
Fotó: Mediafax
2012. február 01., 07:442012. február 01., 07:44
Albert Álmos, a szenátus munkaügyi, családi és szociális védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika kérdésére elmondta: a tervezet többször is felmerült a parlamenti ülések során, elfogadásáról egyelőre nem értesült, azonban semmiképpen nem ért egyet a felvetéssel, hiszen lehetetlen ellenőrizni, hogy a juttatásokban részesülő személyek milyen értéktárgyakkal rendelkeznek.
„A lakosoknak nem kötelességük bevallani, hogy milyen, illetve mekkora mennyiségű vagyontárgy van a tulajdonukban, bizonyos esetekben ajánlott ezekről nem is beszélni. A szociális segélyeket kifejezetten áttekinthető, megvizsgálható kritériumok alapján kellene meghatározni, például nyilvántartott lakások, szántóföldek alapján” – fogalmazott Albert.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere is, aki lapunk megkeresésére kifejtette: nevetségesnek tartja a határozatot. „Az önkormányzat még nem kapott erre vonatkozó felhívást, de úgy vélem, hogy az említett kritériumok egyszerűen tartalmatlanok. Szatmárnémetiben valamivel több, mint 100 személy részesül szociális juttatásban, ezek az emberek földönfutók, nyomorult körülmények között élnek. A kivitelezhetetlenség mellett egyszerűen fölösleges lenne vagyontárgyak után kutatni, hiszen teljesen mindegy, hogy az érintettek rendelkeznek-e titkolt értékekkel, életkörülményeik akkor is elviselhetetlenek. Nevetséges lenne, ha emiatt nem jutnának hozzá ahhoz a kevés segélyhez” – érvelt az elöljáró. Hozzátette: az eljárás a hivatalban dolgozók adminisztratív munkáját is gyarapítaná.
Az említett kritériumok bevezetése ellen tiltakozik ugyanakkor az önmagát a romák királyának nevező Florin Cioabă, aki tegnap kiadott közleményében a roma közösség nevében kérte a szociális juttatásokra vonatkozó határozat visszavonását. „Elfogadhatatlan, hogy 100 gramm arany miatt megvonják a segélyt, ekkora mennyiségű nemesfém árából legfeljebb egy hónapig élhet meg egy család. A drákói határozat egyetlen célja, hogy a szegénységben élőket még nagyobb nyomorúságba taszítsa. Nem tagadom, hogy rengeteg jó körülmények között élő személy részesül segélyben, a roma családok többségének azonban semmilyen jövedelme nincs, ezért azt kérjük a kormánytól, hogy vonja vissza, és módosítsa a szabályzatot úgy, hogy az valóban a szegény réteg megsegítését szolgálja” – fogalmazott Cioabă.
A kormány egyébként az elmúlt év végén sürgősségi rendelettel fogadta el a szociális juttatások, a minimálbér, valamint a családi pótlék kiosztási feltételeinek módosítására vonatkozó határozattervezetet, amely ez év elejétől lépett érvénybe, az értéktárgyakra vonatkozó részt pedig hétfői kormányülésen hagyták jóvá. A határozat szerint a minimálbérre, családi pótlékra és gyermeknevelési segélyre vonatkozó értékek nem módosulnak. A juttatásokat abban az esetben vonják meg, ha a kedvezményezettek nem fizetik ki az ingatlanra, telekre, illetve járműre vonatkozó adókat – az önkormányzatoknak január végéig kell ezt ellenőrizniük, aki pedig nem fizetett, az öt hónapig nem részesülhet segélyben.
A hatóságok akkor vonják meg véglegesen a szociális juttatásokra való jogosultságot, ha a kedvezményezettek az említett határidőn belül sem tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. A határozat emellett arra is kitér, hogy az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem megállapításánál az illetékesek figyelembe vesznek minden 18 évnél fiatalabb személyt, aki elvégezte a kötelező 10 osztályt. A még kiskorú, külföldön tanuló családtagokat abban az esetben veszik figyelembe, ha az érintett az általa látogatott tanintézménytől származó igazolást tud felmutatni a tanórák rendszeres látogatásáról.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.