Túl kemény megszorításokat vállalt a kormány?

A hitelmegállapodáshoz csatolt kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány annak fejében, hogy az IMF átutalja a megállapodásban rögzített harmadik és negyedik hitelrészletet, vállalta, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkenti a közalkalmazottakra szánt személyi kiadásokat, és hasonló mértékű megtakarítást kívánnak elérni a túlórapénzek és a prémiumok csökkentésével is.

A nyilatkozat szerint a kormány elsősorban a kiadások lefaragásával szeretné betartani az előzetesen megállapított 5,9 százalékos költségvetési hiánycélt. A kormány vállalta, hogy megtakarításokat eszközöl a bérkiadások lefaragásával, illetve – a minimálbér kivételével – a fizetések befagyasztásával újabb 0,3 százalékos megtakarítás elérése érdekében, azáltal, hogy hét távozó közalkalmazott helyére csak egyetlen személyt vesznek fel, valamint annak révén, hogy csökkentik a közalkalmazottak számát.

Romulus Niţă, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke tegnap úgy vélte, a szándéknyilatkozatban foglalt megszorításokat nem az IMF kényszerítette rá a kormányra, a nemzetközi pénzügyi szervezet csupán a kiadások csökkentését kérte, azt, hogy ezt hogyan valósítja meg, a kabinetre bízta. „A kormány azonban sajnos a legegyszerűbb módszert választotta: támadást indított a bérezési rendszer ellen.

A munkahelyek kérdésének pusztán pénzügyi szempontból való kezelése azonban elhibázott, mivel figyelembe kell venni, hogy ha válságos helyzetben csökkentik a posztok számát, az jelentős kiadással járó szociális problémákhoz vezet” – hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.

Mint kifejtette, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a közalkalmazotti létszám csökkentése előtt mérje fel a létező posztokat, mivel bizonyos jelek arra mutatnak, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeket politikai megfontolásból hoztak létre azzal a céllal, hogy bizonyos személyeknek szívességet tegyenek. Leszögezte: csakis egy ilyen felmérés nyomán lehet a munkahelyek számának csökkentéséről beszélni.

Niţă hibásnak nevezte az új nyugdíjtörvény tervezetének azon kitételét is, amelynek értelmében az időskori illetményt csupán az inflációval megegyező mértékben növelnék. A szakszervezeti vezető szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet, főleg annak fényében, hogy korábban a szakszervezetek és a kormány egyeztetésén sikerült megállapodni egy másfajta nyugdíjemelési gyakorlatról.