Törvényesen még senki nem bírságolható lakásbiztosításért

Ehhez képest az idei év folyamán már többen írtak alá szerződést ingatlanuk biztosítása érdekében, közülük sokan attól tartva, hogy ellenkező esetben pénzbírságban részesülnek. A törvény 33. cikkelye szerint a szerződések aláírására egy év áll rendelkezésre, tehát 2012. augusztus 6-áig senki nem büntethető törvényes keretek között a lakásbiztosítás kapcsán.

A törvényes keretek mellett Biró Albin újabb érvet hozott fel amellett, hogy miért képtelenség a felröppent hír, miszerint idén július 15-étől büntetnék azokat, akik nem kötöttek biztosítást. Mint hangsúlyozta, a különböző biztosítótársaságok kötelesek elküldeni a kötelező lakásbiztosítások terén vezetett nyilvántartásukat a PAID-nak (Katasztrófa Elleni Biztosítási Csoport), ahol majd összesítik ezeket, összevetik a biztosításokat a létező lakástulajdonosok nevével, így kerül ki a „feketelista”, vagyis azon személyek névsora, akik nem kötötték meg a biztosítást, és akik büntethetők. Ezeket küldenék majd vissza a polgármesteri hivataloknak, akik a pénzbírságot kirónák.

A PAID egyébként mintegy 10-11 biztosítóval dolgozik együtt, de emellett számtalan más hasonló profilú, úgynevezett brókercég foglalkozik a szerződések megkötésével. Ugyanakkor gyakran fakultatív biztosítást is árulnak a kötelezőek mellett, amelyek más katasztrófákra is bebiztosítják a lakástulajdonosokat, mint tűzeset, betörés stb. Ha pedig valaki a kötelezőnél nagyobb értékben köt fakultatív biztosítást, akkor a kormány által kivetettet nem kell befizetnie.

A biztosítási felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint a PAID keretei között működő biztosítótársaságok az összlakosság mintegy 6-7 százalékának kötöttek szerződést, a fakultatív biztosítások számáról azonban egyelőre nincs pontos információjuk. Megtudtuk, azon lakástulajdonosok száma, akik még nincsenek biztosítva, elérheti az érintettek 75–80 százalékát. „Én nem látom azt a polgármestert, aki választások előtt egy évvel a lakosság 80 százalékát végigbünteti, majd becsületesen elküldi az összegeket” – jegyezte meg mosolyogva Biró.

A kötelező lakásbiztosítás egyébként fa- és vályogházak esetében évente 10 euróba, míg tégla- vagy kőházakra évi 20 euróba kerül. A megkötött szerződés kártérítést biztosít árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés esetén 10 ezer, valamint 20 ezer euró értékben. „Ha nem lenne kötelező, ha nem lennének határidők, akkor is el kellene gondolkodni, hogy érdemes-e évi 20 eurót ilyen jellegű biztosításra költeni, hiszen sosem lehet tudni, mikor lesz szükség rá” – mutatott rá Biró Albin. Azonban ezek a biztosítások nem garantálnak kártérítést a lakás teljes értékére, előbbi esetében 10 ezer euró, míg a nagyobb értéknél is csak 20 ezer euró a kárpótlás maximális értéke.

Ennek oka a vonatkozó törvény szövege szerint az, hogy a biztosítás bevezetése tulajdonképpen egy szociális célú intézkedés, amely legalább minimális segítséget nyújthat természeti katasztrófák esetén. Közben az is kiderült, eléggé kedvezőtlen a fogadtatása a kötelező lakásbiztosításnak a lakosság körében. Uglár-Zsolti Zsolt biztosítási szakembertől megtudtuk: Szatmárnémetiben például a legtöbben fel vannak háborodva amiatt, hogy az állam fizetésre kötelezi őket olyan károkkal kapcsolatban, amelyek valószínűsége nulla ezen a vidéken, Szatmáron ugyanis sem földrengés, sem földcsuszamlás nem szokott lenni. Ennek ellenére elég szép számban kötnek biztosítást, mivel ahhoz vannak szokva, hogy ha a valamit bevezet a kormány, azt számon is kéri az emberektől.

A legtöbben azonban inkább fakultatív biztosítást kötnek, amely drágább ugyan, de más típusú károkra is vonatkozik – elsősorban tűzkár, illetve betörések ellen kívánják bebiztosítani magukat. A szakértő elmondta: kollégáitól úgy tudja, azokban a megyében, ahol a közelmúltban volt árvíz vagy földcsuszamlás, valamivel pozitívabban állnak a dologhoz, azonban ott sem kötnek sokkal nagyobb arányban biztosításokat az emberek. A Szatmár megyei Hadad községben például volt földcsuszamlás az elmúlt években, azon a környéken viszont, úgy tűnik, az emberek mégsem fogták fel a lakásbiztosítások jelentőségét. „Azt hallottam mindenfelől, hogy muszáj, és hogy megbüntetnek, ha a kitűzött határidőig nem kötöm meg a biztosítást, ezért kifizettem a 20 eurót” – nyilatkozta érdeklődésünkre Kovács Mária, aki három hete írta alá a szerződését. A szintén szatmárnémeti Juhász Zsolt viszont nem volt hajlandó biztosítást kötni, mivel úgy véli, eléggé megnyomorítja a kormány az adókkal és a sokféle járulékkal az életét, ezért úgy döntött, nem gazdagítja sem az államot, sem a biztosítókat.