
Fotó: Jakab Mónika
Többletadót róna ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfő fizetését meghaladó közalkalmazotti bérekre és a különnyugdíjakra, adókedvezményben részesítené a 4500 lejnél kevesebbet keresőket, és 0,5 százalékos „oktatási és egészségügyi hozzájárulás” befizetésére kötelezné a több mint 100 millió eurós éves bevétellel rendelkező vállalatokat.
2022. június 16., 17:582022. június 16., 17:58
2022. június 16., 18:012022. június 16., 18:01
Az alakulat közleményben ismertette csütörtökön az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó elképzeléseit. Meglátásuk szerint az adóügyi reformnak a társadalmi igazságosság és szolidaritás elveit kell szem előtt tartania, ennek megfelelően az alacsony jövedelműeknél kisebb, a magas jövedelműeknek nagyobb adót kell fizetniük – írja az Agerpres.
A PSD a következő javaslatokat készül a koalíciós partnerek elé terjeszteni: 40 százalékos többletadó bevezetése a román államfő fizetését meghaladó közalkalmazotti bérekre, a különnyugdíjak megadóztatása a következőképpen: 40 százalékos többletadó a 9 ezer lejt meghaladó összegre és 90 százalékos többletadó a 18 ezer lejt meghaladó összegre.
úgy, hogy a minimálbérnek 0 százalékos legyen az adója, illetve az éves forgalom 0,5 százalékának megfelelő oktatási és egészségügyi hozzájárulás befizetése a 100 millió eurós éves bevételt meghaladó vállalatok esetében – ez az intézkedés két évig lenne érvényes.
„Első szakaszban ez a küszöb nem lehet alacsonyabb 500 ezer eurónál, hogy az érintett vállalatok nagy része továbbra is élhessen a kedvezőbb adózási rendszer lehetőségével (az éves forgalmukra kivetett 1 százalékos adó), és ezáltal fejlődhessen” – érvelt a PSD, amely szerint jelenleg mintegy 100 ezer romániai kkv rendelkezik 67 ezer és 500 ezer euró közötti éves forgalommal.

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön közölte, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy 3 milliárd lejt különít el az alacsony és közepes keresetűek jövedelemadó-kedvezményére.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!