Beborulva. A kártalanítás folyamatára is negatív hatással lehetnek a történtek (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét – állapítja meg egy friss elemzés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok, a hatóság működési szabályzata kaotikus, így nem csoda, hogy egy jó ügyvéd azonnal talál fogást ezeken.
2020. október 27., 16:022020. október 27., 16:02
Az elmúlt két-három évben a pénzügyi felügyelet (ASF) szinte valamennyi határozatát megtámadták, és a felpereseknek többnyire igazat adott a bíróság – irányította rá a figyelmet hétfőn közzétett elemzésében az Economica.net gazdasági portál. A piac működését illetően mindez azt jelenti, hogy a felügyelet döntései végleg vagy átmenetileg érvényüket veszítik.
További gondot jelent, hogy a felügyelet dolgozóit is perekkel fenyegetik azok, akiket ellenőrizniük kellene, a hatóság pedig nem biztosítja számukra a jogi képviseletet – hívta fel a figyelmet a cikk, amelynek szerzője szerint a jogi fedezet jelenti a legnagyobb problémát leginkább a biztosítások terén. A hatóság ugyanis meglátásuk szerint egyszerűen képtelen arra, hogy meggyőzze az igazságszolgáltatást a döntései törvényességéről, valamint arról, hogy azokat azonnali hatállyal alkalmazni kell.
Elemzők úgy látják, több mint 6 millió érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), további 15,5–16 millió érvényes más biztosítás van, ezek értéke kétszerese a romániai banki letétek, valamint háromszorosa a banki hitelek értékének. Az a tény, hogy a felügyelet sorozatban veszíti el a pereket,
Annál is inkább, mert a vesztes perek többsége éppen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a felügyelet bírságot szabott ki, vagy átszervezést írt elő azoknak a biztosítótársaságoknak, amelyek értékelése szerint nem kezelték megfelelően a kártalanítási iratcsomókat, nem volt elegendő tartalékuk az esetleges károk megtérítésére, vagy rosszul számolták ki a tőkeszükségletet, összességében tehát nem teljesítették megfelelően a kárvallottakkal szembeni kötelezettségeiket.
A portál szélsőséges példaként említi, hogy amennyiben a pénzügyi felügyelet úgy dönt, visszavonja valamelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást forgalmazó társaság engedélyét, ám az megfellebbezi a döntést a bíróságon, nagy eséllyel felfüggesztik ezt a határozatot. A felfüggesztés idejére ez eurómilliós nagyságrendekben ró terhet a garanciaalapra, másrészt csőd esetén a károsultak csak hosszú idő után jutnak hozzá a pénzükhöz. Az elemzők szerint
de tény, hogy a hatóság által megbírságolt társaságok viszonylag könnyen elérik a bíróságon a döntések felfüggesztését vagy visszavonását.
„A nyugdíjpénztárak, a tőzsde és a biztosítási piac működéséről és felügyeletéről 2013 után meghozott törvények annyira ellentmondásosak, értelmezhetetlenek, hogy egy ügyes ügyvéd ezek útvesztőjében bárkit meg tud vezetni” – értékelt hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
Példaként említette, hogy a rendszerszintű kockázatról szóló uniós jogszabályt próbálták alkalmazni a biztosítótársaságokra, ám míg az uniós 30 milliárd euró feletti veszteségekről rendelkezik, Romániában a biztosítások piacának évi forgalma nem haladja meg a 1,8 milliárd eurót. Ennek éppen az ellenkezője, hogy miközben az európai országok többségében meghatározatlan időre kötik meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást, hogy ezzel szavatolják a piac stabilitását, Románia ebben különutas, és féléves lejáratú kötvények piacra dobását is engedélyezi.
„Nincsenek olyan egyértelmű törvények, amelyek lehetőséget adnának a felügyeletnek világos, megalapozott döntésekre” – összegezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy a hatóság működési szabályzata is kaotikus, például a döntések többségéhez a testület kétharmados döntésére van szükség, miközben máshol elegendő a fele plusz egy. „Ha nem sikerül meggyőzni a kétharmadot, csúsznak a kérések, az engedélyezések, nem sikerül egyértelmű határozatokat elfogadni” – mutatott rá a szakértő, aki korábban az ASF tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!