2011. július 22., 08:372011. július 22., 08:37
Moderátorként Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint többféle válság van.
Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, most viszont már egy másikról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, emlékeztetetve: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e az euró. Az államtitkár szerint Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. Szatmáry elmondta, a magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. „Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte.
Elmondta, jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Juhász Jácint, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a viszsza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
| Egyetértettek abban a közép-európai energiapolitikai kihívások tárgyában tartott vita előadói, hogy a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiájukat, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben az Országgyűlés is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját. A stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!