Fotó: Pixabay.com
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
2017. augusztus 27., 15:252017. augusztus 27., 15:25
2017. augusztus 27., 15:272017. augusztus 27., 15:27
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Tudose-kormány drasztikusan be kíván avatkozni a nyugdíjrendszerbe, és csökkenteni kívánja a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba fizetett hozzájárulás mértékét.
Ezt maga Mihai Tudose miniszterelnök erősítette meg pénteken, amikor arról beszélt, hogy a vonatkozó egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, a döntést pedig a nyugdíj-hozzájárulást fizető polgárok „szuverén érdekében” hozzák meg. Tudose közölte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap hozama nagyobb a második pillérénél, ezért
Annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban az a hír járta, hogy a kormány a magánnyugdíj államosítására készül, Tudose leszögezte: rossz alapállásból indultak ki. „Nem igaz, hogy megszüntetnénk a második pillért, vagy hogy elvennénk az oda utalt pénzekből. Ami már ott van, ott is marad. De ha úgy jobb a lakosságnak, akkor több pénzt utalunk az első pillérbe” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondása szerint különben 2008 óta a nyugdíjrendszer második pillérének hozama 4 százalék körül alakult. „Az első pillérben a nyugdíjpont értékét a kézhez kapott fizetés és az átlagfizetés közötti arányként számítják ki. Ez azt jelenti, hogy
– írta pénteken Facebook-oldalán Tudose.
Példaként azok esetét hozta fel, akik 2008 és 2017 között folyamatosan minimálbérért dolgoztak. „Ebben a periódusban a minimálbér 180 százalékkal nőtt, míg az átlagbér növekedése nem érte el a 100 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek 80 százalékkal nőtt a nyugdíjpontja, míg azoknak, akik a második pillért is választották, 40 százalékkal” – magyarázta a miniszterelnök.
Amint arról bezsámoltunk, a Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Kevesebb lenne az innen származú nyugdíj, ugyanakkor megcsappanna a magánkasszák bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!