
Bealkonyul? Trump szerint nem vezetnek sehová az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalások
Fotó: Pexels.com
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
2025. május 23., 16:202025. május 23., 16:20
2025. május 23., 16:262025. május 23., 16:26
„Nagyon nehéz volt tárgyalni az Európai Unióval, amely elsősorban azért jött létre, hogy az Egyesült Államokkal szemben előnyöket szerezzen a kereskedelem terén” – írta a Reuters hírügynökség által idézett Trump a Truth Social nevű közösségi médiahálózatán közzétett bejegyzésében.
„Erős kereskedelmi akadályaik, hozzáadottérték-adóik, nevetséges vállalati büntetéseik, nem vámjellegű kereskedelmi akadályaik, valutamanipulációik, tisztességtelen és indokolatlan pereskedéseik az amerikai vállalatok ellen és mások miatt évente több mint 250 000 000 dollár kereskedelmi deficit keletkezett az USA-val szemben, ami teljesen elfogadhatatlan szám” – állította a Fehér Ház vezetője.
Ezért azt javaslom, hogy 2025. június 1-jével kezdődően 50%-os közvetlen adót vessenek ki az EU-ra. Nincs adó, ha a terméket az Egyesült Államokban építik vagy gyártják. Köszönöm, hogy figyelmet fordítanak erre a kérdésre!” – zárta mondandóját.
Mint ismeretes, Trump április elején, az úgynevezett Amerika felszabadításának napján jelentette be az EU-ból származó összes importra kivetett 20%-os vámot, miután már márciusban további vámok léptek életbe az acél- és alumíniumimportra. Azonban Trump nem sokkal ezután közölte, az együttműködő országok 90 napos felmentést kapnak, Kína azonban „nem menekül”.

Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!