Lendületet adhat az ingatlanpiacnak. Módosításokat hoz az Első otthonból lett Új otthon program
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság ellenére sem csökkentek a lakásárak az erdélyi városokban, és továbbra is stagnálásra számíthatunk a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint, akik úgy látják, hogy a kormány által most elfogadott Új otthon program nem fog dráguláshoz vezetni.
Nem tartják valószínűnek a Krónikának nyilatkozó szakemberek, hogy drágulást eredményezne az ingatlanpiacon a lakásvásárlást támogató Első otthonból lett Új otthon program, inkább az árak stagnálását várják. Lapunk azt követően kereste erdélyi ingatlanügynökségek képviselőit, hogy hamarosan életbe lép a bukaresti kormány által a múlt héten elfogadott Új otthon program, ami lényeges változásokat vezet be elődjéhez viszonyítva. Ezt sokan kitámadták, mondván, hogy a küszöb 140 000 euróra történő emelése miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások, ugyanakkor nő a lakosság eladósodottságának a kockázata is.
Az új program ugyanis két felső határt szab meg arra, hogy az érdeklődők milyen értékben vásárolhatnak lakást a kormánygaranciának köszönhetően kedvező feltételekkel igényelt hitelből.
ameddig a program keretében vásárolt lakás elmehet, vagyis ameddig a kormány garanciát vállal. Akinek viszont ekkora lakás kell, attól nagyobb előleget is várnak, esetükben 15 százalékos az az összeg, amit a hitel igénylésekor önrészként fel kell mutatniuk. A drágább otthonok esetében az állam – a pénzügyminisztérium révén – a hitel értékének legtöbb 60 százalékáig vállal garanciát, de ez nem haladhatja meg a lakás vételárának 85 százalékát.
Aki viszont nem vágyik 70 000 eurósnál drágább lakásra vagy nagyobb hitelre, annak mindössze 5 százalékos előleget kell felmutatnia. Mint ismeretes, az Első otthon programnak a kedvezményes kamat mellett ez volt az egyik legfőbb előnye, hiszen nagyon sok fiatalnak még ezt sem könnyű előteremteni, nemhogy a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióikban elvárt 15–20 százalékos önrészt.
Azok a személyek igényelhetnek hitelt az Új otthon program keretében, akik a kölcsön igénylésekor saját felelősségre nyilatkozatot tesznek, amely szerint nincs sem saját, sem házastársukkal közös lakásuk, vagy van saját vagy a házastársukkal maximum egy közös lakásuk, amelyet nem a kormányprogram keretében vásároltak meg, és nem nagyobb, mint 50 négyzetméter. A hitelből csak egyetlen lakás vásárolható.
Az Új otthon program maximum abban segíthet, hogy az ingatlanpiac elkerülhetetlen összeomlása halasztást nyer, és még egy ideig szinten maradnak az árak – jelentette ki lapunk érdeklődésre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője, aki szerint nem valószínű, hogy drágulási hullámnak legyünk szemtanúi az elkövetkező időszakban.
– részletezte az ingatlanközvetítő. Meglátása szerint ugyanakkor az összeomlás elkerülhetetlen, hiszen az ingatlanpiac is követi a gazdasági ciklust, a recesszió befolyásolni fogja az árakat. Jelenleg az árak stagnálnak, a járványhelyzet nem eredményezett módosítást. Szabó Lehel szerint ennek a hátterében az áll, hogy a nagyobb székelyföldi városokban – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson – még mindig magasabb a kereslet, mint a kínálat.
„Bejött néhány olyan ingatlan a piacra, amit a nehéz anyagi helyzetbe jutott tulajdonosok kínálnak eladásra, ám ez még nem olyan mértékű, hogy a keresletet kiegyenlítse” – mondta Szabó Lehel.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy
Sokan keresnek akár egy kisebb falusi telket vagy hétvégi házat, egy lehetőséget, hogy kiszabadulhassanak a panelrengetegből. Ugyanakkor Székelyföldön még mindig ritka a jó minőségű, tehát első osztályú, megfizethető panellakás, ha ilyen kerül be a piacra, nagyon gyorsan gazdára talál.
Nem tartja valószínűnek az ingatlanárak növekedését Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője sem. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a kincses város ingatlanpiacát a bérpiac alakítja, amíg ez utóbbi nem tér magához, a lakásárak sem növekednek, és ezen az Új otthon program sem változtat. Kolozsváron sok befektető vásárolt lakást, ha az ingatlan már nem „termel”, akkor egy részük megszabadul tőle. Az utóbbi időben már több ilyen lakás érkezett be eladásra az ügynökséghez, az Airbnb-rendszerben rövid távra jól kiadható, belvárosi lakásokat kínálnak eladásra.
Ugyanakkor a járványnak, és a gazdasági válságnak még nem volt hatása az ingatlanpiacra, az árak nem estek vissza, tartják magukat. Ez a trend hosszabb ideig tarthat, és rengeteg tényező befolyásolhatja az árak alakulását, szögezte le Bónis Endre. Rámutatott, ha felpörög a gazdaság emelkedhetnek az árak, viszont ha elhúzódik a gazdasági válság, vagy ha bekövetkezik a járvány második hulláma, visszaeshetnek az ingatlanárak. Bónis szerint
Mivel a program keretében az átadástól számított legtöbb ötéves lakást lehet vásárolni, ilyeneket akkor tud vásárolni a hitelből, ha azokat már továbbadják. Viszont az új építésű lakásokat általában nem túl vonzó zónában, és nem a legjobb minőségben építik meg, tehát aki hosszú távra a családjának keres ingatlant, inkább nem ezeket választja.
„Egyértelműen profitorientált beruházások, a közös terek, felvonók, silány minőségben készülnek el, ezek a lakótömbök gyakran öt év múlva rosszabbul néznek ki, mint a régi építésűek. Gyakori, hogy befektetésként veszik meg, majd kiadják bérbe, és ha egy ingatlanban a bérlők aránya meghaladja az 50 százalékot, nagyobb a rendetlenség, hiszen a tulajdonosok jobban megőrzik a lakás állagát” – osztotta meg velünk tapasztalatait Bónis Endre.
Az ingatlanközvetítő nem tartja valószínűnek, hogy a program „behúzza” a piacra ezeket a silányabb, rossz helyen épült ingatlanokat, meglátása szerint ezek továbbra sem lesznek vonzóak a vásárlók számára.
Kolozsvár maradt a legdrágább országos viszonylatban
Országos viszonylatban továbbra is Kolozsváron a legmagasabb a lakásárak. A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap összeállítása szerint míg Bukarestben egy kétfős családnak tíz évet kell dolgoznia a saját otthon megvásárlásához, Kolozsváron ez nem elegendő, 12 évre van szükség. A gazdasági lap ezt a lakásárak és az átlagjövedelem alapján számolta ki. Számításai alapján továbbra is Kolozsvár az ország legdrágább városa, ahhoz, hogy egy pár saját ingatlant vehessen itt, 12 évet kell dolgoznia. A kincses városban ugyanis 1760 eurós átlagáron kínálják a lakások négyzetméterét, míg az átlagbér 3500 lej. Tehát ha egy családban két személy ennyit keres, 12 év elteltével költözhetnek saját lakásba. Bukarestben ehhez tíz év elegendő, a fővárosban ugyanis 3700 lej az átlagbér, míg a lakások ára átlagosan 1460 euró négyzetméterenként. Temesváron ennél is kevesebbet kell várni, 3000 lejes átlagbérrel és 1270 eurós négyzetméterenkénti árral nyolc év alatt saját lakáshoz lehet jutni. (Pap Melinda)
Egyre kisebb lakásokat építettek a beruházók
Az elmúlt 11 év leforgása alatt csaknem 300 000 lakás talált gazdára az Első otthon program keretében. Ingatlanpiaci szakértők szerint ezalatt a bő évtized alatt a program alakította a hitelpiac mellett az ingatlanfejlesztéseket is, a befektetők próbáltak a 60–70 000 eurós küszöbnek megfelelő lakásokat építeni, ami miatt egyre kisebbek lettek a lakások. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap megkeresésére közölt adatsorok szerint a 2019-ben megvásárolt lakások átlagos mérete 63 négyzetméter volt, ami 20 éves minimumot jelent. „Ma a lakásvásárlók többsége az Első otthont választja, az ingatlanfejlesztők pedig elkezdtek az alacsony árküszöbbe beleférő lakásokat építeni, automatikusan csökkentve a lakások méretét” – idézett a ZF egy ingatlanügynököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!