2012. május 09., 08:452012. május 09., 08:45
„Az infláció az első negyedévben – ahogyan arra számítottunk – jelentősen, a célként kitűzött 3 százalék alá csökkent erőfeszítéseinknek köszönhetően. Áprilisban az éves átlagérték 4,3 százalékra emelkedett, az elmúlt 12 hónapban azonban az inflációs ráta alakulása jelentősen mérséklődött az azt megelőző egy év átlagához képest” – magyarázta a jegybankelnök.
A 2012 második felére jósolt enyhe emelkedés ellenére az első negyedévi jelentés alapján kijelenthető, hogy a Románia számára meghatározott célértékek hosszú távon is betarthatóak lesznek. A rövid távú gazdasági folyamatokat ugyanakkor a befektetői szándék, a nemzetközi, illetve európai uniós gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzések, az EU hitelintézetei által adott kölcsönök mértékének visszaesése befolyásolja.
A jegybankelnök szerint mindemellett figyelembe kell venni, hogy választási év következik, így nem kizárt a tőkemozgás változásának növekedése a következő időszakban.
Isărescu elmondta, a jelenlegi inflációs előrejelzés megegyezik a legutóbbi becslésekkel, 2014-re a már meglévő célérték stabilan tartását írták elő, ez év végére valamivel nagyobb, 3,2 százalékos, míg 2013-ra 3 százalékos értéket állapítottak meg az illetékesek. „Romániában első alkalommal fordul elő ennyire alacsony inflációs ráta, ez pedig nagyjából megegyezik az európai uniós normákkal” – fogalmazott a BNR vezetője. A jegybankelnök ugyanakkor figyelmeztetett, nem ajánlott túlságosan elbizakodni az alacsony inflációs ráta miatt, az értékek ugyanis a csökkent keresletnek tudhatók be.
Isărescu az inflációról szóló jelentésének tegnapi bemutatása során arra is kitért, hogy a lej továbbra is veszít értékéből. „Egy évvel ezelőtt a BNR mindent megtett annak érdekében, hogy a lej ne értékelődjön fel jelentős mértékben, ez ugyanis akadályozta volna az exportot, most azonban az árfolyam éppen az ellenkező véglet felé tart. A belföldi folyamatok nem változtak jelentősen az elmúlt időszakban, a nemzetközi piacokon azonban nagyfokú tőkeáramlás indult meg” – mutatott rá Isărescu.
Mint kifejtette, az elmúlt év tavaszán nagymértékű tőkebeáramlás zajlott Romániában és más kelet-európai államokban, ősztől ezzel szemben jelentős kiáramlás vette kezdetét, mindez pedig az árfolyamot és a valutapiac keresletének, illetve kínálatának arányát is befolyásolja.
A jegybankelnök szerint Romániában hasonló folyamat megy végbe, mint Csehországban, Lengyelországban, valamint Magyarországon, ahol a nemzeti pénznemek értéke jelentős mértékben ingadozott, a különbség csupán az, hogy a romániai jegybank megpróbálta elkerülni a nagyfokú eltéréseket.
„A lej a nemzetközi piaci körülmények miatt értékelődött le annak érdekében, hogy a hazai valutapiac minél jobban működhessen a cseh koronához, a lengyel zlotyhoz, valamint a magyar forinthoz hasonlóan” – mutatott rá a BNR vezetője. Isărescu emellett hangsúlyozta, a bankrendszer a hatékony gazdasági folyamatok legfőbb eleme, ennek érdekében pedig szükség van bizonyos döntések meghozatalára.
„A nemzeti bank – más államokkal ellentétben – egyetlen többletérmét sem vezetett be a rendszerbe” – magyarázta a jegybankelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok