Nagy tervek. 4,5 milliárd euró jut sztrádaépítésre és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére/Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó projektekre jut az egyik legtöbb pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR), amelyről pénteken tárgyal első olvasatban a Cîţu-kabinet. De jelentős összegeket fordíthat a román állam környezetvédelemre, oktatásra, valamint digitalizációra is.
2021. március 19., 12:292021. március 19., 12:29
2021. március 19., 13:272021. március 19., 13:27
A 13 órakor kezdődő kormányülés napirendjén szereplő dokumentumra a korábbi bejelentések értelmében már rábólintottak a kormánykoalíció vezetői a témában a Cotroceni-palotában megtartott szerdai egyeztetésen. A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett találkozón részt vett Florin Cîţu kormányfő, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, Dan Barna kormányfőhelyettes, az USR–PLUS társelnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős tárca vezetője.
Klaus Iohannis az egyeztetés után úgy nyilatkozott, a koalícióban megállapodás született az országos helyreállítási terv végleges formájáról, az ezáltal lehívható 30 milliárd euró pedig meglátása szerint fejlesztésekre és a sok éve halogatott reformok megvalósítására ad. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a Cîțu-kabinetnek, majd elküldik az Európai Bizottsághoz.
„Az a mintegy 30 milliárd euró, amelyben e terv révén részesülhetünk, nagy esélyt jelent Románia fejlesztésére, hozzásegíti a román gazdaságot és társadalmat ahhoz, hogy jobban helytálljon a jelenlegihez hasonló válságok esetén. Ugyanakkor f
– fogalmazott Iohannis. Kiemelte, a terv értelmében
Emellett 1,3 milliárd eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 1,5 milliárdot erdősítésre, 4 milliárd eurót a szárazság hatásainak mérséklésére és öntözőrendszerek kiépítésére, továbbá 5 milliárd eurót a fenntartható közlekedés népszerűsítésére a vasúti infrastruktúra fejlesztése révén. Mindemellett jelentős összegeket szánnak a közszolgáltatások digitalizációjára, a városi környezet javítására, a tömbházak hőszigetelésére, az épületek földrengésbiztossá tételére, illetve olyan beruházásokra, amelyek révén új munkahelyek létesülnek, elsősorban a járvány által leginkább érintett ágazatokban.
A koalíciós tárgyalások után az RMDSZ a Tíz perc Bukarest címmel rendszeresített kormányzati tájékoztatójában számolt be a megállapodásról, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a projekt keretében egyebek mellett oktatási infrastruktúrafejlesztési program indul. A biztonságos és egészséges iskoláknak dedikált programot a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fogja koordinálni.
„A pénzalap – amelynek fele közvetlen támogatás, másik fele kedvezményes kölcsön – óriási lehetőség olyan infrastrukturális fejlesztések és beruházások elvégzésére, amelyek megalapozzák a gazdaság növekedését, megerősítik az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat” – fogalmazott Kelemen Hunor a szövetség Facebook-odalán közzétett videófelvételen. Rámutatott:
„Romániában több ezer olyan iskola és óvoda működik, amely nem rendelkezik vízvezetékkel, csatornázással, a mellékhelyiség az épületen kívül van, tehát óriási beruházások következnek, amelyek előkészítésénél és megvalósításánál az oktatási, az egészségügyi, a fejlesztési és a belügyminisztérium összehangolt munkájára lesz szükség” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcánál eközben erdősítési, hulladékgazdálkodási, az emberek életminőségét javító programok indulnak.
ugyanis éveken keresztül a kisvárosokat „mostohán kezelték”, eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a végrehajtás során egyszerű szabályok legyenek, kevés bürokráciával, tehát a pályáztatásnál azok az önkormányzatok lesznek előnyben, amelyeknek kész, megvalósítható terveik vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!