Fotó: Erdély Bálint Előd
Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által tegnap kibocsátott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.
2020. december 16., 10:462020. december 16., 10:46
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.
Az MTI által idézett közlemény szerint az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.
Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!