
2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében nőtt az óránkénti munkaerőköltség
Fotó: 123RF
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2026. március 06., 15:402026. március 06., 15:40
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest 2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint nőtt az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű növekedést – 9,10 százalék – az ingatlanközvetítések, a pénzügyi közvetítések és biztosítások (8,93 százalék), valamint az építőiparban (8,41 százalék) jegyezték.
Negyedéves viszonylatban a legnagyobb mértékben csökkent az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben (–27,17 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a tanévkezdés miatt nőtt a tényleges munkaidő.
2024 azonos időszakához viszonyítva 2025 negyedik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,63 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,79 százalék), a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (10,33 százalék) és a feldolgozóiparban (9,90 százalék).
Csökkenést csak a közigazgatásban (3,19 százalék) és a tanügyben (3,12 százalék) jegyeztek.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,7 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,91 százalékkal emelkedtek.

Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
szóljon hozzá!