Fotó: Erdély Bálint Előd
Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által tegnap kibocsátott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.
2020. december 16., 10:462020. december 16., 10:46
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.
Az MTI által idézett közlemény szerint az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.
Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!