2010. február 25., 09:412010. február 25., 09:41
A hitelmegállapodáshoz csatolt kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány annak fejében, hogy az IMF átutalja a megállapodásban rögzített harmadik és negyedik hitelrészletet, vállalta, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkenti a közalkalmazottakra szánt személyi kiadásokat, és hasonló mértékű megtakarítást kívánnak elérni a túlórapénzek és a prémiumok csökkentésével is.
A nyilatkozat szerint a kormány elsősorban a kiadások lefaragásával szeretné betartani az előzetesen megállapított 5,9 százalékos költségvetési hiánycélt. A kormány vállalta, hogy megtakarításokat eszközöl a bérkiadások lefaragásával, illetve – a minimálbér kivételével – a fizetések befagyasztásával újabb 0,3 százalékos megtakarítás elérése érdekében, azáltal, hogy hét távozó közalkalmazott helyére csak egyetlen személyt vesznek fel, valamint annak révén, hogy csökkentik a közalkalmazottak számát.
Romulus Niţă, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke tegnap úgy vélte, a szándéknyilatkozatban foglalt megszorításokat nem az IMF kényszerítette rá a kormányra, a nemzetközi pénzügyi szervezet csupán a kiadások csökkentését kérte, azt, hogy ezt hogyan valósítja meg, a kabinetre bízta. „A kormány azonban sajnos a legegyszerűbb módszert választotta: támadást indított a bérezési rendszer ellen.
A munkahelyek kérdésének pusztán pénzügyi szempontból való kezelése azonban elhibázott, mivel figyelembe kell venni, hogy ha válságos helyzetben csökkentik a posztok számát, az jelentős kiadással járó szociális problémákhoz vezet” – hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Mint kifejtette, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a közalkalmazotti létszám csökkentése előtt mérje fel a létező posztokat, mivel bizonyos jelek arra mutatnak, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeket politikai megfontolásból hoztak létre azzal a céllal, hogy bizonyos személyeknek szívességet tegyenek. Leszögezte: csakis egy ilyen felmérés nyomán lehet a munkahelyek számának csökkentéséről beszélni.
Niţă hibásnak nevezte az új nyugdíjtörvény tervezetének azon kitételét is, amelynek értelmében az időskori illetményt csupán az inflációval megegyező mértékben növelnék. A szakszervezeti vezető szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet, főleg annak fényében, hogy korábban a szakszervezetek és a kormány egyeztetésén sikerült megállapodni egy másfajta nyugdíjemelési gyakorlatról.
| 2008-ban 235 ezer önkormányzati közalkalmazott kapott olyan bérjellegű juttatást, amelyre nem volt jogosult, 2009-re pedig ez a szám 400 ezerre nőtt – jelentette be tegnap Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár. A legtöbb törvénytelen prémiumot a kollektív munkaszerződésekbe foglalták bele, esetleg a polgármester vagy a helyi közgyűlés határozata nyomán ítélték oda. Valentin Mocanu, a munkaügyi tárca államtitkára szerint ugyanakkor a tanárok és az orvosok is kaptak ilyen törvénytelen juttatásokat az önkormányzatoktól. A rendellenességekre a számvevőszék vizsgálata derített fényt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: a romániai bérezési rendszer a legkevésbé hatékonyak közé tartozik Európában, a bérköltségek aránya kétszerese a németországinak, ezért kemény intézkedések szükségesek. A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy a béreket és a nyugdíjakat időben folyósítják majd a 2010-es évben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok