskét állítanak ki a zöldség- és gyümölcstermesztőknek, a kertészeknek és az állattenyésztőknek. A másik kísérő dokumentumot, a termelői bizonylatot a megyei önkormányzatok állítják majd ki, egy évre lesz érvényes, s tartalmazni fogja a termelő nevét, azt, hogy mekkora területen gazdálkodik, mit termel, mennyi állatot tart, és becslése szerint mekkora mennyiséget fog ebből áruba bocsátani. A termelő csak akkor kaphat ilyen bizonylatot, ha bejelentkezik az adóhatóságnál.

Megszűnik a maffia, vagy drágul a termék?

A szakemberek szerint a rendszert nehéz előre lemodellezni, a gyakorlatban fog majd kiderülni, hogy mennyire hatékony, valóban segíti-e a termelőket a viszonteladókkal szemben. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, mindenképpen kell találni valamilyen módszert a piacmaffia megfékezésére, s szerinte a kártyás módszerrel követni lehet majd, hogy a termelők ne adhassanak el sokkal többet, mint amennyit megtermeltek. „Ha azt mondja egy gazda, hogy egy hektáron húsz tonna krumplit termelt, az még belefér, bár az átlagmennyiség 13-14 tonna, de azt viszont ki lehet szűrni, ha valaki egy hektár földdel rendelkezik, miközben az év leforgása alatt ezer tonna krumplit ad el, s az ellenőrzéskor mindig azt mondja, hogy éppen most hozta be a piacra az egy hektáron megtermelt húsz tonnáját” – magyarázta az igazgató.

Tóth Birtan Csaba, a piacgondnokságot is ellátó sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat igazgatója eközben attól tart, hogy a kártyás rendszer megdrágítja a termékeket. „Ki kell kristályosodnia az új rendszernek, addig nehéz modellezni, milyen hatásai lesznek” – szögezte le az igazgató.

Sepsiszentgyörgyön egyébként azzal ösztönzik a helyi termelőket, hogy a piacon az asztalfoglalásnál a sepsiszentgyörgyiek 50, a háromszékiek 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére a piacon árulóknak mindössze egyharmada helyi termelő, és ezen az arányon évek óta nem tudnak javítani. Ugyan a  falvakon is kialakítottak piacokat, de ott sem tolonganak a helyiek. A tapasztalat az, hogy a kistermelők gyakran otthon értékesítik a portékájukat, s nem viszik be azt a piacra.