Túl sok az importáru Romániában

A felmérés során a szakemberek a hazai piacon található 10 legfontosabb szupermarket termékeit vizsgálták, ugyanakkor a vállalatok környezetvédelmi politikáját is tanulmányozták. „A nagy üzletláncok egyre nagyobb mértékben uralják a piacot, a közeljövőben monopolhelyzet is kialakulhat. Ilyen körülmények között meg kell kérdőjeleznünk a bevásárlóközpontok által vállalt társadalmi szerepet, hiszen a szupermarketek politikájától függ több ezer helyi termelő és kisebb vállalkozás, valamint egész iparágak” – fogalmazott Csibi Magor.

Nincs megfelelő jogszabály

Az elemzés következtetései szerint a nagy üzletláncok tevékenysége átláthatatlan, a cégek pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a hazai termelőket. Ugyanakkor elméleti elképzeléseik ellenére gyakorlatban nem fordítanak elég hangsúlyt a környezet védelmére. „A különböző felhívások nem elegendőek a vállalatok felelősségre vonásához, ehhez olyan törvényekre lenne szükség, amelyek a helyi termelőket támogatják. Ugyanezek a szupermarketek például brüsszeli kirendeltségeikben külön polcokat tartanak fenn a hazai, illetve környezetbarát termékek számára” – mutatott rá Daciana Sârbu, az Európai Parlament környezetvédelmi és egészségügyi bizottságának tagja.

A Penny Market az utolsó

A WWF szakemberei pontrendszer szerint rangsorolták az üzletláncokat, amelyek közül egyik sem érte el a maximális pontszám 50 százalékát. Első helyen a Mega Image végzett közel 43 százalékkal, a vállalatot a Billa (39 százalék), a Lidl (33 százalék) és a Kaufland (28 százalék) követi. Az Auchan és a Carrefour 17 százalékot ért el, a Cora 15-öt, a Real közel 14-et, a Profi pedig 10 százalékot. A lista utolsó helyét a Penny Market foglalja el 8,5 százalékkal. A felmérés során a tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint halfélék mellett a papírtermékek és mosószerek beszerzését kísérték figyelemmel, ugyanakkor az érintett cégek környezetvédelmi politikája alapján is pontoztak a tanulmány készítői. A felmérést április 18. és május 18. között készítették.

A tojás a „leghazaibb”

Mint kiderült, a bevásárlóközpontok a tojás 99 százalékát hazai termelőktől szerzik be, így ez lett a legzöldebb kategória, a tej esetében pedig a gazdák az üzletláncok által megvásárolt mennyiség 67 százalékát biztosítják. Ezzel szemben a polcokon lévő zöldségek és gyümölcsök mindössze 26,8 százaléka terem Romániában. A tízes lista egyetlen tagja sem forgalmaz környezetbarát gazdaságból származó zöldséget vagy gyümölcsöt, és mindössze kettőben lehet környezetvédelmileg is elismert mosószereket vásárolni. A szakemberek ugyanakkor három szupermarket polcain találtak a tengergazdálkodási tanács (MSC) által is elismert fagyasztott halat, konzervet.

Politikai adásvétel

Daciana Sârbu kifejtette, az Európai Unión belüli adásvétel elsősorban politikai alapon történik. „Ha te megveszed a kávémat, én neked adom a sajtomat – leginkább ez az elv érvényesül a gazdaságban, hiszen minden arra megy ki, hogy ki mennyit nyer az üzletből. Ugyanakkor sikerült megakadályozunk több egészségkárosító importot, például az Egyesült Államokban mesterségesen előállított hústermékek behozatalát” – magyarázta a környezetvédelmi bizottság tagja.