2012. június 19., 09:202012. június 19., 09:20
A felmérés során a szakemberek a hazai piacon található 10 legfontosabb szupermarket termékeit vizsgálták, ugyanakkor a vállalatok környezetvédelmi politikáját is tanulmányozták. „A nagy üzletláncok egyre nagyobb mértékben uralják a piacot, a közeljövőben monopolhelyzet is kialakulhat. Ilyen körülmények között meg kell kérdőjeleznünk a bevásárlóközpontok által vállalt társadalmi szerepet, hiszen a szupermarketek politikájától függ több ezer helyi termelő és kisebb vállalkozás, valamint egész iparágak” – fogalmazott Csibi Magor.
Az elemzés következtetései szerint a nagy üzletláncok tevékenysége átláthatatlan, a cégek pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a hazai termelőket. Ugyanakkor elméleti elképzeléseik ellenére gyakorlatban nem fordítanak elég hangsúlyt a környezet védelmére. „A különböző felhívások nem elegendőek a vállalatok felelősségre vonásához, ehhez olyan törvényekre lenne szükség, amelyek a helyi termelőket támogatják. Ugyanezek a szupermarketek például brüsszeli kirendeltségeikben külön polcokat tartanak fenn a hazai, illetve környezetbarát termékek számára” – mutatott rá Daciana Sârbu, az Európai Parlament környezetvédelmi és egészségügyi bizottságának tagja.
A WWF szakemberei pontrendszer szerint rangsorolták az üzletláncokat, amelyek közül egyik sem érte el a maximális pontszám 50 százalékát. Első helyen a Mega Image végzett közel 43 százalékkal, a vállalatot a Billa (39 százalék), a Lidl (33 százalék) és a Kaufland (28 százalék) követi. Az Auchan és a Carrefour 17 százalékot ért el, a Cora 15-öt, a Real közel 14-et, a Profi pedig 10 százalékot. A lista utolsó helyét a Penny Market foglalja el 8,5 százalékkal. A felmérés során a tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint halfélék mellett a papírtermékek és mosószerek beszerzését kísérték figyelemmel, ugyanakkor az érintett cégek környezetvédelmi politikája alapján is pontoztak a tanulmány készítői. A felmérést április 18. és május 18. között készítették.
Mint kiderült, a bevásárlóközpontok a tojás 99 százalékát hazai termelőktől szerzik be, így ez lett a legzöldebb kategória, a tej esetében pedig a gazdák az üzletláncok által megvásárolt mennyiség 67 százalékát biztosítják. Ezzel szemben a polcokon lévő zöldségek és gyümölcsök mindössze 26,8 százaléka terem Romániában. A tízes lista egyetlen tagja sem forgalmaz környezetbarát gazdaságból származó zöldséget vagy gyümölcsöt, és mindössze kettőben lehet környezetvédelmileg is elismert mosószereket vásárolni. A szakemberek ugyanakkor három szupermarket polcain találtak a tengergazdálkodási tanács (MSC) által is elismert fagyasztott halat, konzervet.
Daciana Sârbu kifejtette, az Európai Unión belüli adásvétel elsősorban politikai alapon történik. „Ha te megveszed a kávémat, én neked adom a sajtomat – leginkább ez az elv érvényesül a gazdaságban, hiszen minden arra megy ki, hogy ki mennyit nyer az üzletből. Ugyanakkor sikerült megakadályozunk több egészségkárosító importot, például az Egyesült Államokban mesterségesen előállított hústermékek behozatalát” – magyarázta a környezetvédelmi bizottság tagja.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.