2009. június 26., 10:482009. június 26., 10:48
Csak Ciprus és Málta nem kapott figyelmeztetést. Ha a tagállamok nem korrigálják a brüsszeli megállapításokat, a bizottság az Európai Bíróság elé utalhatja ügyüket.
Az uniós végrehajtó testület közleménye szerint az érintett országok az uniós jogszabályok be nem tartása révén megakadályozzák, hogy az európai fogyasztók élvezhessék a versenyalapú és nyílt energiapiac előnyeit.
„Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság idején az európai fogyasztók és vállalkozások viseljék a rosszul működő energiapiac terhét. A bizottságnak eltökélt szándéka, hogy minden szükséges lépést megtegyen annak érdekében, hogy az európai fogyasztók élvezhessék a tényleges választási lehetőségek, a jobb árak és a nagyobb ellátásbiztonság előnyeit, amelyek kizárólag egy nyílt és versenyalapú piac révén biztosíthatók”, így indokolta a döntést Andris Piebalgs energiaügyi biztos a bejelentés kommentárjában. Görögországnak, Lengyelországnak, Portugáliának, Romániának és Litvániának a bizottság a földgáz- és a villamosenergia-piacra vonatkozó európai uniós irányelvekkel ellentétes hatósági árszabályozás fenntartása miatt is felszólító levelet küldött. Tudor Şerban gazdasági államtitkár csütörtökön úgy nyilatkozott, Románia hamarosan választ ad az EB-nek.
A legfontosabb jogsértések a villamosenergia-piaci átviteli rendszert üzemeltetők és a földgázpiaci szállítási rendszert üzemeltetők által szolgáltatott információk hiánya, a hálózati kapacitáselosztó rendszerek alkalmatlansága a tagállamokon belüli hálózatok használatának optimalizálására, az üzemeltetők és a nemzeti hatóságok közötti határ menti koordináció és együttműködés hiánya, az üzemeltetők nem megfelelő erőfeszítései a maximális kapacitás elérhetővé tételére vonatkozóan, az eredményes nemzeti szintű szankciórendszerek hiánya, a nagyfogyasztók számára előnyös árszabályozás fenntartása és a fogyasztók számára rendelkezésre álló megfelelő vitarendezési eljárások hiánya nemzeti szinten.
Az energiapiaci verseny mellett a bizottság több tucat szabálysértési eljárást indított környezetvédelmi, adóügyi és pénzügyi témákban is.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.