Mozgásban az árak. A hazai töltőállomásoknál a standard benzin ára 8,61–8,67 lej, a gázolajé 9,19–9,28 lej között mozgott szerdán
Fotó: Rostás Szabolcs
Kormányzati és koalíciós szinten egyaránt terítékre került szerdán az üzemanyagok meredek drágulásának kérdése Bukarestben. A nagykoalíció vezetőinek megbeszélésén az az elvi megállapodás született, hogy a kormány három hónapra, júliusban, augusztusban és szeptemberben bizonyos összeggel kompenzációt nyújt az üzemanyagok árához a kereskedőknek; a részleteket a csütörtöki kormányülést követően ismertetik. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a lakosság és az infláció szempontjából is jót tenne, ha csökkennének az árak. A drágulásokból amúgy az állam húzza a legnagyobb hasznot.
2022. június 22., 18:522022. június 22., 18:52
2022. június 22., 20:062022. június 22., 20:06
Kormányzati és koalíciós szinten egyaránt terítékre került szerdán az üzemanyagok meredek drágulásának kérdése Bukarestben. Nicolae Ciucă miniszterelnök az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel egyeztetett a témában, majd összeültek a koalíció vezetői is. A megbeszélésen az az elvi megállapodás született, hogy a kormány három hónapra – júliusban, augusztusban és szeptemberben – bizonyos összeggel kompenzációt nyújt az üzemanyagok árához a kereskedőknek.
Ciucă és Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy informális megbeszélésen elmondta, a részleteket a csütörtöki kormányülést követően ismertetik. Kiderült, a kormány megvizsgálta az üzemanyag általános forgalmi adója, valamint a jövedéki adó csökkentésének lehetőségét is, ám a miniszterelnök szerint ennek a lépésnek hosszú távon nem lenne kedvező hatása. A román sajtóban megjelent híradások szerint Nicolae Ciucă a háttérbeszélgetésen elmondta, az áfa lefaragása legtöbb egy hónapig éreztetné hatását, majd az árak tovább növekednének.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) eddig árplafont sürgetett, ugyanakkor leszögezte: nem ért egyet az üzemanyagok 19 százalékos áfájának, illetve a jövedéki adó csökkentésével, az alakulat szerint ugyanis nincs garancia arra, hogy a kőolajipari társaságok a lefaragásnak megfelelően csökkentik az árakat. A koalíciós partner felvetésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy reagált, éppen hogy adóügyi intézkedésekkel lehet mérsékelni az üzemanyagárak emelkedését, a pénzügyminisztériumnak meg kell vizsgálnia, milyen eszközök állnak a rendelkezésére a csökkentésre, ezzel párhuzamosan a Versenytanácsnak és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) is meg kell vizsgálnia a helyzetet. Vagyis a két párt egymásra hárítja a felelősséget: a PSD Virgil Popescu liberális energiaügyi minisztertől, míg a PNL Adrian Câciu szociáldemokrata pénzügyminisztertől várja a megoldást.
Közben az üzemanyagok ára megállíthatatlanul kúszik felfele: szerdán a hazai töltőállomásoknál a standard benzin ára 8-61-8,67 lej, a gázolajé 9,19-9,28 lej között mozgott.
Rácz Béla Gergely közgazdász (akit szerdán, de a kormányzati szándék bejelentését megelőzően nyilatkoztattunk) nem tartja valószínűnek, hogy Románia bármit is lépni fog az üzemanyagár mérséklése érdekében, holott a lakosság és az infláció szempontjából is jót tenne, ha csökkennének az árak, hiszen a magas üzemanyagár minden más termék árába bekerül, és felfele nyomja a pénzhígulást. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa lapunknak kifejtette, noha bármi megtörténhet, szerinte az üzemanyag hatósági árszabályozását nem vezeti be a kormány, hiszen a PNL gazdasági megfontolásokból erőteljesen tiltakozik ellene, az adócsökkentés pedig kivitelezhetetlennek tűnik, mert azt a költségvetés már nem bírja meg.
Kérdésünkre elmondta, nem szokatlan, hogy miközben a kőolaj világpiaci ára rövidtávon csökken, a benzin és a gázolja ára a kutaknál növekszik, hiszen a folyamatokat a határidős szerződések befolyásolják. Szerinte spekuláció a kőolaj világpiacán fordul elő, a finomított üzemanyagok piacán kevésbé, így az erre irányuló ellenőrzések sem vezetnek árcsökkenéshez. Rácz Béla Gergely rámutatott, Oroszország eddig jelentős kőolajexportőr volt, és amíg a háborús helyzet fennáll, és Oroszországból nehezen vagy nem lehet beszerezni a kőolajat, amíg nem köttetnek új szerződések, elképzelhető, hogy az üzemanyag tartósan drága marad.
A kolozsvári önkormányzati képviselőként is tevékenykedő egyetemi oktató úgy véli, a hatósági árszabályozás, vagy ársapka olyan esetben tud hatékony lenni, amikor rövid távú hatásokat kell elsimítani, amikor azt feltételezik, hogy bizonyos termékek ára rövid távú ingadozás miatt erősen megemelkedik, és a hatósági árszabályozás gyakorlatilag kiigazítja ezt a trendet. Rácz Béla Gergely hozzátette, az intézkedés bevetése ilyen esetben is kétséges, de ilyenkor vannak gazdasági, racionális érvek, hogy miért lehet szükséges. Amikor viszont az árak tartósan magasak – mint ahogy jelenleg a kőolajé, és ezen keresztül az üzemanyagoké –, akkor a kormánynak van ugyan hatásköre, alkalmazhatja a hatósági szabályozást ármérséklő intézkedésként, viszont ennek legtöbb esetben „nagyobb a böjtje, mint a haszna”.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ezzel a lépéssel ugyanis a veszteséget rátolja az állam a benzinkutakra, illetve az üzemanyagtöltőállomás-hálózatokra, és nem biztos, hogy ezt sokáig el tudják viselni, így komoly fennakadások, és egyensúlymegbomlások alakulhatnak ki az ellátási láncokban. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alaptörvénye, hogy nincs ingyen ebéd, valamikor úgyis a fogyasztó fizeti meg mindennek az árát” – szögezte le a közgazdász.
Rövidtávon be lehet vezetni az ársapkát, ám ennek sok más következménye lehet: veszteségük csökkentése érdekében mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a töltőállomások, benzinkutak mehetnek csődbe, különböző piaci szereplők előnyre tehetnek szert másokhoz képest, mindez pedig a verseny és a gazdasági egyensúly romlásához vezet. „Nyilván az infláció és az emberek szempontjából is rossz, ha magasak az üzemanyagárak, ám a mesterséges beavatkozás csak ideig-óráig számít fájdalomcsillapítónak, de az okot nem kezeli, valójában olyan fájdalomcsillapító, amitől aztán más betegségek alakulnak ki” – mutatott rá az egyetemi oktató.
Elvileg jobb megoldás lenne az adócsökkenés, mert az nem torzítja a piacot – vélekedik Rácz Béla Gergely, hozzátéve, ha az állam adócsökkentéssel próbálná mérsékelni az árakat, nem tolná át a veszteséget a gazdasági szereplőkre. Ennek azonban több vetülete és akadálya van. Egyrészt ha a kormány eldönti, hogy csökkenti az üzemanyag jövedéki adóját vagy áfáját, annak még nem közvetlen következménye, hogy a termékek is olcsóbbak lesznek, mert dönthetnek úgy a kutak, hogy ennek ellenére sem faragják le az árakat. Tehát egy ilyen lépést mindenképpen a gazdasági szereplőkkel történő egyeztetésnek kellene megelőznie. Másrészt Romániában az adócsökkentés azért nehezen kivitelezhető, mert nagyon magas a költségvetés hiánya (a kormány idén 5,8 százalékos államháztartási hiányt vállalt), a szociális intézkedések nyomán megemelkedtek a kiadások, a bevételek viszont nem.
„Az amúgy is hiánnyal megtervezett költségvetés hiánya még így is magasabb lesz a tervezettnél, egy adócsökkentés következtében még inkább elszállna a deficit, aminek a finanszírozása egyre többe kerül: négy hónappal ezelőtt 6 százalékkal lehetett finanszírozni az államadósságot, most 8 százalék felett van. Ha a kormány az előző években úgynevezett anticiklikus politikát folytatott volna, nem költekezett volna túl, akkor most több lehetősége lenne, ám nem ezt tette, így most a mozgástere jelentősen beszűkült” – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely.
A koalíciós pártok álláspontjától függetlenül nem véletlen egyébként, hogy a kormány ódzkodik az árplafontól vagy a jövedéki adó esetleges csökkentésétől, az üzemanyagárak drágulásának legfőbb nyertese ugyanis az államkassza. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) számításai szerint június második felében 63 százalékkal többe kerül a benzin és a gázolaj Romániában, mint a tavalyi év hasonló időszakában, ennek oka pedig elsősorban a kőolaj árfolyamának 64 százalékos, a lej/dollár árfolyamának 14 százalékos, továbbá a kőolaj Fekete-tengeri szállítási, valamint a hajók biztosítási költségének 500 százalékos emelkedésében keresendő.
„Akárcsak az elektromos energia és a földgáz esetében, az üzemanyagár-drágulásnak is az állam a legnagyobb haszonélvezője. A román állam idén január és június között 600 millió eurós többletbevételre tett szert a benzin és a gázolaj emelkedése nyomán a tavalyi év első feléhez képest. Az üzemanyagot forgalmazó kőolajipari cégek többletbevétele valószínűleg az állam bevételének a tizedére rúg” – állapítja meg az AEI, amely szerint ezt a váratlan, „szél befújta” töbletbevételt kellene „szétosztani” a fogyasztóknak, és akkor az üzemanyag literenkénti ára 7,3-7,4 lej között mozogna.
A civil szervezet nem tartja jó megoldásnak, ha a kormány felső határt szabna az üzemanyagok árának, ez ugyanis az AEI szerint benzin- és gázolajhiányhoz vezetne a piacon. Ehelyett az egyesület szerint a hatóságoknak csökkenteniük kellene az üzemanyag jövedéki adóját és általános forgalmi adóját (áfa/TVA), továbbá Bukarestnek új energiabeszerzési lehetőség után kell néznie. A szervezet amúgy borúlátó forgatókönyvet vázol a közeljövőre, szerinte a gázolaj ára hamarosan 11, a benziné pedig 10 lej fölé kúszik literenként. Más szakértők szerint ugyanakkor ha a jelenlegi 19 százalékról 5-re csökkenne az üzemanyagok áfája, akkor 5,5-6 lejre eshetne vissza az energiahordozók ára a kútnál – de csak abban az esetben, ha a kőolajipari társaságok is igazodnának a csökkenéshez, és nem próbálnának ebből is nyerészkedni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás