Fotó: Pixabay.com
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
2017. augusztus 27., 15:252017. augusztus 27., 15:25
2017. augusztus 27., 15:272017. augusztus 27., 15:27
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Tudose-kormány drasztikusan be kíván avatkozni a nyugdíjrendszerbe, és csökkenteni kívánja a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba fizetett hozzájárulás mértékét.
Ezt maga Mihai Tudose miniszterelnök erősítette meg pénteken, amikor arról beszélt, hogy a vonatkozó egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, a döntést pedig a nyugdíj-hozzájárulást fizető polgárok „szuverén érdekében” hozzák meg. Tudose közölte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap hozama nagyobb a második pillérénél, ezért
Annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban az a hír járta, hogy a kormány a magánnyugdíj államosítására készül, Tudose leszögezte: rossz alapállásból indultak ki. „Nem igaz, hogy megszüntetnénk a második pillért, vagy hogy elvennénk az oda utalt pénzekből. Ami már ott van, ott is marad. De ha úgy jobb a lakosságnak, akkor több pénzt utalunk az első pillérbe” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondása szerint különben 2008 óta a nyugdíjrendszer második pillérének hozama 4 százalék körül alakult. „Az első pillérben a nyugdíjpont értékét a kézhez kapott fizetés és az átlagfizetés közötti arányként számítják ki. Ez azt jelenti, hogy
– írta pénteken Facebook-oldalán Tudose.
Példaként azok esetét hozta fel, akik 2008 és 2017 között folyamatosan minimálbérért dolgoztak. „Ebben a periódusban a minimálbér 180 százalékkal nőtt, míg az átlagbér növekedése nem érte el a 100 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek 80 százalékkal nőtt a nyugdíjpontja, míg azoknak, akik a második pillért is választották, 40 százalékkal” – magyarázta a miniszterelnök.
Amint arról bezsámoltunk, a Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Kevesebb lenne az innen származú nyugdíj, ugyanakkor megcsappanna a magánkasszák bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!