2013. február 15., 08:302013. február 15., 08:30
A sürgősségi rendelet tervezete szerint a romániai piacokon hamarosan kötelező módon el kell különíteni egy részt, ahol csak a magánszemélyek, vagyis az őstermelők kínálhatják portékájukat. Ez a termelőknek fenntartott terület pedig nem lehet kisebb, mint a piac fele. Ugyanakkor, aki a saját termését árulja, csak kártyával léphet be a piacra, amelyhez mellékelnie kell a termelői igazolványt és az eladási könyvecskét. A kártya nem ruházható át másra, tartalmazni fogja a termelő nevét és a helyet, ahol gazdálkodik.
Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium főtitkára mintegy indoklásként elmondta, pontosan tudniuk kell, hogy a forgalomba bocsátott mezőgazdasági termékek honnan származnak. A tervek szerint a piacokon elektronikus mérlegeket állítanak fel, amint a termelő belép a piacra, az olvasó automatikusan levonja a kártyára feltöltött megtermelt mennyiségből, amit áruba bocsát, tehát nem tud viszonteladóként is árulni a piacon, mert nem forgalmazhat többet, mint amennyi a földjein megtermett. Botănoiu közlése szerint ezt a rendszert idén minden hazai piacon beüzemelik.
A mindenki számára kötelezővé váló eladási könyvecskébe eközben szintén minden eladott mennyiséget bevezetnek: akárcsak a számlatömbből, egy lapot kap a vásárló, egyet megtart az eladó, egyet pedig le kell adni a helyi polgármesteri hivatalhoz, ahol különben ezt a könyvet ki is lehet váltani. A tervek szerint külön könyvecskét állítanak ki a zöldség- és gyümölcstermesztőknek, a kertészeknek és az állattenyésztőknek. A másik kísérő dokumentumot, a termelői bizonylatot a megyei önkormányzatok állítják majd ki, egy évre lesz érvényes, s tartalmazni fogja a termelő nevét, azt, hogy mekkora területen gazdálkodik, mit termel, mennyi állatot tart, és becslése szerint mekkora mennyiséget fog ebből áruba bocsátani. A termelő csak akkor kaphat ilyen bizonylatot, ha bejelentkezik az adóhatóságnál.
A szakemberek szerint a rendszert nehéz előre lemodellezni, a gyakorlatban fog majd kiderülni, hogy mennyire hatékony, valóban segíti-e a termelőket a viszonteladókkal szemben. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, mindenképpen kell találni valamilyen módszert a piacmaffia megfékezésére, s szerinte a kártyás módszerrel követni lehet majd, hogy a termelők ne adhassanak el sokkal többet, mint amennyit megtermeltek. „Ha azt mondja egy gazda, hogy egy hektáron húsz tonna krumplit termelt, az még belefér, bár az átlagmennyiség 13-14 tonna, de azt viszont ki lehet szűrni, ha valaki egy hektár földdel rendelkezik, miközben az év leforgása alatt ezer tonna krumplit ad el, s az ellenőrzéskor mindig azt mondja, hogy éppen most hozta be a piacra az egy hektáron megtermelt húsz tonnáját” – magyarázta az igazgató.
Tóth Birtan Csaba, a piacgondnokságot is ellátó sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat igazgatója eközben attól tart, hogy a kártyás rendszer megdrágítja a termékeket. „Ki kell kristályosodnia az új rendszernek, addig nehéz modellezni, milyen hatásai lesznek” – szögezte le az igazgató.
Sepsiszentgyörgyön egyébként azzal ösztönzik a helyi termelőket, hogy a piacon az asztalfoglalásnál a sepsiszentgyörgyiek 50, a háromszékiek 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére a piacon árulóknak mindössze egyharmada helyi termelő, és ezen az arányon évek óta nem tudnak javítani. Ugyan a falvakon is kialakítottak piacokat, de ott sem tolonganak a helyiek. A tapasztalat az, hogy a kistermelők gyakran otthon értékesítik a portékájukat, s nem viszik be azt a piacra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok