
2018-ban 425 milliárd forintra dagadt a magyarországi online kereskedelem. Habár a legtöbb termékkategória elérte a növekedési plafonját, a bővülés messze felülmúlja a kontinens átlagát. De valóban minden csak a sikertörténetekről szól az e-kereskedelemben? Ennek jártunk utána.
2019. április 09., 12:012019. április 09., 12:01
A vásárlói bázis továbbra is jelentős növekedést mutat, már 3,2 millió online vásárló van az országban. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ez a szám nem nőhet a végtelenségig,
Éppen ezért a következő évek bővülését egyre kevésbé tudja majd szolgálni a vásárlói bázis növekedése, viszont a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése kompenzálni tudja ezt a kiesést. Ez magyarázza, hogy a piac szakértői kivétel nélkül dinamikus növekedést várnak a következő évektől is.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy
Ezt a célt elsősorban a gyors felhasználású FMCG termékek tudják segíteni, ugyanakkor ezek a termékek jellemzően alacsony kosárértékkel rendelkeznek, ami miatt kisebb mértékben képesek hozzájárulni az e-kereskedelem összesített eredményeinek növeléséhez.
Nem véletlen, hogy sokak szerint épp a háztartási cikkeket és drogériai termékeket felölelő úgynevezett non-food FMCG szektor fogja legnagyobb mértékben alakítani a magyar e-kereskedelem képét, ráadásul az is elképzelhető, hogy meghatározza a piacvezető webáruházak erőviszonyait is.
A relatív alacsony átlagos termékárak és a fokozott verseny miatt döntő fontosságú lehet, ki milyen marketingeszközöket képes alkalmazni, illetve milyen megtérülést tud elérni. Az e-kereskedelem köré épülő szolgáltatói szféra is igyekszik reagálni a kis megrendelési értékkel forgalmazható termékek népszerűségének növekedésére. Egyes ár-összehasonlító oldalak bizonyos értékhatár alatt nulla forintos kattintási árakat határoztak meg, sőt olyan termékkereső szolgáltatással is találkozunk, amely teljesen ingyenes alapszolgáltatást kínál a webáruházak számára.
E téren 2019-ben sem várható változás, hiszen mindkét kampánytípusnak fontos szerepe van a webáruházak teljesítménynövekedésében. Az ingyenes kiszállítás az alacsonyabb árral rendelkező termékek forgalmazását képes élénkíteni, illetve képes hozzájárulni a tranzakciószám növekedéséhez, az árkedvezmények pedig magasabb kosárértéket képesek eredményezni.
Románia továbbra is a legnépszerűbb célpiacok között van, ennek ellenére egyelőre kevés szereplő érkezett meg az országba. A Magyarországon piacvezető Extreme Digital ma már bukaresti szaküzlettel is rendelkezik, azonban egyelőre nem jellemző, hogy a tőkeerős szereplők offline boltokat is üzemeltetnének. Az erős e-kereskedelem azonban hozzájárulhat a fizikai boltok fejlődéséhez, akár a külpiacokon is.
(X)
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.