
A mentorprogram immár körbeérte a Kárpát-medencét, és a második évad is lezajlott a Magyarországgal szomszédos országokban
Fotó: Rab Zoltán
Oklevelek átadásával zárult szombaton este Marosvásárhelyen az erdélyi vállalkozói mentorprogram második évada.
2022. március 19., 22:432022. március 19., 22:43
2022. március 19., 23:062022. március 19., 23:06
A budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány együttműködésében megvalósított második évadban 156 mentor és mentorált vett részt. Potápi Árpád János államtitkár a díjátadó gálán elmondta: a mentorprogram immár körbeérte a Kárpát-medencét, és a második évad is lezajlott a Magyarországgal szomszédos országokban. A programban összesen több mint 600 mentor és mentorált vett részt – közölte az MTI.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország a határok megváltoztatása nélkül épít egységes nemzetet, és az építkezés erős színtere a gazdaság. Biztatónak tartotta, hogy az egész közép-európai térség erősödik. Úgy vélte: ebben az erősödésben fontos szerep jut a magyaroknak és a kisebbségben élő magyaroknak is.
A második évadban 156 mentor és mentorált vett részt
Fotó: Rab Zoltán
A díjátadón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese is köszöntőt mondott. Elmondta: nehéz kihívások elé néznek a vállalkozók, mert a koronavírus-járvány után érkezett háború, és energiaválság a gazdasági válságot is előrevetíti. A politikus arról tájékoztatta a vállalkozókból álló közönségét, hogy a román kormányt is foglalkoztatja a válságmenedzselés. Egy héten belül olyan jogszabályt készülnek beterjeszteni, amelyik biztosítja, hogy az elindított közberuházásokat a megnövekedett energia és építőanyagárak mellett is be lehessen fejezni.
Potápi Árpád János: a nemzetépítés erős színtere a gazdaság
Fotó: Rab Zoltán
Kelemen Hunor a magyarországi választásokra is kitért. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Fidesz-KDNP kormány folytathassa azt, amit elkezdett” – idézte az MTI Kelement. A szövetségi elnök arra buzdította a hallgatóságát, hogy vegyenek részt a választásokon, és a Romániában épp elkezdődött népszámláláson. Hozzátette: a népszámlálás a többség számára statisztika, a magyarság helyi aránya azonban meghatározza az anyanyelvhasználati jogokat.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!