
A mentorprogram immár körbeérte a Kárpát-medencét, és a második évad is lezajlott a Magyarországgal szomszédos országokban
Fotó: Rab Zoltán
Oklevelek átadásával zárult szombaton este Marosvásárhelyen az erdélyi vállalkozói mentorprogram második évada.
2022. március 19., 22:432022. március 19., 22:43
2022. március 19., 23:062022. március 19., 23:06
A budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány együttműködésében megvalósított második évadban 156 mentor és mentorált vett részt. Potápi Árpád János államtitkár a díjátadó gálán elmondta: a mentorprogram immár körbeérte a Kárpát-medencét, és a második évad is lezajlott a Magyarországgal szomszédos országokban. A programban összesen több mint 600 mentor és mentorált vett részt – közölte az MTI.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország a határok megváltoztatása nélkül épít egységes nemzetet, és az építkezés erős színtere a gazdaság. Biztatónak tartotta, hogy az egész közép-európai térség erősödik. Úgy vélte: ebben az erősödésben fontos szerep jut a magyaroknak és a kisebbségben élő magyaroknak is.
A második évadban 156 mentor és mentorált vett részt
Fotó: Rab Zoltán
A díjátadón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese is köszöntőt mondott. Elmondta: nehéz kihívások elé néznek a vállalkozók, mert a koronavírus-járvány után érkezett háború, és energiaválság a gazdasági válságot is előrevetíti. A politikus arról tájékoztatta a vállalkozókból álló közönségét, hogy a román kormányt is foglalkoztatja a válságmenedzselés. Egy héten belül olyan jogszabályt készülnek beterjeszteni, amelyik biztosítja, hogy az elindított közberuházásokat a megnövekedett energia és építőanyagárak mellett is be lehessen fejezni.
Potápi Árpád János: a nemzetépítés erős színtere a gazdaság
Fotó: Rab Zoltán
Kelemen Hunor a magyarországi választásokra is kitért. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Fidesz-KDNP kormány folytathassa azt, amit elkezdett” – idézte az MTI Kelement. A szövetségi elnök arra buzdította a hallgatóságát, hogy vegyenek részt a választásokon, és a Romániában épp elkezdődött népszámláláson. Hozzátette: a népszámlálás a többség számára statisztika, a magyarság helyi aránya azonban meghatározza az anyanyelvhasználati jogokat.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!