2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében nőtt az óránkénti munkaerőköltség
Fotó: 123RF
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2026. március 06., 15:402026. március 06., 15:40
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest 2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint nőtt az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű növekedést – 9,10 százalék – az ingatlanközvetítések, a pénzügyi közvetítések és biztosítások (8,93 százalék), valamint az építőiparban (8,41 százalék) jegyezték.
Negyedéves viszonylatban a legnagyobb mértékben csökkent az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben (–27,17 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a tanévkezdés miatt nőtt a tényleges munkaidő.
2024 azonos időszakához viszonyítva 2025 negyedik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,63 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,79 százalék), a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (10,33 százalék) és a feldolgozóiparban (9,90 százalék).
Csökkenést csak a közigazgatásban (3,19 százalék) és a tanügyben (3,12 százalék) jegyeztek.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,7 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,91 százalékkal emelkedtek.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!