
Fotó: Mediafax
2012. február 01., 07:442012. február 01., 07:44
Albert Álmos, a szenátus munkaügyi, családi és szociális védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika kérdésére elmondta: a tervezet többször is felmerült a parlamenti ülések során, elfogadásáról egyelőre nem értesült, azonban semmiképpen nem ért egyet a felvetéssel, hiszen lehetetlen ellenőrizni, hogy a juttatásokban részesülő személyek milyen értéktárgyakkal rendelkeznek.
„A lakosoknak nem kötelességük bevallani, hogy milyen, illetve mekkora mennyiségű vagyontárgy van a tulajdonukban, bizonyos esetekben ajánlott ezekről nem is beszélni. A szociális segélyeket kifejezetten áttekinthető, megvizsgálható kritériumok alapján kellene meghatározni, például nyilvántartott lakások, szántóföldek alapján” – fogalmazott Albert.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere is, aki lapunk megkeresésére kifejtette: nevetségesnek tartja a határozatot. „Az önkormányzat még nem kapott erre vonatkozó felhívást, de úgy vélem, hogy az említett kritériumok egyszerűen tartalmatlanok. Szatmárnémetiben valamivel több, mint 100 személy részesül szociális juttatásban, ezek az emberek földönfutók, nyomorult körülmények között élnek. A kivitelezhetetlenség mellett egyszerűen fölösleges lenne vagyontárgyak után kutatni, hiszen teljesen mindegy, hogy az érintettek rendelkeznek-e titkolt értékekkel, életkörülményeik akkor is elviselhetetlenek. Nevetséges lenne, ha emiatt nem jutnának hozzá ahhoz a kevés segélyhez” – érvelt az elöljáró. Hozzátette: az eljárás a hivatalban dolgozók adminisztratív munkáját is gyarapítaná.
Az említett kritériumok bevezetése ellen tiltakozik ugyanakkor az önmagát a romák királyának nevező Florin Cioabă, aki tegnap kiadott közleményében a roma közösség nevében kérte a szociális juttatásokra vonatkozó határozat visszavonását. „Elfogadhatatlan, hogy 100 gramm arany miatt megvonják a segélyt, ekkora mennyiségű nemesfém árából legfeljebb egy hónapig élhet meg egy család. A drákói határozat egyetlen célja, hogy a szegénységben élőket még nagyobb nyomorúságba taszítsa. Nem tagadom, hogy rengeteg jó körülmények között élő személy részesül segélyben, a roma családok többségének azonban semmilyen jövedelme nincs, ezért azt kérjük a kormánytól, hogy vonja vissza, és módosítsa a szabályzatot úgy, hogy az valóban a szegény réteg megsegítését szolgálja” – fogalmazott Cioabă.
A kormány egyébként az elmúlt év végén sürgősségi rendelettel fogadta el a szociális juttatások, a minimálbér, valamint a családi pótlék kiosztási feltételeinek módosítására vonatkozó határozattervezetet, amely ez év elejétől lépett érvénybe, az értéktárgyakra vonatkozó részt pedig hétfői kormányülésen hagyták jóvá. A határozat szerint a minimálbérre, családi pótlékra és gyermeknevelési segélyre vonatkozó értékek nem módosulnak. A juttatásokat abban az esetben vonják meg, ha a kedvezményezettek nem fizetik ki az ingatlanra, telekre, illetve járműre vonatkozó adókat – az önkormányzatoknak január végéig kell ezt ellenőrizniük, aki pedig nem fizetett, az öt hónapig nem részesülhet segélyben.
A hatóságok akkor vonják meg véglegesen a szociális juttatásokra való jogosultságot, ha a kedvezményezettek az említett határidőn belül sem tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. A határozat emellett arra is kitér, hogy az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem megállapításánál az illetékesek figyelembe vesznek minden 18 évnél fiatalabb személyt, aki elvégezte a kötelező 10 osztályt. A még kiskorú, külföldön tanuló családtagokat abban az esetben veszik figyelembe, ha az érintett az általa látogatott tanintézménytől származó igazolást tud felmutatni a tanórák rendszeres látogatásáról.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.