2010. február 25., 09:412010. február 25., 09:41
A hitelmegállapodáshoz csatolt kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány annak fejében, hogy az IMF átutalja a megállapodásban rögzített harmadik és negyedik hitelrészletet, vállalta, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkenti a közalkalmazottakra szánt személyi kiadásokat, és hasonló mértékű megtakarítást kívánnak elérni a túlórapénzek és a prémiumok csökkentésével is.
A nyilatkozat szerint a kormány elsősorban a kiadások lefaragásával szeretné betartani az előzetesen megállapított 5,9 százalékos költségvetési hiánycélt. A kormány vállalta, hogy megtakarításokat eszközöl a bérkiadások lefaragásával, illetve – a minimálbér kivételével – a fizetések befagyasztásával újabb 0,3 százalékos megtakarítás elérése érdekében, azáltal, hogy hét távozó közalkalmazott helyére csak egyetlen személyt vesznek fel, valamint annak révén, hogy csökkentik a közalkalmazottak számát.
Romulus Niţă, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke tegnap úgy vélte, a szándéknyilatkozatban foglalt megszorításokat nem az IMF kényszerítette rá a kormányra, a nemzetközi pénzügyi szervezet csupán a kiadások csökkentését kérte, azt, hogy ezt hogyan valósítja meg, a kabinetre bízta. „A kormány azonban sajnos a legegyszerűbb módszert választotta: támadást indított a bérezési rendszer ellen.
A munkahelyek kérdésének pusztán pénzügyi szempontból való kezelése azonban elhibázott, mivel figyelembe kell venni, hogy ha válságos helyzetben csökkentik a posztok számát, az jelentős kiadással járó szociális problémákhoz vezet” – hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Mint kifejtette, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a közalkalmazotti létszám csökkentése előtt mérje fel a létező posztokat, mivel bizonyos jelek arra mutatnak, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeket politikai megfontolásból hoztak létre azzal a céllal, hogy bizonyos személyeknek szívességet tegyenek. Leszögezte: csakis egy ilyen felmérés nyomán lehet a munkahelyek számának csökkentéséről beszélni.
Niţă hibásnak nevezte az új nyugdíjtörvény tervezetének azon kitételét is, amelynek értelmében az időskori illetményt csupán az inflációval megegyező mértékben növelnék. A szakszervezeti vezető szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet, főleg annak fényében, hogy korábban a szakszervezetek és a kormány egyeztetésén sikerült megállapodni egy másfajta nyugdíjemelési gyakorlatról.
| 2008-ban 235 ezer önkormányzati közalkalmazott kapott olyan bérjellegű juttatást, amelyre nem volt jogosult, 2009-re pedig ez a szám 400 ezerre nőtt – jelentette be tegnap Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár. A legtöbb törvénytelen prémiumot a kollektív munkaszerződésekbe foglalták bele, esetleg a polgármester vagy a helyi közgyűlés határozata nyomán ítélték oda. Valentin Mocanu, a munkaügyi tárca államtitkára szerint ugyanakkor a tanárok és az orvosok is kaptak ilyen törvénytelen juttatásokat az önkormányzatoktól. A rendellenességekre a számvevőszék vizsgálata derített fényt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: a romániai bérezési rendszer a legkevésbé hatékonyak közé tartozik Európában, a bérköltségek aránya kétszerese a németországinak, ezért kemény intézkedések szükségesek. A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy a béreket és a nyugdíjakat időben folyósítják majd a 2010-es évben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok