2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében nőtt az óránkénti munkaerőköltség
Fotó: 123RF
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2026. március 06., 15:402026. március 06., 15:40
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest 2025 októbere és decembere között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint nőtt az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű növekedést – 9,10 százalék – az ingatlanközvetítések, a pénzügyi közvetítések és biztosítások (8,93 százalék), valamint az építőiparban (8,41 százalék) jegyezték.
Negyedéves viszonylatban a legnagyobb mértékben csökkent az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben (–27,17 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a tanévkezdés miatt nőtt a tényleges munkaidő.
2024 azonos időszakához viszonyítva 2025 negyedik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,63 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,79 százalék), a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (10,33 százalék) és a feldolgozóiparban (9,90 százalék).
Csökkenést csak a közigazgatásban (3,19 százalék) és a tanügyben (3,12 százalék) jegyeztek.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,7 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,91 százalékkal emelkedtek.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!