2012. június 19., 09:202012. június 19., 09:20
A felmérés során a szakemberek a hazai piacon található 10 legfontosabb szupermarket termékeit vizsgálták, ugyanakkor a vállalatok környezetvédelmi politikáját is tanulmányozták. „A nagy üzletláncok egyre nagyobb mértékben uralják a piacot, a közeljövőben monopolhelyzet is kialakulhat. Ilyen körülmények között meg kell kérdőjeleznünk a bevásárlóközpontok által vállalt társadalmi szerepet, hiszen a szupermarketek politikájától függ több ezer helyi termelő és kisebb vállalkozás, valamint egész iparágak” – fogalmazott Csibi Magor.
Az elemzés következtetései szerint a nagy üzletláncok tevékenysége átláthatatlan, a cégek pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a hazai termelőket. Ugyanakkor elméleti elképzeléseik ellenére gyakorlatban nem fordítanak elég hangsúlyt a környezet védelmére. „A különböző felhívások nem elegendőek a vállalatok felelősségre vonásához, ehhez olyan törvényekre lenne szükség, amelyek a helyi termelőket támogatják. Ugyanezek a szupermarketek például brüsszeli kirendeltségeikben külön polcokat tartanak fenn a hazai, illetve környezetbarát termékek számára” – mutatott rá Daciana Sârbu, az Európai Parlament környezetvédelmi és egészségügyi bizottságának tagja.
A WWF szakemberei pontrendszer szerint rangsorolták az üzletláncokat, amelyek közül egyik sem érte el a maximális pontszám 50 százalékát. Első helyen a Mega Image végzett közel 43 százalékkal, a vállalatot a Billa (39 százalék), a Lidl (33 százalék) és a Kaufland (28 százalék) követi. Az Auchan és a Carrefour 17 százalékot ért el, a Cora 15-öt, a Real közel 14-et, a Profi pedig 10 százalékot. A lista utolsó helyét a Penny Market foglalja el 8,5 százalékkal. A felmérés során a tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint halfélék mellett a papírtermékek és mosószerek beszerzését kísérték figyelemmel, ugyanakkor az érintett cégek környezetvédelmi politikája alapján is pontoztak a tanulmány készítői. A felmérést április 18. és május 18. között készítették.
Mint kiderült, a bevásárlóközpontok a tojás 99 százalékát hazai termelőktől szerzik be, így ez lett a legzöldebb kategória, a tej esetében pedig a gazdák az üzletláncok által megvásárolt mennyiség 67 százalékát biztosítják. Ezzel szemben a polcokon lévő zöldségek és gyümölcsök mindössze 26,8 százaléka terem Romániában. A tízes lista egyetlen tagja sem forgalmaz környezetbarát gazdaságból származó zöldséget vagy gyümölcsöt, és mindössze kettőben lehet környezetvédelmileg is elismert mosószereket vásárolni. A szakemberek ugyanakkor három szupermarket polcain találtak a tengergazdálkodási tanács (MSC) által is elismert fagyasztott halat, konzervet.
Daciana Sârbu kifejtette, az Európai Unión belüli adásvétel elsősorban politikai alapon történik. „Ha te megveszed a kávémat, én neked adom a sajtomat – leginkább ez az elv érvényesül a gazdaságban, hiszen minden arra megy ki, hogy ki mennyit nyer az üzletből. Ugyanakkor sikerült megakadályozunk több egészségkárosító importot, például az Egyesült Államokban mesterségesen előállított hústermékek behozatalát” – magyarázta a környezetvédelmi bizottság tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok