
2018-ban 425 milliárd forintra dagadt a magyarországi online kereskedelem. Habár a legtöbb termékkategória elérte a növekedési plafonját, a bővülés messze felülmúlja a kontinens átlagát. De valóban minden csak a sikertörténetekről szól az e-kereskedelemben? Ennek jártunk utána.
2019. április 09., 12:012019. április 09., 12:01
A vásárlói bázis továbbra is jelentős növekedést mutat, már 3,2 millió online vásárló van az országban. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ez a szám nem nőhet a végtelenségig,
Éppen ezért a következő évek bővülését egyre kevésbé tudja majd szolgálni a vásárlói bázis növekedése, viszont a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése kompenzálni tudja ezt a kiesést. Ez magyarázza, hogy a piac szakértői kivétel nélkül dinamikus növekedést várnak a következő évektől is.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy
Ezt a célt elsősorban a gyors felhasználású FMCG termékek tudják segíteni, ugyanakkor ezek a termékek jellemzően alacsony kosárértékkel rendelkeznek, ami miatt kisebb mértékben képesek hozzájárulni az e-kereskedelem összesített eredményeinek növeléséhez.
Nem véletlen, hogy sokak szerint épp a háztartási cikkeket és drogériai termékeket felölelő úgynevezett non-food FMCG szektor fogja legnagyobb mértékben alakítani a magyar e-kereskedelem képét, ráadásul az is elképzelhető, hogy meghatározza a piacvezető webáruházak erőviszonyait is.
A relatív alacsony átlagos termékárak és a fokozott verseny miatt döntő fontosságú lehet, ki milyen marketingeszközöket képes alkalmazni, illetve milyen megtérülést tud elérni. Az e-kereskedelem köré épülő szolgáltatói szféra is igyekszik reagálni a kis megrendelési értékkel forgalmazható termékek népszerűségének növekedésére. Egyes ár-összehasonlító oldalak bizonyos értékhatár alatt nulla forintos kattintási árakat határoztak meg, sőt olyan termékkereső szolgáltatással is találkozunk, amely teljesen ingyenes alapszolgáltatást kínál a webáruházak számára.
E téren 2019-ben sem várható változás, hiszen mindkét kampánytípusnak fontos szerepe van a webáruházak teljesítménynövekedésében. Az ingyenes kiszállítás az alacsonyabb árral rendelkező termékek forgalmazását képes élénkíteni, illetve képes hozzájárulni a tranzakciószám növekedéséhez, az árkedvezmények pedig magasabb kosárértéket képesek eredményezni.
Románia továbbra is a legnépszerűbb célpiacok között van, ennek ellenére egyelőre kevés szereplő érkezett meg az országba. A Magyarországon piacvezető Extreme Digital ma már bukaresti szaküzlettel is rendelkezik, azonban egyelőre nem jellemző, hogy a tőkeerős szereplők offline boltokat is üzemeltetnének. Az erős e-kereskedelem azonban hozzájárulhat a fizikai boltok fejlődéséhez, akár a külpiacokon is.
(X)
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.