2011. július 22., 08:372011. július 22., 08:37
Moderátorként Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint többféle válság van.
Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, most viszont már egy másikról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, emlékeztetetve: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e az euró. Az államtitkár szerint Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. Szatmáry elmondta, a magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. „Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte.
Elmondta, jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Juhász Jácint, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a viszsza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
| Egyetértettek abban a közép-európai energiapolitikai kihívások tárgyában tartott vita előadói, hogy a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiájukat, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben az Országgyűlés is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját. A stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!