2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében nőtt az óránkénti munkaerőköltség
Fotó: 123RF
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2026. március 06., 15:402026. március 06., 15:40
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest 2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint nőtt az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű növekedést – 9,10 százalék – az ingatlanközvetítések, a pénzügyi közvetítések és biztosítások (8,93 százalék), valamint az építőiparban (8,41 százalék) jegyezték.
Negyedéves viszonylatban a legnagyobb mértékben csökkent az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben (–27,17 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a tanévkezdés miatt nőtt a tényleges munkaidő.
2024 azonos időszakához viszonyítva 2025 negyedik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,63 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,79 százalék), a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (10,33 százalék) és a feldolgozóiparban (9,90 százalék).
Csökkenést csak a közigazgatásban (3,19 százalék) és a tanügyben (3,12 százalék) jegyeztek.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,7 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,91 százalékkal emelkedtek.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
Az Európa-barát pártoknak sikerült megállapodniuk az Európai Unió által támogatott haderő-fejlesztési tervekről (SAFE), az uniós helyreállítási programról viszont nem – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tovább nőtt az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: kedden – alig néhány nappal a szombati áremelés után – is folytatódtak a drágulások a legtöbb hálózatnál. A legnagyobb mértékben ezúttal is a gázolaj drágult.
Egyre többen bérelnek lakást Romániában és sokan elhalasztják a lakásvásárlást a gazdasági bizonytalanság és a magas költségek miatt.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!