2010. február 25., 09:412010. február 25., 09:41
A hitelmegállapodáshoz csatolt kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány annak fejében, hogy az IMF átutalja a megállapodásban rögzített harmadik és negyedik hitelrészletet, vállalta, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkenti a közalkalmazottakra szánt személyi kiadásokat, és hasonló mértékű megtakarítást kívánnak elérni a túlórapénzek és a prémiumok csökkentésével is.
A nyilatkozat szerint a kormány elsősorban a kiadások lefaragásával szeretné betartani az előzetesen megállapított 5,9 százalékos költségvetési hiánycélt. A kormány vállalta, hogy megtakarításokat eszközöl a bérkiadások lefaragásával, illetve – a minimálbér kivételével – a fizetések befagyasztásával újabb 0,3 százalékos megtakarítás elérése érdekében, azáltal, hogy hét távozó közalkalmazott helyére csak egyetlen személyt vesznek fel, valamint annak révén, hogy csökkentik a közalkalmazottak számát.
Romulus Niţă, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke tegnap úgy vélte, a szándéknyilatkozatban foglalt megszorításokat nem az IMF kényszerítette rá a kormányra, a nemzetközi pénzügyi szervezet csupán a kiadások csökkentését kérte, azt, hogy ezt hogyan valósítja meg, a kabinetre bízta. „A kormány azonban sajnos a legegyszerűbb módszert választotta: támadást indított a bérezési rendszer ellen.
A munkahelyek kérdésének pusztán pénzügyi szempontból való kezelése azonban elhibázott, mivel figyelembe kell venni, hogy ha válságos helyzetben csökkentik a posztok számát, az jelentős kiadással járó szociális problémákhoz vezet” – hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Mint kifejtette, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a közalkalmazotti létszám csökkentése előtt mérje fel a létező posztokat, mivel bizonyos jelek arra mutatnak, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeket politikai megfontolásból hoztak létre azzal a céllal, hogy bizonyos személyeknek szívességet tegyenek. Leszögezte: csakis egy ilyen felmérés nyomán lehet a munkahelyek számának csökkentéséről beszélni.
Niţă hibásnak nevezte az új nyugdíjtörvény tervezetének azon kitételét is, amelynek értelmében az időskori illetményt csupán az inflációval megegyező mértékben növelnék. A szakszervezeti vezető szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet, főleg annak fényében, hogy korábban a szakszervezetek és a kormány egyeztetésén sikerült megállapodni egy másfajta nyugdíjemelési gyakorlatról.
| 2008-ban 235 ezer önkormányzati közalkalmazott kapott olyan bérjellegű juttatást, amelyre nem volt jogosult, 2009-re pedig ez a szám 400 ezerre nőtt – jelentette be tegnap Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár. A legtöbb törvénytelen prémiumot a kollektív munkaszerződésekbe foglalták bele, esetleg a polgármester vagy a helyi közgyűlés határozata nyomán ítélték oda. Valentin Mocanu, a munkaügyi tárca államtitkára szerint ugyanakkor a tanárok és az orvosok is kaptak ilyen törvénytelen juttatásokat az önkormányzatoktól. A rendellenességekre a számvevőszék vizsgálata derített fényt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: a romániai bérezési rendszer a legkevésbé hatékonyak közé tartozik Európában, a bérköltségek aránya kétszerese a németországinak, ezért kemény intézkedések szükségesek. A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy a béreket és a nyugdíjakat időben folyósítják majd a 2010-es évben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok