Úgy kell a támogatás, mint a levegő – Mentőövet dobott a kormány a vendéglátóknak, szállásadóknak és idegenvezetőnek

A kárpótlások összege eléri az egymilliárd lejt – tájékoztatott csütörtökön a gazdasági minisztérium.

Közölték továbbá, hogy a szaktárca eltörölte a tervezetből azt az előírást, ami szerint a cégek jelentkezési sorrendben kapják a támogatást, így minden olyan vállalkozás megkapja a neki járó összeget, amely megfelel a kiírási feltételeknek.

Mint Claudiu Năsui gazdasági miniszter elmondta, az előző kormány által kidolgozott mentőcsomagot gondolták tovább. „A jelentkezési sorrend fenntartása azt eredményezte volna, hogy az első napokban, sőt órákban nagy lett volna a tolongás, továbbá lett volna egy réteg, aki nem kap pénzt. Ez pedig nem lett volna korrekt, hiszen az intézkedés célja minden olyan vállalkozás kárpótlása, amelynek be kellett zárnia. Így olyan megoldást választottunk, amely szerint mindenki kap pénzt a költségvetési keretek között” – részletezte a gazdasági tárca vezetője. Hozzátette:

A részletekre viszont csak a későbbiekben derül fény, a gazdasági minisztériumnak ugyanis a sürgősségi rendelet hatálybalépése után 60 nap áll a rendelkezésére, hogy kidolgozza az alkalmazási módszertant, illetve hogy kijelölje a szaktárcán belül azt a struktúrát, amely felel az állami támogatás kifizetéséért.

A jogosultak legkésőbb 2022. június 30-áig kapják meg a nekik megítélt összegeket, ugyanakkor előbb az Európai Bizottságot is értesíteni kell a támogatásról.

ha pedig a támogatás összege meghaladja a 200 000 eurót, úgy 24 hónapig nem függeszthetik fel tevékenységüket.

Félő, hogy túl későn érkezik
a segítség

„Égető szüksége van a vendéglátásnak, a turizmusnak a támogatásra, de konkrét segítséget eddig még alig kaptak” – szögezte le megkeresésünkre Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa. Hangsúlyozta: gyógyszerre is akkor van szüksége a betegnek, amikor éppen fáj a feje, és nem egy hónappal később.

– mutatott rá a vállalkozó. Felidézte, a Támogatások forgótőkére elnevezésű gazdaságélénkítő programra is pályáztak, de még nem bírálták el a kérésüket. A gazdaságélénkítő programokat fel kellene pörgetni, hiszen ha sokat késlekednek, túl későn érkezik a segítség, a cégek egy része  csődbe jut, a többiek megoldják valamiképpen önerőből a problémákat.

„A támogatásra azért is nagy szükség van, mert gyűlnek a téli számlák, ha nem fizetik ki a villanyt, a gázt, a szolgáltatók nem adnak több haladékot, ugyanakkor már a bankok is újraszámolják a késedelmi kamatokat, törleszteni kell a hiteleket. Ha nem nyújtanak időben segítséget, nem juttatják levegővételhez a vállalkozókat, teljesen padlóra kerül a vendéglátás, a turizmus” – összegzett Kovács István.

Kifejtette, az ő megélhetése nem került veszélybe, mert főállásban tanít, viszont nagyon sok szakembernek ez jelentette az egyetlen bevételi forrást.

Az élet ugyanakkor nem állt le teljesen szakmai szempontból, hiszen online konferenciákat szerveztek, képezték magukat, sőt még virtuális idegenvezetést is vállaltak, ez utóbbit bérmentve azok számára, akik otthon a számítógép előtt ülve vállalkoztak arra, hogy felfedezik a látványosságokat. Az online ugyanakkor nem pótolja a személyes találkozásokat, az utazásokat, hiszen a turizmus lényege éppen az, hogy az emberek felkeresik a különböző helyszíneket, látványosságokat, megismerkednek új tájakkal, településekkel, túráznak.

– húzta alá Kiss András, aki szerint a szakma közeljövőben sem számít túl sok külföldi turistára.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy kiéleződött a konfliktus az engedéllyel rendelkező és a nem hivatalosan tevékenykedő idegenvezetők között. „Sokan vállalnak idegenvezetést, zászlót lobogtatva, kitűzővel kísérik a turistacsoportokat, és közben nem rendelkeznek hivatalos engedéllyel. Mindezt azok kárára teszik, akik bejárták a hivatalos utat, megszereztek erre a tevékenységre minden jóváhagyást” – fejtette ki a háromszéki idegenvezető.

A romániai Pro Guide Egyesület által szervezett szakmai konferencián elhangzott: ezt a helyzetet az úgynevezett turisztikai rendőrség rendezhetné, ennek a megalakulását egy ideje fontolgatják, ha valóban akcióba lépne, kifehéríthetné a szakmát.

Kiss András különben eddig is élt a kormány nyújtotta támogatásokkal, most is kéri azt, amint megjelenik a módszertant. Hozzátette, a pénzt képzésre, népszerűsítésre fordítja, abban bízva, hogyha visszatér az élet a rendes kerékvágásba, megjelennek a turisták, akkor kamatoztatni tudja a kapcsolatrendszert, az időközben felhalmozott további tudást.

A szakember kérdésünkre arra is kitért,

„Az épített örökséget helyre kell állítani, hogy legyen, amit megmutatni a turistáknak. Magyarországon például rengeteg restaurált vár van, ahol interaktív tevékenységet, lovagi tornákat szerveznek. Nálunk is nagyon sok a várrom, közel az utakhoz, ezeket kellene bevonni a turisztikai körforgásba, egy jó idegenvezető színes-érdekes programot szervezhet ezekre alapozva” – javasolja Kiss András, aki amúgy úgy véli, hogy ezt az időszakot ki lehetett volna használni, és legalább a dokumentációkat  össze lehetett volna állítani az épített örökség restaurálására.