
Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 0,82 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,18 százalékkal csökkentek
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent – vont mérleget csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. december 04., 15:262025. december 04., 15:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint az előző negyedévhez képest idén július és szeptember között a gazdasági ágazatok többségében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint csökkent az óránkénti munkaerőköltség. A legjelentősebb mértékű csökkenést – 12,92 százalék – a pénzügyi közvetítések és biztosítások, az ingatlanközvetítések (7,57 százalék), az adminisztratív szolgáltatások (4,46 százalék), az információ- és kommunikációtechnológia (4,26 százalék), a szállítás és raktározás (4,17 százalék) területén, valamint a közigazgatásban (4,11 százalék) jegyezték.
A statisztikák szerint negyedéves viszonylatban csak a tanügyben nőtt az óránkénti munkaerőköltség (29,25 százalékkal), ami azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban a vakáció miatt csökkent a tényleges munkaidő.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerinti óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek, a legjelentősebb mértékben az építőiparban (15,35 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (11,21 százalék), a feldolgozóiparban (9,53 százalék) és az egyéb szolgáltatások (9,31 százalék) területén.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 6,06 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 6,18 százalékkal emelkedtek.

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!