Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 0,82 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,18 százalékkal csökkentek
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent – vont mérleget csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. december 04., 15:262025. december 04., 15:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest idén július és szeptember között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint csökkent az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű csökkenést – 12,92 százalék – a pénzügyi közvetítések és biztosítások, az ingatlanközvetítések (7,57 százalék), az adminisztratív szolgáltatások (4,46 százalék), az információ- és kommunikációtechnológia (4,26 százalék), a szállítás és raktározás (4,17 százalék) területén, valamint a közigazgatásban (4,11 százalék) jegyezték.
A statisztikák szerint negyedéves viszonylatban csak a tanügyben nőtt az óránkénti munkaerőköltség (29,25 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a vakáció miatt csökkent a tényleges munkaidő.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,35 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,21 százalék), a feldolgozóiparban (9,53 százalék) és az egyéb szolgáltatások (9,31 százalék) területén.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,06 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,18 százalékkal emelkedtek.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!