2012. július 06., 11:102012. július 06., 11:10
A ifo német gazdaságkutató intézet, valamint az INSEE francia és az ISTAT olasz statisztikai hivatal közösen készített elemzése szerint a tizenhetek gazdaságát elsősorban a külpiaci kereslet stabilizálja az év vége felé. Az euróövezet termékei és szolgáltatásai iránt az Egyesült Államokban és a nagy feltörekvő országokban is élénkül majd a kereslet. Támogatja a kilábalást az euró gyengülése is, ami fokozza az övezet versenyképességét. Ugyanakkor a belső kereslet gyenge marad, a beruházások pedig visszaesnek.
Az euróövezeti tagállamok összesített GDP-je a második negyedévben 0,2 százalékkal, a július–szeptemberi időszakban pedig 0,1 százalékkal csökken. Az utolsó negyedévben minimális, 0,1 százalékos GDP-növekedés várható. Az ipari termelés a vizsgált időszakban ugyan végig csökken, de a visszaesés üteme mérséklődik. A második negyedévi 1 százalékos visszaesést a harmadik negyedévben 0,7 százalékos, a negyedik negyedévben 0,5 százalékos csökkenés követi az előrejelzés szerint. Mérséklődik a lakossági fogyasztás és a beruházások csökkenésének üteme is.
A fogyasztás a második és a harmadik negyedévben 0,2, illetve 0,1 százalékkal csökken, az utolsó negyedévben stagnál. A beruházások a második negyedévben 0,7 százalékkal, a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal, a negyedik negyedévben 0,3 százalékkal csökkennek. Az infláció a júniusban mért 2,4 százalékról szeptemberig 2 százalékra mérséklődik, és az év végéig ezen a szinten marad az előrejelzés szerint.
A fogyasztás a munkaerőpiac gyengesége, az államháztartási kiigazítás és a csekély fogyasztói bizalom miatt marad gyenge. A beruházások az állami szférában a költségvetési konszolidáció miatt, a magánszférában elsősorban a kedvezőtlen kilátások miatt csökkennek. A hitelfelvételi lehetőségek is szűkülnek, mert a bankok a tőkehelyzetük megerősítésére koncentrálnak. A folyamatok a vártnál kedvezőtlenebbül is alakulhatnak, ha tovább mélyül az államadósság-válság, de az is előfordulhat, hogy a vártnál korábban és nagyobb lendülettel indul meg a növekedés, ha a válságkezelő intézkedések megerősítik a piaci bizalmat – írták elemzésükben az ifo, az INSEE és az ISTAT szakértői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Látogatottsági adatok