2011. július 22., 08:372011. július 22., 08:37
Moderátorként Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint többféle válság van.
Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, most viszont már egy másikról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, emlékeztetetve: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e az euró. Az államtitkár szerint Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. Szatmáry elmondta, a magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. „Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte.
Elmondta, jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Juhász Jácint, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a viszsza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
| Egyetértettek abban a közép-európai energiapolitikai kihívások tárgyában tartott vita előadói, hogy a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiájukat, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben az Országgyűlés is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját. A stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!