Nagy tervek. 4,5 milliárd euró jut sztrádaépítésre és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére/Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó projektekre jut az egyik legtöbb pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR), amelyről pénteken tárgyal első olvasatban a Cîţu-kabinet. De jelentős összegeket fordíthat a román állam környezetvédelemre, oktatásra, valamint digitalizációra is.
2021. március 19., 12:292021. március 19., 12:29
2021. március 19., 13:272021. március 19., 13:27
A 13 órakor kezdődő kormányülés napirendjén szereplő dokumentumra a korábbi bejelentések értelmében már rábólintottak a kormánykoalíció vezetői a témában a Cotroceni-palotában megtartott szerdai egyeztetésen. A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett találkozón részt vett Florin Cîţu kormányfő, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, Dan Barna kormányfőhelyettes, az USR–PLUS társelnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős tárca vezetője.
Klaus Iohannis az egyeztetés után úgy nyilatkozott, a koalícióban megállapodás született az országos helyreállítási terv végleges formájáról, az ezáltal lehívható 30 milliárd euró pedig meglátása szerint fejlesztésekre és a sok éve halogatott reformok megvalósítására ad. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a Cîțu-kabinetnek, majd elküldik az Európai Bizottsághoz.
„Az a mintegy 30 milliárd euró, amelyben e terv révén részesülhetünk, nagy esélyt jelent Románia fejlesztésére, hozzásegíti a román gazdaságot és társadalmat ahhoz, hogy jobban helytálljon a jelenlegihez hasonló válságok esetén. Ugyanakkor f
– fogalmazott Iohannis. Kiemelte, a terv értelmében
Emellett 1,3 milliárd eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 1,5 milliárdot erdősítésre, 4 milliárd eurót a szárazság hatásainak mérséklésére és öntözőrendszerek kiépítésére, továbbá 5 milliárd eurót a fenntartható közlekedés népszerűsítésére a vasúti infrastruktúra fejlesztése révén. Mindemellett jelentős összegeket szánnak a közszolgáltatások digitalizációjára, a városi környezet javítására, a tömbházak hőszigetelésére, az épületek földrengésbiztossá tételére, illetve olyan beruházásokra, amelyek révén új munkahelyek létesülnek, elsősorban a járvány által leginkább érintett ágazatokban.
A koalíciós tárgyalások után az RMDSZ a Tíz perc Bukarest címmel rendszeresített kormányzati tájékoztatójában számolt be a megállapodásról, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a projekt keretében egyebek mellett oktatási infrastruktúrafejlesztési program indul. A biztonságos és egészséges iskoláknak dedikált programot a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fogja koordinálni.
„A pénzalap – amelynek fele közvetlen támogatás, másik fele kedvezményes kölcsön – óriási lehetőség olyan infrastrukturális fejlesztések és beruházások elvégzésére, amelyek megalapozzák a gazdaság növekedését, megerősítik az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat” – fogalmazott Kelemen Hunor a szövetség Facebook-odalán közzétett videófelvételen. Rámutatott:
„Romániában több ezer olyan iskola és óvoda működik, amely nem rendelkezik vízvezetékkel, csatornázással, a mellékhelyiség az épületen kívül van, tehát óriási beruházások következnek, amelyek előkészítésénél és megvalósításánál az oktatási, az egészségügyi, a fejlesztési és a belügyminisztérium összehangolt munkájára lesz szükség” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcánál eközben erdősítési, hulladékgazdálkodási, az emberek életminőségét javító programok indulnak.
ugyanis éveken keresztül a kisvárosokat „mostohán kezelték”, eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a végrehajtás során egyszerű szabályok legyenek, kevés bürokráciával, tehát a pályáztatásnál azok az önkormányzatok lesznek előnyben, amelyeknek kész, megvalósítható terveik vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!