Nagy tervek. 4,5 milliárd euró jut sztrádaépítésre és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére/Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó projektekre jut az egyik legtöbb pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR), amelyről pénteken tárgyal első olvasatban a Cîţu-kabinet. De jelentős összegeket fordíthat a román állam környezetvédelemre, oktatásra, valamint digitalizációra is.
2021. március 19., 12:292021. március 19., 12:29
2021. március 19., 13:272021. március 19., 13:27
A 13 órakor kezdődő kormányülés napirendjén szereplő dokumentumra a korábbi bejelentések értelmében már rábólintottak a kormánykoalíció vezetői a témában a Cotroceni-palotában megtartott szerdai egyeztetésen. A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett találkozón részt vett Florin Cîţu kormányfő, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, Dan Barna kormányfőhelyettes, az USR–PLUS társelnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős tárca vezetője.
Klaus Iohannis az egyeztetés után úgy nyilatkozott, a koalícióban megállapodás született az országos helyreállítási terv végleges formájáról, az ezáltal lehívható 30 milliárd euró pedig meglátása szerint fejlesztésekre és a sok éve halogatott reformok megvalósítására ad. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a Cîțu-kabinetnek, majd elküldik az Európai Bizottsághoz.
„Az a mintegy 30 milliárd euró, amelyben e terv révén részesülhetünk, nagy esélyt jelent Románia fejlesztésére, hozzásegíti a román gazdaságot és társadalmat ahhoz, hogy jobban helytálljon a jelenlegihez hasonló válságok esetén. Ugyanakkor f
– fogalmazott Iohannis. Kiemelte, a terv értelmében
Emellett 1,3 milliárd eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 1,5 milliárdot erdősítésre, 4 milliárd eurót a szárazság hatásainak mérséklésére és öntözőrendszerek kiépítésére, továbbá 5 milliárd eurót a fenntartható közlekedés népszerűsítésére a vasúti infrastruktúra fejlesztése révén. Mindemellett jelentős összegeket szánnak a közszolgáltatások digitalizációjára, a városi környezet javítására, a tömbházak hőszigetelésére, az épületek földrengésbiztossá tételére, illetve olyan beruházásokra, amelyek révén új munkahelyek létesülnek, elsősorban a járvány által leginkább érintett ágazatokban.
A koalíciós tárgyalások után az RMDSZ a Tíz perc Bukarest címmel rendszeresített kormányzati tájékoztatójában számolt be a megállapodásról, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a projekt keretében egyebek mellett oktatási infrastruktúrafejlesztési program indul. A biztonságos és egészséges iskoláknak dedikált programot a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fogja koordinálni.
„A pénzalap – amelynek fele közvetlen támogatás, másik fele kedvezményes kölcsön – óriási lehetőség olyan infrastrukturális fejlesztések és beruházások elvégzésére, amelyek megalapozzák a gazdaság növekedését, megerősítik az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat” – fogalmazott Kelemen Hunor a szövetség Facebook-odalán közzétett videófelvételen. Rámutatott:
„Romániában több ezer olyan iskola és óvoda működik, amely nem rendelkezik vízvezetékkel, csatornázással, a mellékhelyiség az épületen kívül van, tehát óriási beruházások következnek, amelyek előkészítésénél és megvalósításánál az oktatási, az egészségügyi, a fejlesztési és a belügyminisztérium összehangolt munkájára lesz szükség” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcánál eközben erdősítési, hulladékgazdálkodási, az emberek életminőségét javító programok indulnak.
ugyanis éveken keresztül a kisvárosokat „mostohán kezelték”, eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a végrehajtás során egyszerű szabályok legyenek, kevés bürokráciával, tehát a pályáztatásnál azok az önkormányzatok lesznek előnyben, amelyeknek kész, megvalósítható terveik vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!