Fotó: Erdély Bálint Előd
Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által tegnap kibocsátott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.
2020. december 16., 10:462020. december 16., 10:46
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.
Az MTI által idézett közlemény szerint az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.
Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!