
Nagy tervek. 4,5 milliárd euró jut sztrádaépítésre és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére/Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó projektekre jut az egyik legtöbb pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR), amelyről pénteken tárgyal első olvasatban a Cîţu-kabinet. De jelentős összegeket fordíthat a román állam környezetvédelemre, oktatásra, valamint digitalizációra is.
2021. március 19., 12:292021. március 19., 12:29
2021. március 19., 13:272021. március 19., 13:27
A 13 órakor kezdődő kormányülés napirendjén szereplő dokumentumra a korábbi bejelentések értelmében már rábólintottak a kormánykoalíció vezetői a témában a Cotroceni-palotában megtartott szerdai egyeztetésen. A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett találkozón részt vett Florin Cîţu kormányfő, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, Dan Barna kormányfőhelyettes, az USR–PLUS társelnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős tárca vezetője.
Klaus Iohannis az egyeztetés után úgy nyilatkozott, a koalícióban megállapodás született az országos helyreállítási terv végleges formájáról, az ezáltal lehívható 30 milliárd euró pedig meglátása szerint fejlesztésekre és a sok éve halogatott reformok megvalósítására ad. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a Cîțu-kabinetnek, majd elküldik az Európai Bizottsághoz.
„Az a mintegy 30 milliárd euró, amelyben e terv révén részesülhetünk, nagy esélyt jelent Románia fejlesztésére, hozzásegíti a román gazdaságot és társadalmat ahhoz, hogy jobban helytálljon a jelenlegihez hasonló válságok esetén. Ugyanakkor f
– fogalmazott Iohannis. Kiemelte, a terv értelmében
Emellett 1,3 milliárd eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 1,5 milliárdot erdősítésre, 4 milliárd eurót a szárazság hatásainak mérséklésére és öntözőrendszerek kiépítésére, továbbá 5 milliárd eurót a fenntartható közlekedés népszerűsítésére a vasúti infrastruktúra fejlesztése révén. Mindemellett jelentős összegeket szánnak a közszolgáltatások digitalizációjára, a városi környezet javítására, a tömbházak hőszigetelésére, az épületek földrengésbiztossá tételére, illetve olyan beruházásokra, amelyek révén új munkahelyek létesülnek, elsősorban a járvány által leginkább érintett ágazatokban.
A koalíciós tárgyalások után az RMDSZ a Tíz perc Bukarest címmel rendszeresített kormányzati tájékoztatójában számolt be a megállapodásról, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a projekt keretében egyebek mellett oktatási infrastruktúrafejlesztési program indul. A biztonságos és egészséges iskoláknak dedikált programot a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fogja koordinálni.
„A pénzalap – amelynek fele közvetlen támogatás, másik fele kedvezményes kölcsön – óriási lehetőség olyan infrastrukturális fejlesztések és beruházások elvégzésére, amelyek megalapozzák a gazdaság növekedését, megerősítik az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat” – fogalmazott Kelemen Hunor a szövetség Facebook-odalán közzétett videófelvételen. Rámutatott:
„Romániában több ezer olyan iskola és óvoda működik, amely nem rendelkezik vízvezetékkel, csatornázással, a mellékhelyiség az épületen kívül van, tehát óriási beruházások következnek, amelyek előkészítésénél és megvalósításánál az oktatási, az egészségügyi, a fejlesztési és a belügyminisztérium összehangolt munkájára lesz szükség” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcánál eközben erdősítési, hulladékgazdálkodási, az emberek életminőségét javító programok indulnak.
ugyanis éveken keresztül a kisvárosokat „mostohán kezelték”, eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a végrehajtás során egyszerű szabályok legyenek, kevés bürokráciával, tehát a pályáztatásnál azok az önkormányzatok lesznek előnyben, amelyeknek kész, megvalósítható terveik vannak.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!