Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Kóbor a legrégebbi települése Brassó megyének. A kevésbé ismert faluban működik a Biodiverzitás farm, mely igyekszik minél természetbarátabb, egészségesebb módszereket alkalmazni az állattenyésztésben és növénytermesztésben, a falusi élet szépségei iránt érdeklődők pedig testközelből is megismerhetik ezt a városon felnőtt emberek számára egzotikus világot. A farm történetéről, az ott zajló életről Szabó István brassói vállalkozásfejlesztési menedzserrel beszélgettünk.
2022. augusztus 23., 08:262022. augusztus 23., 08:26
Bizonyára sokan vannak az olvasók között, akik nem tudnák elhelyezni a térképen Kóbor települést, akkor sem, ha elárulnánk, hogy Erdélyben, azon belül pedig Brassó megyében található. Egy érdekes projekt, a mostanság egyre többet emlegetett kóbori Biodiverzitás farm viszont elkezdte visszahozni a köztudatba a Brassó megye északnyugati részén található, a Tyúkosi patak mentén elhelyezkedő Kóbor nevű falut, amely egyben a megye legrégebbi települése. A 16. századi tatárjárás után a falu lakossága kipusztult, és székelyek telepedtek le a településen. Ezt követően a dél-erdélyi szász régióban kialakult egy magyar enklávé, és a 20. század közepén 800 fő lakott a településen. Az elmúlt 60 évben, a kommunizmus idején történt iparosítás és a mezőgazdaság szisztematizálásának eredményeképpen az akkori fiatalok, az aktív munkaerő nagy része elköltözött Fogarasra, Kőhalomra és Brassóba.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Magának a projektnek amúgy három fő összetevője van. Az első az 500 hektáron tevékenykedő Biodiverzitás farm, ami arra összpontosít, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés megőrizze hagyományos jellegét, és a táj biológiai sokfélesége ne károsuljon. A második komponens a közel 200 főt számláló szürkemarha-állomány, ami kapcsolódik a biodiverzitás megőrzéséhez és a hagyományos mezőgazdasági tevékenységekhez. A harmadik pedig az idegenforgalom, amely többnyire a kiürült, majd felvásárolt helyi házakban zajlik.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Főként a másod- és harmadgenerációs városi fiatalok körében népszerű a Kóboron kialakított világ, olyan szülők keresik fel, akiket nem zavar, ha a gyerek összemaszatolja magát, mezítláb szaladgál az udvaron vagy összebújik a kutyákkal. Van egyfajta szabadságérzet, amit a farm nyújt, és a vendégeknek egyáltalán nem okoz gondot, hogy gyenge a mobiljel és annak ellenére, hogy van internet, nem a Netflixet bámulják.
Az alapanyagok nagy részét megtermelik a farmon, a többit megpróbálják oly módon beszerezni, hogy organikus legyen. Az egyik fontos szempont, hogy tiszta és egészséges ételt tudjanak biztosítani a vendégeknek, ezért alaposan megnézik, milyen alapanyagokból készülnek az ételek. A falusi konyhában készülnek a szörpök is, de az organikus bort, a sört és a pálinkát sem felejtették ki a kínálatból.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Kóbor farm látogatói a falutúra keretében megismerkedhetnek a hely történetével, lehetőségük van szabadtéri vacsorára egy olyan legelőn, ahol több száz éves tölgyfák és gyertyánfák állnak. Emellett biciklit bérelhetnek, és túravezetővel megszervezett tematikus túrákon vehetnek részt.
Van egy Szeminárium nevű épület, ahol 30 embernek lehet képzéseket vagy gyűléseket tartani. Azokat az ingatlanokat vásárolták meg, amelyeknek a tulajdonosai már nem a településen élnek. A szálláskapacitást növelni szeretnék, megvásárolnának még egy ingatlant, majd felújítanák azt.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A vendégek betekintést nyerhetnek a farm életébe is, amelyet szintén a Conservation Carpathia Alapítvány működtet, és amelynek célkitűzése, hogy a következő években létrehozza a Fogaras Nemzeti Parkot. Emellett minden olyan tevékenységet támogatnak, ami a természetvédelemmel és a hagyományos állattenyésztéssel kapcsolatos.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Olyan állatfajt telepítettünk vissza, ami az 50–60-as évekig hagyományos volt Erdélyben, a magyar szürkemarhát. Most vagyunk végső engedélyeztetési stádiumban a farm keretén belül engedélyezett vágópontot illetően. Az elkövetkezendő hónapban elkezdjük a szürkemarha hús értékesítését” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Szabó István. Hozzátette, a tehenek szabadlegeltetését részesítik előnyben, a rotációs legeltetési módszert használják, hogy lehetővé tegyék a legelők biológiai sokféleségének a megőrzését és fenntartását.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Conservation Carpathia Alapítványt amúgy 2009-ben tucatnyi természetvédő alapította azzal a céllal, hogy véget vessen az illegális fakitermelésnek, és hogy a Kárpátok egy nagy területét teljes mértékben védett területként megőrizze a jövő generációi számára. Ez földvásárlással és a vadászati jogok átruházásával történik, az összes természeti elem teljes védelme érdekében.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Nekünk nagyon fontos, hogy a nagy húsevő vadállatok és a gazdák közötti konfliktust tudjuk kezelni. Ez többlépcsős program. Van egy gyors intervenciós csapatunk, amely »elriasztja« a vadállatokat. Ha viszont egy gazdának vesztesége van, mi kártalanítjuk a marhaállományunkból. Ugyanakkor a gazdáknak lehetőségük van villanypásztort és kárpáti pásztorkutyakölyköt kérni az alapítványtól” – avatott be a részletekbe Szabó István. Rámutatott: a kárpátipásztorkutya-nevelde szintén Kóboron működik. A kárpáti pásztorkutya nagyon barátságos az emberrel, viszont több ezer éve nagyvadak ellen nevelték – irányította rá a figyelmet a vállalkozásfejlesztési menedzser.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A tehenek és kutyák mellett van továbbá egy lómenhely is, egy 60–70 hektáros legelőrészen elkerítve. Olyan lótulajdonosokat segítenek, akiknek beteg vagy öreg lovuk van. Ezek a személyek havi díj fejében elvihetik a lovukat a menhelyre, amit a Kóbor farm alkalmazottai felügyelnek, valamint egy állatorvos is rendszeresen kijár megnézni az állatokat. A lovak szabadtartásban vannak, ez valójában terápiás élményt jelent számukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!