2011. július 22., 08:372011. július 22., 08:37
Moderátorként Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint többféle válság van.
Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, most viszont már egy másikról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, emlékeztetetve: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e az euró. Az államtitkár szerint Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. Szatmáry elmondta, a magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. „Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte.
Elmondta, jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Juhász Jácint, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a viszsza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
| Egyetértettek abban a közép-európai energiapolitikai kihívások tárgyában tartott vita előadói, hogy a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiájukat, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben az Országgyűlés is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját. A stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!