2018-ban 425 milliárd forintra dagadt a magyarországi online kereskedelem. Habár a legtöbb termékkategória elérte a növekedési plafonját, a bővülés messze felülmúlja a kontinens átlagát. De valóban minden csak a sikertörténetekről szól az e-kereskedelemben? Ennek jártunk utána.
2019. április 09., 12:012019. április 09., 12:01
A vásárlói bázis továbbra is jelentős növekedést mutat, már 3,2 millió online vásárló van az országban. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ez a szám nem nőhet a végtelenségig,
Éppen ezért a következő évek bővülését egyre kevésbé tudja majd szolgálni a vásárlói bázis növekedése, viszont a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése kompenzálni tudja ezt a kiesést. Ez magyarázza, hogy a piac szakértői kivétel nélkül dinamikus növekedést várnak a következő évektől is.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy
Ezt a célt elsősorban a gyors felhasználású FMCG termékek tudják segíteni, ugyanakkor ezek a termékek jellemzően alacsony kosárértékkel rendelkeznek, ami miatt kisebb mértékben képesek hozzájárulni az e-kereskedelem összesített eredményeinek növeléséhez.
Nem véletlen, hogy sokak szerint épp a háztartási cikkeket és drogériai termékeket felölelő úgynevezett non-food FMCG szektor fogja legnagyobb mértékben alakítani a magyar e-kereskedelem képét, ráadásul az is elképzelhető, hogy meghatározza a piacvezető webáruházak erőviszonyait is.
A relatív alacsony átlagos termékárak és a fokozott verseny miatt döntő fontosságú lehet, ki milyen marketingeszközöket képes alkalmazni, illetve milyen megtérülést tud elérni. Az e-kereskedelem köré épülő szolgáltatói szféra is igyekszik reagálni a kis megrendelési értékkel forgalmazható termékek népszerűségének növekedésére. Egyes ár-összehasonlító oldalak bizonyos értékhatár alatt nulla forintos kattintási árakat határoztak meg, sőt olyan termékkereső szolgáltatással is találkozunk, amely teljesen ingyenes alapszolgáltatást kínál a webáruházak számára.
E téren 2019-ben sem várható változás, hiszen mindkét kampánytípusnak fontos szerepe van a webáruházak teljesítménynövekedésében. Az ingyenes kiszállítás az alacsonyabb árral rendelkező termékek forgalmazását képes élénkíteni, illetve képes hozzájárulni a tranzakciószám növekedéséhez, az árkedvezmények pedig magasabb kosárértéket képesek eredményezni.
Románia továbbra is a legnépszerűbb célpiacok között van, ennek ellenére egyelőre kevés szereplő érkezett meg az országba. A Magyarországon piacvezető Extreme Digital ma már bukaresti szaküzlettel is rendelkezik, azonban egyelőre nem jellemző, hogy a tőkeerős szereplők offline boltokat is üzemeltetnének. Az erős e-kereskedelem azonban hozzájárulhat a fizikai boltok fejlődéséhez, akár a külpiacokon is.
(X)
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van B terve arra az esetre, ha Ilie Bolojan miniszterelnök nem járul hozzá az alapélelmiszerek árrésstopjának meghosszabbításához – közölte kedden az alakulat parlamenti képviselője, Marius Budăi.
A közeljövőben nem következnek további adóemelések – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.