Bealkonyul? Trump szerint nem vezetnek sehová az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalások
Fotó: Pexels.com
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
2025. május 23., 16:202025. május 23., 16:20
2025. május 23., 16:262025. május 23., 16:26
„Nagyon nehéz volt tárgyalni az Európai Unióval, amely elsősorban azért jött létre, hogy az Egyesült Államokkal szemben előnyöket szerezzen a kereskedelem terén” – írta a Reuters hírügynökség által idézett Trump a Truth Social nevű közösségi médiahálózatán közzétett bejegyzésében.
„Erős kereskedelmi akadályaik, hozzáadottérték-adóik, nevetséges vállalati büntetéseik, nem vámjellegű kereskedelmi akadályaik, valutamanipulációik, tisztességtelen és indokolatlan pereskedéseik az amerikai vállalatok ellen és mások miatt évente több mint 250 000 000 dollár kereskedelmi deficit keletkezett az USA-val szemben, ami teljesen elfogadhatatlan szám” – állította a Fehér Ház vezetője.
Ezért azt javaslom, hogy 2025. június 1-jével kezdődően 50%-os közvetlen adót vessenek ki az EU-ra. Nincs adó, ha a terméket az Egyesült Államokban építik vagy gyártják. Köszönöm, hogy figyelmet fordítanak erre a kérdésre!” – zárta mondandóját.
Mint ismeretes, Trump április elején, az úgynevezett Amerika felszabadításának napján jelentette be az EU-ból származó összes importra kivetett 20%-os vámot, miután már márciusban további vámok léptek életbe az acél- és alumíniumimportra. Azonban Trump nem sokkal ezután közölte, az együttműködő országok 90 napos felmentést kapnak, Kína azonban „nem menekül”.
Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!