
Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 0,82 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,18 százalékkal csökkentek
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent – vont mérleget csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. december 04., 15:262025. december 04., 15:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest idén július és szeptember között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint csökkent az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű csökkenést – 12,92 százalék – a pénzügyi közvetítések és biztosítások, az ingatlanközvetítések (7,57 százalék), az adminisztratív szolgáltatások (4,46 százalék), az információ- és kommunikációtechnológia (4,26 százalék), a szállítás és raktározás (4,17 százalék) területén, valamint a közigazgatásban (4,11 százalék) jegyezték.
A statisztikák szerint negyedéves viszonylatban csak a tanügyben nőtt az óránkénti munkaerőköltség (29,25 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a vakáció miatt csökkent a tényleges munkaidő.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,35 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,21 százalék), a feldolgozóiparban (9,53 százalék) és az egyéb szolgáltatások (9,31 százalék) területén.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,06 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,18 százalékkal emelkedtek.

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!