
2018-ban 425 milliárd forintra dagadt a magyarországi online kereskedelem. Habár a legtöbb termékkategória elérte a növekedési plafonját, a bővülés messze felülmúlja a kontinens átlagát. De valóban minden csak a sikertörténetekről szól az e-kereskedelemben? Ennek jártunk utána.
2019. április 09., 12:012019. április 09., 12:01
A vásárlói bázis továbbra is jelentős növekedést mutat, már 3,2 millió online vásárló van az országban. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ez a szám nem nőhet a végtelenségig,
Éppen ezért a következő évek bővülését egyre kevésbé tudja majd szolgálni a vásárlói bázis növekedése, viszont a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése kompenzálni tudja ezt a kiesést. Ez magyarázza, hogy a piac szakértői kivétel nélkül dinamikus növekedést várnak a következő évektől is.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy
Ezt a célt elsősorban a gyors felhasználású FMCG termékek tudják segíteni, ugyanakkor ezek a termékek jellemzően alacsony kosárértékkel rendelkeznek, ami miatt kisebb mértékben képesek hozzájárulni az e-kereskedelem összesített eredményeinek növeléséhez.
Nem véletlen, hogy sokak szerint épp a háztartási cikkeket és drogériai termékeket felölelő úgynevezett non-food FMCG szektor fogja legnagyobb mértékben alakítani a magyar e-kereskedelem képét, ráadásul az is elképzelhető, hogy meghatározza a piacvezető webáruházak erőviszonyait is.
A relatív alacsony átlagos termékárak és a fokozott verseny miatt döntő fontosságú lehet, ki milyen marketingeszközöket képes alkalmazni, illetve milyen megtérülést tud elérni. Az e-kereskedelem köré épülő szolgáltatói szféra is igyekszik reagálni a kis megrendelési értékkel forgalmazható termékek népszerűségének növekedésére. Egyes ár-összehasonlító oldalak bizonyos értékhatár alatt nulla forintos kattintási árakat határoztak meg, sőt olyan termékkereső szolgáltatással is találkozunk, amely teljesen ingyenes alapszolgáltatást kínál a webáruházak számára.
E téren 2019-ben sem várható változás, hiszen mindkét kampánytípusnak fontos szerepe van a webáruházak teljesítménynövekedésében. Az ingyenes kiszállítás az alacsonyabb árral rendelkező termékek forgalmazását képes élénkíteni, illetve képes hozzájárulni a tranzakciószám növekedéséhez, az árkedvezmények pedig magasabb kosárértéket képesek eredményezni.
Románia továbbra is a legnépszerűbb célpiacok között van, ennek ellenére egyelőre kevés szereplő érkezett meg az országba. A Magyarországon piacvezető Extreme Digital ma már bukaresti szaküzlettel is rendelkezik, azonban egyelőre nem jellemző, hogy a tőkeerős szereplők offline boltokat is üzemeltetnének. Az erős e-kereskedelem azonban hozzájárulhat a fizikai boltok fejlődéséhez, akár a külpiacokon is.
(X)
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.