Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Kóbor a legrégebbi települése Brassó megyének. A kevésbé ismert faluban működik a Biodiverzitás farm, mely igyekszik minél természetbarátabb, egészségesebb módszereket alkalmazni az állattenyésztésben és növénytermesztésben, a falusi élet szépségei iránt érdeklődők pedig testközelből is megismerhetik ezt a városon felnőtt emberek számára egzotikus világot. A farm történetéről, az ott zajló életről Szabó István brassói vállalkozásfejlesztési menedzserrel beszélgettünk.
2022. augusztus 23., 08:262022. augusztus 23., 08:26
Bizonyára sokan vannak az olvasók között, akik nem tudnák elhelyezni a térképen Kóbor települést, akkor sem, ha elárulnánk, hogy Erdélyben, azon belül pedig Brassó megyében található. Egy érdekes projekt, a mostanság egyre többet emlegetett kóbori Biodiverzitás farm viszont elkezdte visszahozni a köztudatba a Brassó megye északnyugati részén található, a Tyúkosi patak mentén elhelyezkedő Kóbor nevű falut, amely egyben a megye legrégebbi települése. A 16. századi tatárjárás után a falu lakossága kipusztult, és székelyek telepedtek le a településen. Ezt követően a dél-erdélyi szász régióban kialakult egy magyar enklávé, és a 20. század közepén 800 fő lakott a településen. Az elmúlt 60 évben, a kommunizmus idején történt iparosítás és a mezőgazdaság szisztematizálásának eredményeképpen az akkori fiatalok, az aktív munkaerő nagy része elköltözött Fogarasra, Kőhalomra és Brassóba.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Magának a projektnek amúgy három fő összetevője van. Az első az 500 hektáron tevékenykedő Biodiverzitás farm, ami arra összpontosít, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés megőrizze hagyományos jellegét, és a táj biológiai sokfélesége ne károsuljon. A második komponens a közel 200 főt számláló szürkemarha-állomány, ami kapcsolódik a biodiverzitás megőrzéséhez és a hagyományos mezőgazdasági tevékenységekhez. A harmadik pedig az idegenforgalom, amely többnyire a kiürült, majd felvásárolt helyi házakban zajlik.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Főként a másod- és harmadgenerációs városi fiatalok körében népszerű a Kóboron kialakított világ, olyan szülők keresik fel, akiket nem zavar, ha a gyerek összemaszatolja magát, mezítláb szaladgál az udvaron vagy összebújik a kutyákkal. Van egyfajta szabadságérzet, amit a farm nyújt, és a vendégeknek egyáltalán nem okoz gondot, hogy gyenge a mobiljel és annak ellenére, hogy van internet, nem a Netflixet bámulják.
Az alapanyagok nagy részét megtermelik a farmon, a többit megpróbálják oly módon beszerezni, hogy organikus legyen. Az egyik fontos szempont, hogy tiszta és egészséges ételt tudjanak biztosítani a vendégeknek, ezért alaposan megnézik, milyen alapanyagokból készülnek az ételek. A falusi konyhában készülnek a szörpök is, de az organikus bort, a sört és a pálinkát sem felejtették ki a kínálatból.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Kóbor farm látogatói a falutúra keretében megismerkedhetnek a hely történetével, lehetőségük van szabadtéri vacsorára egy olyan legelőn, ahol több száz éves tölgyfák és gyertyánfák állnak. Emellett biciklit bérelhetnek, és túravezetővel megszervezett tematikus túrákon vehetnek részt.
Van egy Szeminárium nevű épület, ahol 30 embernek lehet képzéseket vagy gyűléseket tartani. Azokat az ingatlanokat vásárolták meg, amelyeknek a tulajdonosai már nem a településen élnek. A szálláskapacitást növelni szeretnék, megvásárolnának még egy ingatlant, majd felújítanák azt.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A vendégek betekintést nyerhetnek a farm életébe is, amelyet szintén a Conservation Carpathia Alapítvány működtet, és amelynek célkitűzése, hogy a következő években létrehozza a Fogaras Nemzeti Parkot. Emellett minden olyan tevékenységet támogatnak, ami a természetvédelemmel és a hagyományos állattenyésztéssel kapcsolatos.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Olyan állatfajt telepítettünk vissza, ami az 50–60-as évekig hagyományos volt Erdélyben, a magyar szürkemarhát. Most vagyunk végső engedélyeztetési stádiumban a farm keretén belül engedélyezett vágópontot illetően. Az elkövetkezendő hónapban elkezdjük a szürkemarha hús értékesítését” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Szabó István. Hozzátette, a tehenek szabadlegeltetését részesítik előnyben, a rotációs legeltetési módszert használják, hogy lehetővé tegyék a legelők biológiai sokféleségének a megőrzését és fenntartását.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Conservation Carpathia Alapítványt amúgy 2009-ben tucatnyi természetvédő alapította azzal a céllal, hogy véget vessen az illegális fakitermelésnek, és hogy a Kárpátok egy nagy területét teljes mértékben védett területként megőrizze a jövő generációi számára. Ez földvásárlással és a vadászati jogok átruházásával történik, az összes természeti elem teljes védelme érdekében.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Nekünk nagyon fontos, hogy a nagy húsevő vadállatok és a gazdák közötti konfliktust tudjuk kezelni. Ez többlépcsős program. Van egy gyors intervenciós csapatunk, amely »elriasztja« a vadállatokat. Ha viszont egy gazdának vesztesége van, mi kártalanítjuk a marhaállományunkból. Ugyanakkor a gazdáknak lehetőségük van villanypásztort és kárpáti pásztorkutyakölyköt kérni az alapítványtól” – avatott be a részletekbe Szabó István. Rámutatott: a kárpátipásztorkutya-nevelde szintén Kóboron működik. A kárpáti pásztorkutya nagyon barátságos az emberrel, viszont több ezer éve nagyvadak ellen nevelték – irányította rá a figyelmet a vállalkozásfejlesztési menedzser.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A tehenek és kutyák mellett van továbbá egy lómenhely is, egy 60–70 hektáros legelőrészen elkerítve. Olyan lótulajdonosokat segítenek, akiknek beteg vagy öreg lovuk van. Ezek a személyek havi díj fejében elvihetik a lovukat a menhelyre, amit a Kóbor farm alkalmazottai felügyelnek, valamint egy állatorvos is rendszeresen kijár megnézni az állatokat. A lovak szabadtartásban vannak, ez valójában terápiás élményt jelent számukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!