2010. február 25., 09:412010. február 25., 09:41
A hitelmegállapodáshoz csatolt kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány annak fejében, hogy az IMF átutalja a megállapodásban rögzített harmadik és negyedik hitelrészletet, vállalta, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkenti a közalkalmazottakra szánt személyi kiadásokat, és hasonló mértékű megtakarítást kívánnak elérni a túlórapénzek és a prémiumok csökkentésével is.
A nyilatkozat szerint a kormány elsősorban a kiadások lefaragásával szeretné betartani az előzetesen megállapított 5,9 százalékos költségvetési hiánycélt. A kormány vállalta, hogy megtakarításokat eszközöl a bérkiadások lefaragásával, illetve – a minimálbér kivételével – a fizetések befagyasztásával újabb 0,3 százalékos megtakarítás elérése érdekében, azáltal, hogy hét távozó közalkalmazott helyére csak egyetlen személyt vesznek fel, valamint annak révén, hogy csökkentik a közalkalmazottak számát.
Romulus Niţă, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke tegnap úgy vélte, a szándéknyilatkozatban foglalt megszorításokat nem az IMF kényszerítette rá a kormányra, a nemzetközi pénzügyi szervezet csupán a kiadások csökkentését kérte, azt, hogy ezt hogyan valósítja meg, a kabinetre bízta. „A kormány azonban sajnos a legegyszerűbb módszert választotta: támadást indított a bérezési rendszer ellen.
A munkahelyek kérdésének pusztán pénzügyi szempontból való kezelése azonban elhibázott, mivel figyelembe kell venni, hogy ha válságos helyzetben csökkentik a posztok számát, az jelentős kiadással járó szociális problémákhoz vezet” – hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Mint kifejtette, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a közalkalmazotti létszám csökkentése előtt mérje fel a létező posztokat, mivel bizonyos jelek arra mutatnak, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeket politikai megfontolásból hoztak létre azzal a céllal, hogy bizonyos személyeknek szívességet tegyenek. Leszögezte: csakis egy ilyen felmérés nyomán lehet a munkahelyek számának csökkentéséről beszélni.
Niţă hibásnak nevezte az új nyugdíjtörvény tervezetének azon kitételét is, amelynek értelmében az időskori illetményt csupán az inflációval megegyező mértékben növelnék. A szakszervezeti vezető szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet, főleg annak fényében, hogy korábban a szakszervezetek és a kormány egyeztetésén sikerült megállapodni egy másfajta nyugdíjemelési gyakorlatról.
| 2008-ban 235 ezer önkormányzati közalkalmazott kapott olyan bérjellegű juttatást, amelyre nem volt jogosult, 2009-re pedig ez a szám 400 ezerre nőtt – jelentette be tegnap Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár. A legtöbb törvénytelen prémiumot a kollektív munkaszerződésekbe foglalták bele, esetleg a polgármester vagy a helyi közgyűlés határozata nyomán ítélték oda. Valentin Mocanu, a munkaügyi tárca államtitkára szerint ugyanakkor a tanárok és az orvosok is kaptak ilyen törvénytelen juttatásokat az önkormányzatoktól. A rendellenességekre a számvevőszék vizsgálata derített fényt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: a romániai bérezési rendszer a legkevésbé hatékonyak közé tartozik Európában, a bérköltségek aránya kétszerese a németországinak, ezért kemény intézkedések szükségesek. A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy a béreket és a nyugdíjakat időben folyósítják majd a 2010-es évben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok